2009 Sze 07

Bemutatjuk Molnár Ferenc siófoki bioméhészt

0 Comment

A Balaton déli partjától nem messze, emberi és méhészeti vonatkozásban is megnyugtató, kellemes környezetben, ismertem meg a bioméhészet gazdáját, Molnár Ferencet.

– Kérem, mutatkozzon be a Biokultúra olvasóinak is!

– A méhek szeretetét nagyapámtól örököltem, aki négy méhcsalád vásárlásával indított el a méhészet útján. 35 éve kezdtem méhészkedni, az első elméleti ismereteket a néhai Deres Lajos bácsi vezette Budapesti Méhész-egyesületben szereztem. Akkoriban a Chinoin gyógyszergyárban dolgoztam, későbbi döntésemben hogy bioméhész leszek az ottani negatív tapasztalatok is szerepet játszottak. Fontos számomra és a családom számára a vegyszermentes élelmiszer, kiskertemben saját részre zöldséget, gyümölcsöt és bort is termelek a lehető legkevesebb vegyszerhasználattal. 2000 óta vagyok bioméhész és ezzel egyidejűleg főállású őstermelő.

– Mekkora a mai méhészet és milyen a méhlegelő?

– Jelenleg két telephelyen egyenlően elosztva 130 méhcsaláddal termelek Külső-Somogyban. Az egyik telephely egy délnyugatra néző dombcsúcs, meleg száraz időjárással kiváló telelőhely, míg a másik egy mély völgyben, patak közelében, viszonylag hűvös helyen található. Mindkét telephely méhlegelője változatos, eredményes állóméhészkedést biztosít. A főhordást a repce, akác, hárs és a napraforgó biztosítja, de esetenként jelentős a galagonya, az édesharmat vagy éppen a közeli rét méhlegelője is.

– Örömmel halljuk, hogy még léteznek ilyen helyek, ahol vándorlás nélkül is biztosítható a méhcsaládok fenntartása és termelése. Milyen kaptárokat választott?

– A méhek 1/2 NB keretes rakodókaptárban vannak, melynek választásánál döntő szerepet játszott a Zalaapáti Méhésziskolában – melyet 1984-ben végeztem el – szerzett tapasztalatok.

Méhészetemben sokáig párhuzamosan NB fekvő és 1/2 NB rakodó állomány volt. Az igazi váltást és sikeres méhészkedést a 1/2 keretes rakodóra, az amerikai méhészújságban (American Bee Journal) olvasottak jelentősen segítették. Ez egyfajta új gondolkodásmódot, hozzáállást jelentett.

– Kérem, ismertesse az alkalmazott technológia fontosabb elemeit!

– A családok 3 fiókon telelnek kb. 15 kg élelemmel, és lehetőség szerint minél kevesebb keretes kezelést végzek. Ismeretlen számomra a fiasításos keretek tűzdelése vagy tavasszal a fészekfiókok cserélgetése. Az ily módon „kezelt” méhcsalád természetes úton fejlődik és gyümölcsvirágzás végére az anya már mind a 3 fiókban fiasít.

Akácon anyarács nélkül a családoknak 3 mézkamrafiókjuk van, 9 keret fiókonként széthúzva, ami egyben hatékony rajzásgátlás is.

Az elmúlt két évben kezdtem kipróbálni akácon az 1 fiókra zárást (4 nyíltfias + 6 szűzlép) mivel 50 év felett az ötödik fiók felrakása túl nehéznek bizonyult. A kaptárakhoz állandóan beépített alsó virágporszedő is tartozik (két éve, az új Nosema ceranae megjelenése óta nem gyűjtök virágport), a gyűjtőtálca télen-nyáron sok információt ad a méhcsalád állapotáról, atkafertőzöttségéről.

Kedvenc mézelési fogásom a keretek hizlaltatása, amelyet a méhcsaládok is szívesen fogadnak és előszeretettel ide raktározzák a mézüket. A széthúzott 9 keret léputcáit azonnal elfoglalják, beépítik és mézzel töltik. Az ilyen mézesfiókok bruttó súlya akár 25 kg is lehet.

– Hogyan és hol történik a mézelvétel, pörgetés?

– A mézelvétel szöktetővel történik, mindig otthon pörgetünk, a fiókokat utánfutóval szállítjuk a méhesből haza. A pörgető 24 keretes, elektromos (220V) meghajtással.

Akác után ismét az anyáé az egész kaptár, az ekkor virágzó fagyal és bálványfa hatására az anyák ismét 3 fiókon fiasítanak, emiatt rajzásuk is elmarad. A legalsó fiókba rengeteg virágport tárolnak be, erre a napraforgó alatti/utáni időszakban lesz nagy szükségük. A nagy népességű családok akár a nem túl közeli méhlegelőt is ki tudják használni és nyár végére is kellő népességgel rendelkeznek. Nyáron a második fiókból nem pörgetünk, az a telelőélelem része lesz, így kiegészítő etetésre csak ritkán szorulnak. A telelő élelem kb. 15 kg, már augusztusban a kaptárban van lefedetten, így októberben általában megszűnik a fiasítás.

méhek

– Milyen módon nevel méhanyát, alkalmaz-e szelekciót?

 – Anyanevelésben is a természetes módszert részesítem előnyben. A legjobb családok anyáit három éves korukig is meghagyom, ezek váltóbölcsőket biztosítanak. Házam kertjében egy méhcsaládot tartok három fiókra szűkítve, kizárólag anyautánpótlásra, pároztatásra. Ez egy sok szempontból kiemelkedő méhcsalád, egy túlélő, amely olyan méhészetből származik, amelyet gyakorlatilag évekig nem gondoztak. Kitűnően telel és fejlődik, rengeteg virágport gyűjt és tárol, ami a betegségekkel szemben fontos. Az anyacseréken túl 5-10 db, 1 fiókos tartalékcsaládot képezek az esetleges téli-tavaszi anyaveszteségek pótlására.

– A Varroa atka ellen milyen anyagokkal és módszerrel védekezik?

 – Az atkairtás alapköve, hogy ne engedjük elszaporodni, a család menthetetlen lesz előbb-utóbb, ha ez nem sikerül. Ősszel a fiasítás megszűnése után oxálsavas csurgatással lenullázom az atkát.

Gyümölcsvirágzástól napraforgóig folyamatosan építtetem és töröm ki a herés lépeket, nagyon hatásos, mindenkinek ajánlom. Napraforgó után, ha szükséges timolt használok. Fontos védekezési módszer – amennyire csak lehet – a fiasítási időszak lerövidítése, vagyis az atka szaporodási ciklusának csökkentése. Ezt egyrészt az augusztusi „beteleléssel”, illetve azzal érem el, hogy a téli időszakban nem takarom a családokat. Nagy segítség itt is a virágporszedő, mert kontrollálható az atkaszám és kiszűrhetők az esetlegesen súlyosan fertőzött családok.

– Térjünk még vissza a telelésre is!

 – Telelés, mint említettem, három fiókon történik lefedett mézen. A méhcsalád telelőfürtje általában a 2-3 fiók között alakul ki. A méheket télen nem takarom, csak február végén/március elején, de akkor vastagon. Az alsó kijárónyílás mellett felső kijárót is nyitok a pára eltávozására, ez egyúttal segíti a méhek tisztuló kirepülését is. Fontos még a szél elleni védelem, és hogy a téli időszakban napsütés érje a kaptárakat. E módszert a Nosema elleni védelemben is hasznosnak tartom.

– A saját méhes mellett milyen egyesületi szerepet vállal, mi a véleménye az értékesítési lehetőségekről?

– A helyi Siófoki Méhészegyesület elnöke vagyok, valamint a Dombó-Nektár Szövetkezet vezetőségében is részt vállalok. Fontosnak tartom a szakmai rendezvényeken való megjelenést, az új ismeretek elsajátítását. Az internetes hozzáféréssel rendelkezőknek többek között ajánlom az argentin méhész hírportált (http://www.apitrack.com/index_en_open.htm), amely a világ méhészetével kapcsolatos napi hírekkel, valamint Randy Oliver amerikai méhész és kutató saját honlapját is (http://www.scientificbeekeeping.com) amely a méhbetegségek elleni legújabb információkkal szolgál.

Az értékesítéssel kapcsolatban sajnos negatív tapasztalataim vannak. Nagybani bioméz értékesítéssel kevés cég foglalkozik, a méz téli időszakban történi értékesítése emiatt nehezebb, pedig ekkor általában jóval magasabbak a mézárak. A piacokon, rendezvényeken számos olyan „bioméhésszel” lehet találkozni, akiről néhány szóváltás után kiderül semmi köze sincs a „biohoz”, de még a méhészethez sem!

– Köszönöm a beszélgetést!

Dr. Szalai Tamás
(Biokultúra 2009/4)

[top]