Atkagátlás kéménykaptárban

A kéménykaptárral foglalkozó megfigyeléseim eredetileg az ideális méhlakás kísérletezései körül forogtak. Erőfeszítéseim valóban nem voltak hasztalanok. Semmi kétség, a rakodókaptár fiókjaival képzett „kéménykaptár” használata jelentős előnyökkel jár a méhek egészségére, következésképpen a méhész javára. (Lásd idei 3. számunkat.) A kísérleteim során azonban, a kitűzött célon túl egy hatásos atkaszaporulat-gátló módszerre is bukkantam. Valójában egy, már ismeretes,.. read more →

Méhraj a kéményben

34 éves méhészeti gyakorlatom alatt számos alkalmam volt a méhek viselkedését megfigyelni, azon elgondolkodni. A magyarázatok sok esetben meglepő megállapításokra vezettek. Számomra ezek a megfigyelések nem csak érdekfeszítők, hanem gyakran igen hasznosak lettek a mindennapi méhészet gyakorlatában. A további sorok pontosan egy ilyen esetre igyekeznek rávilágítani. read more →

A méhek törzsfejlődése

A törzsfejlődés (evolúció) az a hosszú és bonyolult folyamat, amelyik a legegyszerűbb sejtmagnélküli szervezettől az emberig vezet. Bolygónkon minden ma élő fajnak megvoltak az elődei. Az apidológiát (méhekkel való tudományág) a méhek evolúciója érdekli, ami nemcsak elméleti, hanem gyakorlati kérdéseket is felvet. A téma fejtegetése a társadalom nem méhész felének is érdekes és tanulságos. read more →

Egy méhkímélő, tiszta virágporgyűjtő

A következő írás egy Franciaországban élő magyar méhész francia nyelvű kiállítási poszterének fordítása. A posztert a méhészek nagy találkozóján a tavalyi Apimondián, Ljubljanában mutatta be. A téma komoly érdeklődést váltott ki. Bevezetőül néhány megállapítás a hagyományos virágportermelés viszontagságairól. read more →

Méhészek, fogyasztók álma: az üveges lépesméz

Bencsik József nyugdíjas építészmérnök a franciaországi Lyonban él és méhészkedik. Méhészeti írásai (százon fölül) francia, amerikai, angol, német, spanyol szaklapokban jelennek meg. (Néhányuk magyar szakfolyóiratokban.) Szabadalmazott módszere, a szépen fejlődő magyar bioméhészet számára is érdekes lehet. read more →

Hol tart a magyar bioméhészet?

A méhészet és bioméhészet elválaszthatatlan egymástól és az utóbbi sajátos, EU szempontok szerint is szigorú ellenőrzési rendszerrel, a hazai speciális méhészeti fejlődés eredményeként jött létre. Először röviden tekintsük át a méh – természet – ember kapcsolatrendszerét, majd a következő cikkekben kövessük nyomon, milyen feltételek és előkészületek szükségesek ahhoz, hogy a méhészet bioméhészetté váljon és bioterméket.. read more →

Szövetkezés, értékesítés

Az Öko-Melli, East-Food Honey-Line Hungary, Kazincbarcikai Területi Méhész Szervezet, Bio-Honig szövetkezet eredményeiről, gondjairól, terveiről Szalai Tamás kérdezett és jegyezte fel a válaszokat. read more →

Hogyan tovább?

A hazai bioméhészet fejlődéséről és problémáiról Vass János, a Biokultúra Egyesület Bioméhészeti Szakosztályának vezetője, hosszúhetényi, és Czédulás István a szakosztály vezetőhelyettese, solymári bioméhész gondolatait az alábbiakban foglalhatja össze Szalai Tamás. read more →

Növényvédelem és a méhek

A növényvédelem és a méhészet célja jórészt azonos: a minőségi termelés biztosítása. A méhek a rendszeres, megbízható pollen-átvitellel elősegítik a magkezdemények kifejlődését, a növényvédelem pedig igyekszik megvédeni a termést a termelők és fogyasztók javára. read more →

Jön az atkainvázió?

A bioméhészetben az 1999. augusztus 24-i EU-rendelet szerint semmilyen antibiotikumot nem szabad használni. Így a fumagillin- és tetrán-származékot nem szabad használni a megelőzés során, csak a gyógykezelésre. read more →