2015 okt 26

Tisztázzuk a biokertészkedés lényegét!

Nincs hozzászólás

A bio szó a kertészkedés élő, a természet egészét tiszteletben tartó felfogását jelenti. A könnyebb áttekinthetőséget szolgálja a hatszögű sejtábra, amit több külföldi bio (organikus, alternatív, ökologikus) szervezet feltételrendszeréből állítottam össze, mégis egy tanyásgazdálkodás „modellje”, mert a jó gazda gondossága a talaj életét, táperejének fenntartását csak az állattartásból eredő, szervestrágyával, a növénytermesztésben alkalmazott vetésfogóval, zöldtrágyázással, növénytársítással tudja megvalósítani.

A környezetvédelem, ahol a termelésnél keletkező hulladék, melléktermék újra visszakerül tápanyagként a földbe, részben már megvalósul. A természetes energiák használatára, meg a saját zsebére gazdálkodó mindig is hajlandó erre. Az időben és mértékkel végzett munka gyümölcse a teljes értékű élelmiszer.

A kertészetben is ezeket figyelembe véve tudunk bioterméket előállítani. A műtrágya használatát a biogazdálkodás kizárja, egyrészt mert emiatt vált környezetet szennyező anyaggá a hígtrágya, égetni való nyűggé a tarlón hagyott szalma, füstjével környezetét fojtogatóvá a lombos kerti hulladék, másrészt a műtrágyagyárak levegőszennyezése és energia-felhasználása sem illik a gondolkodásmódba. A talajerő fenntartását a szerves anyagok komposztálásával, a bányászott ásványi anyagok felhasználásával, zöldtrágyázással, vegyes kultúrákkal, jó növénytársítással lehet biztosítani.

A növényvédelem alapja a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfaj és ezen belül a fajta megválasztása, a növényfaj számára a kedvező elővetemény és tápanyagellátás biztosítása. A fajtának megfelelő vetési időpont, kiültetési idő kell ahhoz, hogy a növények fejlődése töretlenül biztosítható legyen. Kertészeti növényéknél az öntözés, annak módja, időpontja, a kijuttatott víz minősége és mennyisége lényegesen befolyásolja a növények természetes ellenálló képességét. Permetezésre a kórokozók ellen a réz és kén korlátozott mennyiségben használható. Lemosó, télvégi permetezésnél olajemulziók használata megengedett. A növényi kivonatok a kórokozók és kártevők védelmében egyaránt ajánlottak. Ásványi anyagok (zeolit, alginit), továbbá a káliszappan és a fahamu is használatos. A kártevők elleni védelemnél a hasznos, növényi kártevőkkel táplálkozó rovarokat (katicabogár, fátyolka stb.), továbbá nem pusztító szereket használhatunk a növényi eredetű szerek közül is. A szintetikus, felszívódó szerek használata tilos. A gyomirtó szerek nem használhatók. A mechanikus gyomgyérítés mellett a hővel való gyomtalanítás, a talaj takarása (mulcsozása) segíti a biokertészetben a felületi komposztálással a talajélet védelmét, továbbá a földigiliszta a munkájával a talaj lazítását és a táplálását is. A természet egyensúlyát, amit a túlzott vegyszerezés megbontott csak kitartó és céltudatos, az érdekelteket egybefogó munkával lehet és kell – talán az utolsó lehetőségként – helyreállítani.

Baumé fok 100 liter permetezéshez szükséges
törzsoldat (liter)
Rügyfakadáskor (téli hígítás) Tenyészidőben
(nyári hígítás)
18-20 24 2.5 3,8
21-22 22 2,3 3.5
23-24 20 2,1 3,2
25-26 18 2,0 3,2
27-28 16 1,8 2,7
29-30 15 1,5 2,3
31-32 33 1,3 2,0
33-34 11 1,1 1,7
35-36 10 1,0 1,5

Mészkénlé törzsoldat hígítási táblázat

Tegdes László nyomán írta:
dr. Győrffy Sándor

(Biokultúra 2015/4-5)

[felül]