Negyvenezer kaptár üresen

Jönnek a katasztrófa-turisták Az emberek többségét nem érdeklik a méhek. Azt tudják ugyan, hogy léteznek, hogy a méhészek mézet vesznek el tőlük, de az egésznek nincs jelentősége, hiszen a méz nem közszükségleti cikk, meg lehet lenni nélküle. Sokat még meg is nyugtat a félelmetes méhek hiánya. A méhészeken kívül kevesen vannak, akik belátják a méhek.. tovább →

A technológia és a valódi mézminőség

A 21. században különösen felértékelődött az egyes élelmiszerek és alapanyagaik eredetével, valamint az egész előállítási technológiájukkal összefüggő ún. minőségi igény. Az ehhez vezető okok sokrétűek, röviden csak néhány fontosabb tényezőre utalunk: a kisebb-nagyobb – hazai és nemzetközi – élelmiszerbotrányok (bor, paprika, méz stb.); a kemikáliák alkalmazásától, illetve az élelmiszerekbe kerülésétől való félelem; a tömegtermelés és.. tovább →

Bemutatjuk Molnár Ferenc siófoki bioméhészt

A Balaton déli partjától nem messze, emberi és méhészeti vonatkozásban is megnyugtató, kellemes környezetben, ismertem meg a bioméhészet gazdáját, Molnár Ferencet. tovább →

Amire nyáron is ügyeljenek a bioméhészek

Bár most a nyár elején még a méhészkedés és méztermelés örömeit, esetleges bánatát értékeljük, már kezdődik a munka a méhészek és a méhek részére a következő év megalapozásához is. (Fotó: Apis mellifera faj carnica (krajnai) fajtájú méhanya az ún. udvarával) tovább →

Európai tudományos és technikai együttműködés a méhcsaládok pusztulásának megelőzésére

A Biokultúra 2008-ban már ismertette az amerikai, majd egyes európai országokban fellépő súlyos méhpusztulási helyzetet. A téma komolyságát jól érzékelteti az alábbiakban részletezett nemzetközi összefogás a megelőzésre és az okok tisztázására. tovább →

A bioméhészetben is eljött a tavasz

Az április bár igen szeszélyes, már az ígéret hava a méhészetben. Időjárástól függően a tavasznak ez a szakasza segítheti, de sajnos gátolhatja is a méhcsaládok fejlődését. tovább →

Zselici bio méheskert

A Dunántúl számos területe éghajlati, környezeti adottságok tekintetében, valamint a méhlegelő szempontjából is alkalmas az ökológiai feltételek szerinti méhészetre. Egyéb (egyéni, gazdasági, társadalmi stb.) okok miatt azonban, hazánk nyugati felében lényegesen kisebb a bioméhészetek száma, részben a lehetőségekhez, illetve a keleti országrészhez viszonyítva. A méhészetek ellenőrzése során jutottam el a Kaposvártól délre fekvő Zselici Tájvédelmi Körzetbe,.. tovább →

Gondok a méhészetben

Kumafosz a mézben? Új-Zéland hosszú ideig Varroa destructor-mentes területnek bizonyult, amely az európai méhészek számára már-már ismeretlen fogalom, hiszen pl. hazánkban három évtizede találták meg először az ázsiai nagy méhatkát (Pocsaj, 1978). Érdekes és tanulságos az információ: az új-zélandi Környezeti Kockázat Kezelő Hatóság tudomásul vette, hogy a méhészek ellenezik a kumafosz tartalmú atkairtó szer alkalmazását,.. tovább →

Méheink közös afrikai őstől származnak

A néhány éve Burmában talált őskövületbe ágyazott méhlelet életkorát mintegy 100 millió évre becsülik a kutatók, ami jóval meghaladja a méhfaj megjelenésének idejéről (30 millió év) eddig alkotott elképzelésünket. tovább →

Atka ellen a nyár végén és ősszel

Közvetlenül a hordás és az utolsó pörgetés befejeztével kerülhet sor az atka elleni vegyszer, ill. természetbarát szerrel történő védekezésre, hogy a méhcsalád biztosan és egészségesen készüljön fel az áttelelésre. A méz egyre kiválóbb minősége érdekében elsősorban a szerves savak alkalmazása javasolt az alábbiak figyelembe vételével tovább →