2011 jan 07

Az ökológiai búzatermesztés biológiai alapja

0 Comment

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott az ökológiai búzatermesztés. Egyre nagyobb az ökológiai termesztésből származó búza iránti igény a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, ezért szükséges e témával külön is foglalkozni.

Mint ahogy definiáltuk az extenzív búzatermesztésről az intenzívre való áttéréskor az intenzív típusú búzafajtákat, ugyanúgy kell meghatározni az ökológiai vagy biotermesztésre alkalmas búzatípust. Ez ma az ökológiai termesztés sikerének a záloga.

Milyen fajta alkalmas biotermesztésre? Rendkívül fontos a fajta ökológiai alkalmazkodóképessége: a télállóképesség, a szárazságtűrés és az alacsonyabb tápanyagszintre való alkalmasság. Amíg az intenzív típusú búzák esetében a jó műtrágya reakciónak nagy a jelentősége, addig az ökológiai termesztésre alkalmas fajtáknál a kiváló alkalmazkodóképesség a fontos.

Az ökológiai termesztéskor két alapelvből kell kiindulni. Az egyik, amikor a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességére alapozunk, a másik pedig, amikor a tápanyagot szervestrágyázással biztosítjuk. Mindkét variáció speciális fajtát igényel.

Az első esetben előnyben kell részesíteni a nagy földfeletti bio­lógiai termést produkáló fajtát, melynek erős, mélyre hatoló a gyökérrendszere is, ennél fogva jobban alkalmazkodik az alacsonyabb tápanyagszinthez.

A másik fontos szempont a termőképesség és a minőség. A nagy biológiai termés mellett fontos a jó szem-szalma arány, mert akkor több a szemtermés. A minőség esetében a stabilitás a fontos. Nem elég, ha egy fajtának jó a minősége nagy dózisú nitrogén műtrágya szórása esetén, fontos, hogy genetikailag jól determinált legyen és azt megőrizze műtrágya nélkül is. Erre csak a legjobb, ökológiai termesztésre kiválasztott fajták képesek.

A harmadik szempont a termés stabilitás. Ebben az esetben fontos tényező a bokrosodás, ami meghatározza a búza gyomelnyomó képességét. Jelenleg kevés jól bokrosodó búzafajta van az államilag elismertek között, pedig azzal elkerülhetjük a gyomok elleni védekezést, különösen a vegyszeres gyomirtást.

A stabilitás másik tényezője a rezisztencia a gombabetegségek ellen. Ha gondosan választjuk ki a fajtát, elkerülhető a vegyszeres védekezés a lisztharmat, szár- és levélrozsda ellen. A vetőmagcsávázást nehéz elkerülni, mert az üszöggombák állandó veszélyt jelentenek. Jelenleg több mint 130 őszi búzafajta található a „Nemzeti fajtajegyzéken”. Ezek közül csak néhány felel meg a fenti kritériumoknak. Ezért a tájékozódás a fajták tulajdonságairól az ökológiai termesztés sikerének a kulcskérdése.

A következő feladat az alkalmas fajták vetőmagjának az előállítása. Ez már több partner részvételét feltételezi. Ennek a rendszernek a kialakítása a megoldandó feladatok közé tartozik.

Prof. Dr. Balla László
egyetemi magántanár

Karcagi ajánlat ökológiai búzatermesztéshez

A Biokultúra 2010. évi első számának egyik cikkében is olvashatták már, hogy „egy adott klimatikus feltételek között előállított fajta lényegesen nagyobb termés- és minőségstabilitást mutat az előállítási feltételekhez hasonló körülmények között, mint azok a „kozmopolita” fajták, melyek széles alkalmazkodóképességük következtében elvileg a világon mindenhol termeszthetők”. Igaz ez az állítás globális szinten, de igaz egy országon belül, regionális szinten is. Hazánk agroökológiai adottságait tanulmányozva jelentős különbségeket tapasztalhatunk az egyes országrészek, régiók között.

1947-ben a messze földön kiválóságáról híres magyar alföldi búzatermesztés központjában, Karcagon létesített nemesítő intézet egyik alapvető célja és feladata az Alföld szélsőséges ökológiai viszonyaihoz jól alkalmazkodó szántóföldi növények fajtaválasztékának megteremtése és bővítése. Az Észak-Alföld, különösen a Közép-Tisza vidéke köztudottan olyan agro­öko­lógiai adottságokkal rendelkezik, amelyek komplex talaj- és időjárási viszonyait mesterségesen szimulálni nem lehet. Megállapítható, hogy az egyre gyakrabban tapasztalható időjárási szélsőségek mellett nem csak a régióban, de az ország egész területén is jelentős minőség- és termésbiztonságot nyújtanak az itt nemesített fajták. A karcagi fajtáknak a konvencionális nemesítési folyamat során az időjárási szélsőségek széles spektrumában kellett megállni a helyüket. Ennek megfelelően tűrniük kell a hóborítottság nélküli tartós fagyokat, az elhúzódó belvizes borítottságot és a nyári aszályokat, nem ritkán egyazon vegetációs periódus alatt. A környékbeli talajok pedig igen rossz mechanikai és kémiai tulajdonságokkal bírnak. A Debreceni Egyetem AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet 9 konvencionális nemesítésű búzafajtával rendelkezik, melyek közül az újabbak kielégítik a kevéssé intenzív, illetve az ökológiai termesztés igényeit is.

KG Kunglória néven honosított funduleai (román) származású fajta hazánkban az egyik legkorábban érő szálkás őszi búza. Kiváló bokrosodó képességű, közepes szármagasságú fajta, melynek szem:szalma aránya eléri vagy meghaladja az 1:1 értéket. Ebből következően állóképessége kiváló. Potenciális genetikai termőképessége eléri vagy meghaladja a 10 tonnát hektáronként, hektolitertömege 80-82 kg, ezerszemtömege nagy, 44-46 g. A tápanyag-utánpótlásra jól reagál, de magas termőképessége következtében gyengén termő talajokon is nagy termést ad. Emellett lisztje minden körülmények közt kiváló malmi minőségű, 30-32% nedvessikér-tartalommal, optimális esésszámmal. A fent említettekkel megegyezően kiváló fagy- és télállósággal és szárazságtűréssel rendelkezik, származásának meg­felelően pedig biotikus rezisztencia jellegei kiválóak. Kiváló bokrosodó képessége következtében csökkentett (4,5-5,2 millió csíra/ha) vetőmagdózissal is vethető a mindenkori csírázási feltételek szerint. KG Kunglóriát hagyományos termesztési körülmények közt az ország számos pontján nagy sikerrel termesztenek.

KG Széphalom szintén kiváló bokrosodó képességű, közepesen magas szárú, szálkás őszi búzafajta. Állóképessége közepesnél jobb, erre a tápanyag-utánpótlás és vetőmagdózis tervezésekor figyelemmel kell lenni. Termőképessége nagyon jó, poten­­ciálisan közelíti a 10 t/ha-t. Hektolitertömege 81-83 kg, ezerszemtömege 38-42 g. Koraisága mellett kiváló minőségű, éréscsoportjában az egyik legjobb. Nedvessikér-tartalma 32-34%, esésszáma optimális. Megfelelő körülmények közt javító minőséget is adhat. A fent említettek szerint kiváló télálló, fagy- és szárazságtűrő. Tápanyag reakciója nagyon jó, de jól termő talajokon nem ajánlott a túlzott tápanyag-utánpótlása. Erős viaszoltságából adódóan biotikus rezisz­tenciális tulajdonságai átlagon felüliek.

KG Kunhalom* közép-kései érésű, szálkás őszi búzafajta. Az előzőekhez hasonlóan kiváló bokrosodó, így kiemelkedő gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Közepesen magas szárú, jó állóképességű, erősen viaszolt kalászú búza. Bár harvest-indexe alacsony, potenciális termőképessége szintén eléri vagy meghaladja a hektáronkénti 10 tonnát. Hektolitertömege 82-84 kg, ezerszemtömege 40-43 g. A legkiválóbb minőségű fajták közé tartozik, nedvessikér-tartalma 34,5-36,5 %, esésszáma optimális-kiváló, lisztminősége jellemzően javító. Szokásosan kiváló fagy- és télálló, szárazságtűrő. Tápanyag reakciója nagyon jó, de kiemelkedő bokrosodó képessége miatt jó tápanyagellátás esetén erősen csökkentett vetőmagdózis ajánlott. Rozsdabetegségekkel szemben ellenálló, foltos levélbetegségekkel szemben átlagos ellenállást mutat. Fent említettek szerint javasolt vetőmagdózisa alacsony (4,5-5,2 millió csíra/ha) a mindenkori csírázási és talajtermékenységi viszonyoktól függően. A Karcagi Kutató Intézet több mint 5 hektár akkreditált területtel rendelkezik, melyen partneri igény esetén ökológiai körülmények közt tud szuperelit és elit fokozatú vetőmagot előállítani.

Győri V. Zoltán búzanemesítő
* Kishantosi tapasztalatok a KG Kunhalom ökológiai termesztéséről
(Biokultúra 2010/4)

[top]