2011 Sze 12

Az egyéniségét is beleadja

0 Comment

Szatymazon és környékén nagyon ismert biotermelő Csányi Sándor és családja. Róluk elsősorban a savanyú káposzta jut eszébe mindenkinek. Sajátos történetüket Csányi Sándor mesélte el. (A felvételen: Csányi Sándor a burgonyatáblában)

– A nagyapám az I. világháborúban hadirokkant lett, ezért vitézi címet, földet és kocsmaalapítási jogot kapott. Londoni mulató néven nyitott kocsmát, közben mind a nagyszülők, mind a szülők önállóan gazdálkodtak. A szüleim önálló gazdálkodó voltukat még az 1950-es évekbeli kollektivizáláskor is megtartották. Lett is ebből gondjuk bőven. Később is mindig ragaszkodtak a saját elképzelésükhöz, akár savanyításról, akár más mezőgazdasági tevékenységről volt szó. Az édesanyám éppen káposztát palántázott, s akármilyen tréfásan hangzik, az élet intézte úgy, hogy voltaképpen káposztalevelek között láttam meg a napvilágot. Három éves koromban apám felültetett a lóra és együtt ekéztünk. Ez nekem annyira tetszett, hogy elhatároztam, én is a mezőgazdaságban élem le az életemet. Édesapám arra biztatott, hogy – mivel a gépeké lesz a jövő – gépipari technikumba felvételizzem. Itt olyan gépipari ismereteket sajátítottam el, aminek a mai napig nagy hasznát veszem.

– Ön ugyanúgy gazdálkodik, ahogyan a nagyszülei, szülei?

– Pontosan. Amikor azt mondják manapság, hogy konvencionális vagy hagyományos gazdálkodás, én azt mondom, hogy vegyszermentes hagyományos gazdálkodást folytatok, ahogy őseimtől megtanultam.

Csányiék bio káposztaültetvénye

Csányiék bio káposztaültetvénye

– Semmit sem változtatott az ősei feldolgozási technológiáján?

– A savanyú káposzta készítés nem annyira ősi, mint maga a káposztatermelés. Mindössze 70-80 éves múltra tekint vissza. Mi a saját régi fajtánk mellett a pallagi lapost, braunschweigi és a hajdúsági fajtákat termeljük. Ezek nem hibridek, nincsenek keresztezve, rövidebb tenyészidejűek, mint a saját fajtánk. Magam összegyűjtöm a biomagot, palántát nevelek, májusban kiültetem egészen Szent Antal napig.

– Mikor tért át a biora?

– Érzésem szerint sosem tértem át, mert mindig is azt csináltam. Ez a mi gazdálkodási formánk ősidők óta. Ám az ismerőseim mégis jó szívvel ajánlották, hogy hivatalosan is lépjek be a biotermelők körébe, a Biokultúra Egyesületbe. Miután megismertem a szabályzatot, azt gondoltam, hogy valóban jó lehet az nekem. 2000-ben beléptünk a családdal a biosok közé. Összesen 300 hektáron gazdálkodunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. következetes szigorúságú ellenőrzése mellett. A bio káposztaültetvény 1,5 hektárt tesz ki, burgonyából 1, csicsókából fél hektárunk van, de azonkívül termelünk céklát és uborkát is, ez utóbbiból savanyítunk. Megtalálható még a paradicsom, a sárgarépa, a petrezselyem, cukkíni, dinnye, saláta, kapor stb.

– Hogyan védekezik a kártevők ellen?

– A csicsóka elnyomja a tarackot és ezért nagyon értékes a gazdaságunk számára. A rovarkártevőkről szólva hadd ragadjak ki néhány példát: a káposzta betegségeivel kapcsolatban a konvencionális gazdálkodásnál azt mondják, permetezni kell. Én mégis azt mondom, hogy meg lehet úgy termelni a káposztát a bioban, hogy nem kell permetezni. Két gyakori kártevő fordul elő: a tetű és a levélbolha. A tetűvel nem kell igazán foglalkozni, mert életteret adunk a katica bogaraknak, ők elintézik a tetveket. A gazdaságom nem függ senkitől, sokféle dolog van, amivel foglalkozni kell, van egy technológiai folyamat, amit ki tudtunk alakítani az őseinktől tanultak alapján.

– A szántóföld mellett van még más profiljuk is?

A kérdésre Gábor Ilona, Sándor felesége válaszol. Ilona 50 éves kora után szerzett mezőgazdasági mérnök diplomát a Hódmezővásárhelyi Főiskolán, vörös diplomát kapott. Mint mondja, a 3 gyermek mellett nemigen volt ideje tanulni. Most viszont ő segíti a férjét szaktanácsokkal: – Nekünk körforgásos gazdaságunk van. 116 magyar merinó juhot tartunk, egyúttal az állatok a segítőtársaink, feldolgozzák a gazt, a parlagfüvet, trágyázzák a szántóföldet. A magas szárú növények termesztése az egyik fő profil, gabonafélék közül például a rozs és a tritikálé. A juhoknak nagy szerepe van a természetes tápanyag-utánpótlás biztosításában. Van egy különleges fajta burgonyánk, amely piros szemű krumpli, a keresztapámtól kaptuk a szaporítóanyagot, folyamatosan van újkrumplink, még decemberben is. Olykor tisztítva, de általában natúrként adjuk el. Sok kézi munkát igényel, de nagyon jó az íze.

Csányiné Gábor Ilona a merinó juhok között

Csányiné Gábor Ilona a merinó juhok között

– A tevékenységben mit tart a legfontosabbnak?

– A legfontosabb dolog, ami az őseinktől származik, a szemléletmód. Káposztasavanyításnál a legnagyobb kritikát a fiam mondja. Akkor lesz jó a káposzta, amikor a fiam azt mondja rá, hogy nem érez semmilyen mellékízt. Megjelennek a termékre jellemző illatok, ízek és benne van az egyéniségünk is. Szívesen megemlítem még a sütőtöklekvárt és a bio ízes káposztát, melyet biomézzel vagy bionádcukorral ízesítünk. Ehhez a káposztához bioecet vagy biocitrom hozzáadása is szükséges.

– Milyen savanyúság készítési fortélyokat osztana meg az olvasókkal?

– Az ízeink egyediek. A só és kömény hozzáadásában, illetve a megfelelő érlelési időben rejlik a titok. Az egyéniségünket adjuk hozzá. Az elmúlt évtizedekben Szegedet és környékét láttam el a legfinomabb savanyú káposztával. Utána jöttek az adminisztratív megszorítások. Mindig ragaszkodtam az ízekhez, a technológiához. Fahordóban érlelem a káposztát. A legnagyobb mennyiség, amelyet eddig feldolgoztam, 500 mázsa volt egyetlen évben. Makóra és Hódmezővásárhelyre is szállítottam savanyú káposztát. Az utóbbi 10 évben már csak a biopiacra és a közvetlen fogyasztók részére állítok elő savanyú káposztát.

– Hogyan valósítja meg a kistermelői feldolgozásra vonatkozó jogszabály előírásait?

– A jelenlegi mennyiséget már egy 15 négyzetméteres feldolgozó helyiségben is elő tudom állítani. Csongrád megyében, a megyehatár melletti néhány kilométeres körzetben, illetve Budapesten értékesíthetem a termékeimet a mennyiségi korlátok betartásával. A lényeg, hogy csomagolt árut szállítsak. Kézzel csomagoljuk, a nyomtatott címkéket kézzel ragasztom fel. Ha elmegyek a piacra, a nevemmel, a tanúsítványommal, a feldolgozói regisztrált engedélyemmel, akkor ezt mind láthatja a fogyasztó a címkén. Legalább húszféle nyilvántartást kell vezetnünk.

– Akarják-e bővíteni a termékpalettát?

Csányi Sándor: – Mindig a finomabbnál finomabb ízeket szeretnénk bemutatni a fogyasztóknak. A feleségem rendeli meg a biovetőmagokat. Ilyen volt például a rainbow sárgarépa mag is, ami különlegesség: nagyon szép a színe, az íze is, ám a vevők inkább a tájjelegű magyar fajtákat kedvelik. A savanyúságokra is ez a jellemző. Minden termékembe beleviszem az egyéniségemet és az emberek iránti szeretetemet. Jól érzem magam biotermelőként, mert feldobnak a jó ízek, a biopiaci légkör. Családom a legnagyobb kritikusom, csak utána megyek a biopiacra a vevők közé.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2011/4)

 

[top]