Hírek, cikkek

Az IFOAM EU az alábbi összefoglaló előzetest tette közzé az új, 2021. január 1-jétől alkalmazandó EU bio rendelet tartalmáról, a változásokról és az új elemekről a teljesség igénye nélkül. Az új rendeletben számos következetlenség, illetve tisztázandó kérdés maradt, ezek szabályozása, részletezése a végrehajtási rendeletekben várható, amit az elkövetkezendő két évben alkot majd meg az Európai Bizottság.

A rendelet alkalmazási köre három kategóriára terjed ki:

• élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek, beleértve a vetőmagokat és más növényi szaporítóanyagot;
• feldolgozott, élelmezési célra szánt mezőgazdasági termékek;
• takarmányok.

A rendelet vonatkozik bizonyos, a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó egyéb termékekre is, ezeket az új rendelet 1. számú melléklete sorolja fel; ilyen az élelmiszer- és takarmányélesztő, a matétea, a szőlőlevél, a pálmabél (pálmafacsúcsrügy), a komlóhajtás, a selyemhernyógubó, a természetes mézga és gyanták, illóolajok, a parafadugó, a gyapot, a gyapjú, az állati nyersbőr, a növényi alapú tradicionális növényi készítmények, a tengeri só és az egyéb élelmezési- és takarmánysók.

A tömegétkeztetésre ez a rendelet sem vonatkozik, ezentúl is nemzeti, ezek hiányában pedig magán előírásrendszereket lehet majd alkalmazni.

Fogalmak

A rendelet újítása, hogy bevezeti a talajhoz kötődő növénytermesztés és talajhoz kötődő állattenyésztés fogalmát, ami pozitívum. Ugyanakkor egyes fogalmak meghatározása, mint például az „ökológiai, átállási, nem-ökológiai termelési egységek”, valamint az „átállási termékek” a gyakorlati alkalmazás során várhatóan problémákat vetnek majd fel. Kimondottan nehézséget okoz majd az értelmezés új területek vagy új állatok bevonása esetén. Negatívum, hogy az „ökológiai növényi szaporító anyag” fogalma nem található meg az új rendeletben. Egy másik nem kellően tisztázott fogalom az „ökológiai és átállási termékek integritása”, mindenképpen tisztázni kell, mit értünk ez alatt.

Célok és elvek

A megfogalmazott célok között néhány esetben nehéz elképzelni, hogyan fordítják majd konkrét rendelkezésekre; ilyen például a rövid forgalmazási csatornák, vagy a helyi előállítás ösztönzése. Dicséretes, hogy az általános alapelvek között szerepel a talajhoz kötődő termelés és a talajjal összefüggő állattenyésztés is. Szintén pozitív eredmény, hogy a rendelet utal az ökológiai gazdálkodás hozzájárulására a nem mérgező környezethez, a talaj hosszú-távú termékenységének megőrzéséhez és a biológiai sokféleség fenntartásához.

A rendelet új elveket fogalmaz meg az ökológiai növényi szaporító anyagok és állatfajták alkalmazására, melyekre jellemző a magasfokú genetikai változatosság, a betegségekkel szembeni jó ellenállóképesség és a hosszú élettartam.

A rendelet élelmiszerek terén kizárja a mesterséges nano­anyagokat tartalmazó élelmiszereket.

Termelési szabályok

Több, a jelenleg hatályos rendeletben szereplő előírás bekerült az új rendeletbe is, így megmaradt például a párhuzamos gazdálkodás, az átállási időszak visszamenőleges elismerésének, vagy az átállási élelmiszerek és növényi eredetű takarmányok jelölésének lehetősége.

Pozitív, hogy az ökológiai heterogén szaporítóanyagok értékesítésére vonatkozó speciális előírások is bekerültek a rendeletbe. A rendelet által nem szabályozott állatfajok esetében részletes nemzeti állattenyésztési szabályokat lehet elfogadni (pl. csiga).

Kivételt jelentő termelési szabályok és eltérések

Az elfogadott szövegbe a legtöbb, jelenleg meglévő derogációt belefoglalták, azzal az elképzeléssel, hogy fokozatosan megszüntetik őket, ezek az alábbiak:

• a nem ökológiai növényi szaporítóanyagok használatának lehetősége (kivezetés: 15 éven belül);
• a nem ökológiai eredetű tojóbaromfi (3 napnál fiatalabb), nem ökológiai eredetű fiatal állatok bevonásának lehetősége (kivezetés: 15 éven belül);
• a nem ökológiai eredetű felnőtt hím és még nem ellett nőivarú egyedek bevonásának lehetősége (kivezetés: 7 éven belül);
• 5% fehérje takarmány használatának lehetősége sertések és szárnyasok vonatkozásában (kivezetés: 5 éven belül).

5 év elteltével az Európai Bizottság jelentést ad majd ki ezekben a témakörökben az aktuális helyzetről, ami alapján a Bizottság kiterjesztheti, vagy vissza is vonhatja a fent említett derogációkat.

Adatbázisok

Minden tagállamnak naprakész, ingyenesen hozzáférhető adatbázisokat kell működtetnie a következőkre:

• ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagok, kivéve a palántákat;
• ökológiai állatok: felnőtt hímek, még nem ellett nőivarú állatok, fiatal állatok és 2026-tól: fiatal tojóbaromfik;
• ökológiai akvakultúrából származó fiatal egyedek.

Szerek engedélyeztetése

Új eleme a rendeletnek a feldolgozáshoz és a raktárépületekhez használt tisztítószerek és fertőtlenítőszerek tekintetében összeállított tiltólista. A lista elnevezése: „aktív anyagok a növényvédelmi termékekben” problémás lehet, mivel az olyan alapvető anyagok, mint az ecet, a lecitinek, a napraforgóolaj, vagy például a zsurlókivonat nem forgalmazható növényvédelmi termékként.
A Bizottság valamennyi pozitív és tiltólistát rendszeresen, évente egyszer felülvizsgál, különösen a nem ökológiai eredetű összetevők listáját.

Jelölés

Jóllehet az új ökorendelet hatálya nem terjed ki a növényvédelmi termékekben használt anyagokra, gyomirtó, talajkondicionáló vagy tápanyagutánpótló termékek, vagy anyagok viselhetnek arra való utalást, hogy használatuk engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban.

Az „EU/EU-n kívüli Mezőgazdaságból” jelölésben az „EU/EU-n kívüli” helyettesíthető az adott ország vagy régió nevével, a „Mezőgazdaságból” szó pedig helyettesíthető azzal, hogy „Akvakultúrából”.

Az EU-n kívüli/Országon kívüli/Régión kívüli országokból jövő összetevők mennyiségére vonatkozó előírás a származási hely megjelölését illetően 2%-ról 5%-ra változik.

Ellenőrzés és tanúsítás

Az élelmiszerek és takarmányok esetében szoros a kapcsolat az általános, hatósági ellenőrzésre vonatkozó 2017/625-ös EU rendelettel, de az új ökorendelet további szabályokat is tartalmaz.

Az „írásbeli igazolás” ezután tanúsítványként szerepel majd az uniós jogban, segítve a szabályok könnyebb közérthetőségét.

Azok a termelők, akik előrecsomagolt termékeket közvetlenül a végső fogyasztóknak vagy felhasználóknak értékesítenek, továbbra is mentesülnek az értesítési és tanúsítási kötelezettség alól. Új elem, hogy a tagállamok mentesíthetik azokat a gazdálkodókat is, akik – a takarmányok kivételével – csomagolatlan ökológiai termékeket értékesítenek közvetlenül a végső fogyasztók számára (kivétel takarmányok), amennyiben évente nem több, mint 5 000 kg-ot értékesítenek, vagy ökológiai termékekből származó éves bevételük nem haladja meg a 20 000 Eurót, vagy a potenciális tanúsítás költsége nem haladja meg az ökológiai termékek forgalmának 2%-át.

Valamennyi termelőnek és termelői csoportnak évente egyszer helyszíni ellenőrzés alá kell esnie. Azok a termelők, akiknél nem-megfelelőség nem került megállapításra az ökológiai termékek integritására vonatkozóan az elmúlt 3 év során, és azon termelők esetében, ahol a kockázatértékelés alapján nem valószínű, hogy nem megfelelőséget tárnak fel náluk, elég, ha 24 hónaponként ellenőrzik őket.

A kockázatértékelés (vagy a nem-megfelelőség valószínűségének kockázata) sokkal összehangoltabb lesz, mivel azt ezentúl az alábbi 10 szempont alapján kell elvégezni:

• a termelők és termelői csoportok típusa, mérete és struktúrája;
• azon időtartam hossza, mialatt a termelők, illetve termelői csoportok ökológiai termelést, feldolgozást, vagy kereskedelmi tevékenységet végeznek;
• a korábbi ellenőrzések eredménye;
• a tevékenységre vonatkozóan fontos/kritikus időpontok, időszakok;
• termékkategóriák;
• a termékek típusa, mennyisége, értéke és azok alakulása az idők folyamán;
• a termékek összekeveredése és szennyeződése nem engedélyezett termékekkel vagy anyagokkal;
• a termelők és termelői csoportok által alkalmazott szabályoktól való eltérések és kivételek;
• a nem-megfelelőség kritikus pontjai, valamint a termelés, feldolgozás és kereskedelem valamennyi lépésében a nem-megfelelőségek előfordulásának valószínűsége;
• alvállalkozói tevékenység.

Az új rendelet alapján ezentúl – szűk körben – lehetővé válik a termelői csoportok tanúsítása az EU-ban és az EU-n kívül. Ugyanakkor, ha a csoport egy vagy egyes tagjai tekintetében olyan nem-megfelelőséget tár fel az ellenőrzés, amely hatással van az ökológiai termékek integritására, az a teljes termelői csoportra vonatkozóan eredményezheti a tanúsítvány visszavonását.

Szermaradványok és nem-megfelelőségek kezelése

A gazdasági szereplő számára az új jogszabály a következő lépéseket írja elő arra az esetre, ha nem-megfelelőség, vagy szermaradvány gyanúja merülne fel:

• az érintett termékeket azonosítani kell és el kell különíteni;
• ellenőrizni szükséges, hogy a gyanú megalapozott-e;
• a termék addig nem kerülhet piacra, amíg a gyanú el nem hárult.

Ha egy ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság gyanút észlel, vagy nem-megfelelőségről, vagy nem engedélyezett anyagok jelenlétéről megalapozott információk birtokába jut, a teendők a következők:

• azonnal hivatalos vizsgálatot kell elvégezni (az arányosság elvén alapulva);
• ideiglenesen meg kell tiltani az áru(k) piacra kerülését.

Ha kiderül, hogy a gazdasági szereplő nem engedélyezett anyagot használt, vagy nem tett megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket, vagy nem hajtotta végre az ellenőrző szervezetek vagy ellenőrző hatóságok által korábban előírt intézkedéseket, a termék nem értékesíthető ökológiaiként. Amennyiben a vizsgálat eredményei szerint az ökológiai termékek integritását befolyásoló nem-megfelelőséget nem tártak fel, úgy a termék ökológiaiként értékesíthető.

Négy évvel a rendelet alkalmazását követően a Bizottság jelentést készít, és amennyiben szükséges, jogalkotási javaslatot tesz a további, európai uniós harmonizációra a nem engedélyezett anyagok jelenlétének kezelése tekintetében (felmerülhet újra az egységes szermaradvány határértékek bevezetésének kérdése). Azok a tagállamok, amelyek most rendelkeznek szermaradvány határértékkel az ökológiai termékek tanúsításának visszavonása tekintetében, amennyiben azok egy bizonyos szinten túl tartalmaznak tiltott anyagokat, továbbra is alkalmazhatják e szabályokat, feltéve, hogy mindenközben nem tiltják, korlátozzák, vagy akadályozzák a más tagállamokban előállított termékek piacra kerülését. Így a szermaradvány ügyek Európai Unión belüli egységes kezelésére ez az új rendelet sem ad megoldást.

Kiszely Klára