2011 dec 17

Azt szeretném, ha az egész ország biós lenne!

0 Comment

Szentesi Zoltán a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon gazdálkodik. Biotejet állít elő, saját maga pasztőrözi, csomagolja, értékesíti a környékben. Az 56 éves agrármérnök a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát állattenyésztési szakon.

– Mindig is szerettem az állatokat. 12 éve vásároltam vissza dédszüleim tanyáját. A gazdálkodást pár évvel a föld visszavétele után mindössze 3 üszővel kezdtem el, majd egyre több lett. Mindig saját szaporulatból bővítettem az állományt. Jelen pillanatban 40 tehenem van és azok szaporulatai: üszők, bikák stb. Csak tejelő teheneket tartok, elsősorban fekete és vörös holstein-frízeket. Pár éve kezdtünk átállni a jersey tehénre, sokkal zsírosabb a teje, valamint ellenállóbb, egészséges jószág. Fontosnak tartom a tej zsírtartalmát, mert igazi értékét a tejzsírban lévő rák- és szívbetegség megelőző anyagok adják, ami a boltban kapható fölözött tejekből teljesen hiányzik – mondja elöljáróban. – Valamennyi üszőt – a könnyű ellés miatt – jersey apaállat spermájával termékenyítem meg inszeminátor segítségével. A keresztezett utódok is szívósak, kitűnő tőgyállásúak, tőgygyulladás egyáltalán nem fordul elő. A tej minősége is jobb, mint a fríz tehenek teje. A biotejünket főleg cukrászok, fagylaltkészítők, éttermesek, kávézók vásárolják, ez a tej jól habosodik, sokkal ízesebb, selymesebb. A jersey fajta tejének zsírtartalma 6,5 százalék körül van, a keresztezett állatok tejének zsírtartalma általában 4 százalék.

– Mióta biogazdálkodó?

– A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. hetedik éve ellenőrzi a gazdaságot, teljes mértékben egyetértek az általa előírtakkal, azt maradéktalanul betartom. Nem nehéz, hiszen az én szemléletmódom is ugyanaz, mint amit kérnek tőlem a biogazdálkodásban. A gazdaságban rengeteg szerves trágya keletkezik. Bőségesen terem a föld, más a szerkezete is, a jól trágyázott földbe visszatelepedtek a földi giliszták és vonzzák a vakondot. Rengeteg vakondtúrásom van. Persze ez kaszáláskor nem szerencsés, mert eltömíti a fűkasza pengéjét.

– Mivel védekezik a gyomok ellen?

– A kukorica gyomirtására egyszerű megoldásom van: a vetés előtt 10-12 nappal 6-7 centiméter mélyen kombinátorozok, így minden kelő gyomot “kiütök”. Vetés után 3-4 nappal 3 centiméter mélyen újra kombinátorozok, hogy az újonnan kikelni akaró gyomokat is kiüssem, de a kukoricát ilyenkor még nem veszélyeztetem. Ha a kukorica kikel, egyszer megkapálom, így minimális gyommal termesztek biotengerit, de ez a kukorica, illetve a belőle készült siló igazi csemege az állatoknak.

– Hogyan oldja meg az állatállomány takarmányozását, a szaporulat kezelését?

– Saját magunk termeljük a takarmányt, a biolucernát 20 hektáron, amiből vagy széna vagy fóliázott szenázs készül. Kukoricát 10 hektáron termelünk, a fele siló, fele szemes kukorica.

– Mit tesz a betegségek megelőzéséért? Illetve, ha már beteg egy állat, akkor mi a teendő?

– Betegség hála istennek nincs. Minden évben vesznek a tehenektől vért. A vérből három betegséget szoktak kiszűrni, tbc-t, brucellózist, leukózist. Nálunk semmiféle betegség sincs a vérminták alapján, a tbc ellen minden évben kell oltás, évente egyszer vakcináznak. Kevés a tőgybetegség, de legfőképpen amiatt van tőgygyulladás, hogy a tehenek egymás alá ütnek a szarvaikkal. Ezt nem gyógyszeresen kezeljük, mert mechanikai sérülés és az ilyen állatot 8-10 napig külön fejjük.

– Mennyi az éves tej mennyiség, amit fel tud dolgozni? Van-e mini tejfeldolgozója, milyen gépeket használ?

– Évente 205 ezer liter tejkvótám van, amit kihasználok. Az 1980-as években két és fél évet Hollandiában töltöttem farmgyakorlaton. Azért mentem ki, hogy lássam, milyen gazdálkodást folytatnak kint. Minden szempontból tudom kamatoztatni az ott látottakat, legfontosabb a szemléletmód, a hozzáállás, az igényesség és tisztaság. Sváb származásomnál fogva ezek a tulajdonságok tőlem sem állnak messze.

A Hollandiában látottak alapján épült fel a szarvasmarha istálló, amely 50 férőhelyes, az istálló egyik sarkában van a 2 × 4 állású fejőház. Az abrakot a tehenek itt kapják tejteljesítmény szerint. Így maguktól bejönnek az ennivalóra.

A kifejt tej egyből a pasztőrözőbe folyik, a 37°C-os tejet kis energiával kell csak 73°C-ra tovább melegíteni. Fél órás hőn tartás után homogénezem a tejet 160 bar nyomáson. Ezután 3°C-ra visszahűtjük a tejet és naponta 1 alkalommal, általában reggel 4 órakor zacskóba töltjük, visszük a boltokba, vagy házhoz a megrendelőhöz. Nagy előny az ilyen mini tejfeldolgozóknál, hogy a kifejt tejet már 1 órán belül pasztőrözve és homogénezve, lehűtve lehet tárolni, minimálisra csökkentve így a baktériumok szaporodását, növelve a szavatossági időt.

– Ez napi hány liter tejet jelent?

– A napi fejt tej igen változó mennyiségű. Nagy hőségben napi 350 liter tejet, csúcsidőben pedig 750 litert is jelenthet.

Saját hűtőautónk van. Mielőtt belefogtam volna a feldolgozó megépítésébe, felmértem, milyen igény van a biotejre. Számos áruházat, kisboltot, csemegést megkerestünk, láttam, hogy a boltokban rengeteg fajta tej van, közte sok külföldről származó tej és tejtermék is. Nagyon nagy fájdalmam, hogy nem védik a hazai ipart, gazdaságot, továbbra is a 99 forintos szlovák és lengyel dobozos tej az uralkodó. Az általam termelt biotejet 160 forint plusz áfáért értékesítem. A húgom segít a szállításban és a piacszerzésben.

– A pasztőrözőt hogyan telepítette?

– A magam erejéből csináltam a feldolgozót. Hitelt vettem igénybe. Erre a programra semmiféle támogatás nem volt, meg akartam csinálni és a helyi szövetkezet segített.

A homogénezőnél

A homogénezőnél

– Milyen tervei vannak, esetleg sajtot, tejterméket készít?

– A jelenlegi árbevételből nagyon nehéz megélni, semmi sem jut fejlesztésre. Egy alkalmazottam van, magam után és utána is fizetem a járulékokat. Amikor a hitelt felvettem, rengeteg számítást, kalkulációt kértek a hitelfelvételnél. Sajnos ugyanazt a támogatást nem kapjuk meg idehaza, mint amit megkap egy uniós biogazda. A hitelfelvétel kamattörlesztésére havonta másfél millió forintot fizetek. Ezt mindig ki kell termelnem. Egy hónapot sem lehet csúszni, a fizetési felszólítás annyi, mint egy havi törlesztésem díja. Alkudozok a pénzintézettel, határidő módosítást szoktam kérni. A közelmúltban 8 és fél oldalas tesztlappal jött az állatorvos, hogy például alakítsak ki éjjel-nappali portaszolgálatot, szállításra alkalmas feljárót az állatoknak. Amit elmondott, öt millió forintba kerülne. Ezt az összeget nem lehet azonnal előteremteni.

– Mi a véleménye szakmai oldalról a pénzügyi dolgokról?

– Szerintem a piacainkat sokkal jobban kellene védeni. Ha az unión belül szabad árumozgás ellenére ugyanolyan követelményt kellene támasztani a külföldről származó élelmiszerekkel szemben, mint amit a magyarokkal szemben támasztanak.

– Származott-e előnye abból, hogy biominősítéssel rendelkezik?

– Nem mindig előny, mert az emberek nem ismerik és hozzá se mernek nyúlni a biotermékhez, azt hiszik, hogy megfizethetetlen az ára. Akkor kezdik vásárolni a biotermékeket, amikor betegek lesznek az emberek. Már óvodáskorban oktatni kellene a biotermék előnyeit. Hollandiában nem ilyenek az emberek, a holland háziasszony nem vásárol külföldi terméket, nekik jobb a holland akkor is, ha százszor rosszabb minőségű, mint a külföldi termék. Csak azért is megveszik, mert nem akarják, hogy a holland honfitársuk munkanélküli legyen. Az lenne az előnyös, hogy a környékben el tudjam adni a tejet. Olyan törvényre lenne szükség, hogy könnyebbé tegye a megyén belüli értékesítést. Anyagilag érdekeltté kell tenni az eladót és a fogyasztót, hogy megvegye a közelből jött terméket.

– Mekkora az adminisztráció?

– Nagyon sok. Például látogatási naplót kell vezetni, kik jöttek a gazdaságba. A munkát, a jószágot szeretjük, imádunk dolgozni, de jobb és kedvezőbb feltételeket szeretnénk. Nagyon jó lenne a bio, ha az egész ország biogazdálkodásra állna át. Egészséges növényeket termesztenének és így jó minőségű élelmiszerek kerülnének az emberek asztalára. Inkább termeljünk kevesebbet, de az legyen finom, zamatos és megbízható.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2011/5)

[top]