2014 jan 29

Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán, Egyek községben gazdálkodik Kovács Imre agrármérnök, a biogazdálkodás elkötelezett híve.

– Mikor került kapcsolatba a bioval?

– A mezőgazdasággal még gyermekkoromban kerültem kapcsolatba, a Debreceni Agráregyetem elvégzése után pedig állami gazdaságban dolgoztam kb. 12 évig szarvasmarha, juh, illetve baromfi ágazatban. Egy kis kitérővel 12 évig az államigazgatásban tevékenykedtem, majd 1999-től 2003 végéig falugazdászként újra a szakmámban dolgoztam. Közben hobbi szinten gazdálkodtam 1993-tól. Bodnár Gyurival találkoztam, ő Tiszacsegén dolgozott és említette a biogazdálkodás lehetőségét, én rögtön láttam, hogy ezt nekem találták ki. Elvégeztem egy biogazda tanfolyamot s belevágtam: 1997-től folytatom ily módon a gazdálkodást.

2003-ban szűnt meg a falugazdász munkahelyem létszámleépítés miatt. Nem estem kétségbe, teljes műszakban főállású biogazdálkodóként működöm azóta. Huszonnégy hektáron gazdálkodom, Stanley szilvafajtával foglalkozom, hektáronként 280 darab szilvafám van, összesen öt hektár a gyümölcsös területe. Azóta a földeken napi 10-12 órát dolgozom, télen is kimegyek a gyümölcsösbe, ha -5°C felett van a hőmérséklet, metszem a gyümölcsöst

– Milyen metszési módszert alkalmaz?

– Metszésben termőkaros orsó a metszési mód. Sajnos az idén a természet beleszólt a metszésbe. Négy hatalmas vihart kaptunk, ezek kicsavarták a szilvafákat, majd letördelték a megrakodott ágakat, megközelítően 80 mázsa szilvatermés elpusztult. Jelenleg szárazoló metszést csinálok, mert már kiöregedőben van az ültetvény, de nagy részét már újra telepítettem, illetve folyamatosan pótolom a hiányt.

A feldolgozás

– Hogyan szüretelnek?

– A szilvát saját ládákba szedjük közvetlenül érés előtt, mert két-három napot kibír. A család és az ismerősök segítenek leszedni.

A szilvaültetvény
A szilvaültetvény

– Hogyan dolgozza fel a szilvát?

– A szilva szedése mindig a hullott gyümölcs felszedésével kezdődik, persze ami már alkalmas cefrének. Mivel folyamatosan érik, a család és az ismerősök befőttnek, lekvárnak elviszik. A konzervgyár teljes érettségi állapotban engedi szedni, csak akkor, ha a gyümölcsnek megfelelő a refrakciója és savfoka.

A Hipp Kft. beszállítója vagyok, mintát visz a képviselőjük, s a laborminta eredménye alapján dönt a szedés, illetve a szállítás idejéről. Sajnos minden évben több mint egy hónapig védeni kell a szilvást, mert minden eszközt és trükköt bevetnek a tolvajok, hogy ellophassák a gyümölcsöt.

– Hogyan védekezik a betegségekkel szemben?

– Például hernyóinvázió esetén előfordult, hogy a biológiai védekezést későn kezdtem el és az ültetvényből kb. fél hektárt lerágott a hernyó, mire sikerült csökkenteni a kártevők számát. A hernyó nagyon veszélyes és volt olyan időszak, amikor kaptunk egy fertőzést a nemzeti parki tölgyesektől, és nem bírtuk megvédeni a szilvafákat, számos darab kiszáradt, ezért gyakran permetezünk. Dipelt alkalmazok, mészkénlét, káliszappant, csalánlét szinte hetente kétszer permetezek, továbbá a vizes permetezést, mert a szél, a permet lefújja a hernyót a földre, a hernyó aztán a füvet rágja, tehát azt is permetezni kell.

Szántóföldi permetező
Szántóföldi permetező

– A gombakártevőkkel mi a helyzet?

– Magas réztartalmúak a lombtrágyák, jelenleg a Pajzs lombtrágyát használom. Tapasztalatom szerint szinte 100%-os védelmet nyújtanak a gombabetegségek ellen.

A szántóföldi növénytermesztés

– Mi a helyzet a szántóföldi növénytermesztéssel?

– Tizennyolc hektáros szántóföldemen tönkölybúzát, napraforgót, lucernát, olajtököt, olajretek magot és lucernamagot termesztek. A búzában az idén is a vetésfehérítő ellen kellett beavatkozni, szerencsére csak kisebb foltban jelentkezett a kártevő. A talaj jó erőben tartásával minimálisra csökkenthető a kár.

A lucerna javarészt takarmányozásra megy, időnként azonban magfogást is alkalmazunk. Sikerül valamennyit eladni, de kevés az igény a magra. Konvencionális gazdaságokban is megveszik, ha rajtam marad, akkor el szoktam ajándékozni, hogy elvessék.

Termeltem olajretek magot is, azt német exportra vitték.

Tápanyagutánpótlás

– Extenzív tartásban tartott tehenészetből szerzem be a szervestrágyát, továbbá használok még lombtrágyát is. Azonban a szerves trágya meghatározó, mert a talajéletet csak azzal tudjuk igazából helyreállítani és a baktériumtrágyák csak kiegészítőként vannak azokban az években, amikor a szervestrágyát nem használom.

A napraforgót, olajtökmagot, bio olaj előállítására vették meg tőlem.

– Mennyire ellenállóak a növények a betegségekkel szemben?

– Amennyiben okszerű talajgazdálkodást folytatunk és jó a talajállapot, akkor kevésbé jelentkeznek a betegségek, mert a növények megfelelő erőnléti állapotban vannak, megfelelő ellenálló képességgel rendelkeznek. A gyomnövényeknél, ha megfelelő a talajállapot, tavasszal a magágy-előkészítés, a sorművelés elegendő, és ha a napraforgónál azt tapasztalom, hogy gyomosodik a talaj, késleltetem a vetést. Inkább kétszer-háromszor végzek magágy-előkészítést, a gyomot irtom. Kockáztatom azt, hogy kicsit később fog a napraforgó beérni, de végül is nagyobb gyomfertőzöttséget ki tudok ezzel védeni. Legalább kétszer megpróbálom sorközművelni és harmadszorra úgynevezett borítókapával (töltögető kapával) megyek rá, letakarom a növények tövén levő gyomot, akkor már nem tud megerősödni. Amikor összeborul a napraforgó, akkor már elnyomja a gyomnövényt.

Olajnapraforgó, kukorica, búza, tök, olajretek van és volt a szántóföldi növénytermesztésben. A búzánál gyomfésűt alkalmazok és tavasszal magtakaró boronával „végigszaladunk” a földterületen. Kicsit csúnyának tűnik közvetlenül utána a búzaföld, de napok múlva már nincs is nyoma. Majdnem minden évben használok baktériumtrágyát is. Azt tapasztaltam, hogy ez is jóval hatékonyabban működik, ha szerves trágyát is kap előtte a terület.

Több alkalommal nagyadagú riolittufát dolgoztam be a talajba. Ha kell, akkor káliszappant használok, a csalánlé több odafigyelést igényel, de ez is része a biológiai védekezésnek. A lombtrágya elengedhetetlen, fontos a növények számára. Jelenleg a Pajzs nevű lombtrágyát használom már három éve, elégedett vagyok vele. Régebben a Biomit+ lombtrágyát alkalmaztam.

– A szántóföldi betakarítás hogyan történik?

– Elég sok gépem van. A búzát kombájnnal takarítottam be, a tökbetakarításnál pedig tökroppantó gépet béreltem, azzal takarítottam be. Mostam, szárítottam, utána került zsákba. Elhivatottság kell a biogazdálkodáshoz.

Tárcsa
Tárcsa

A helyes termelési gyakorlat

– Mi a helyes termelési gyakorlata?

– A természet védelme, megőrzése, a vegyszermentes gyümölcsök előállítása.

Mindenképpen komoly fantázia van a bioban, javaslom mindenkinek az erre való átállást. Itt, Egyeken 5-6 embert átállítottam erre. Biogazdálkodóként a régi hagyományos gazdálkodást kell feleleveníteni, amikor még nem használtak kemikáliákat, a szerves trágya szolgálta a talaj tápanyag utánpótlását.

Az egyik szomszédom szilvafákat akar telepíteni, vele beszélgettünk arról, hogy mini bio feldolgozót hoznánk létre. Ezek a távolabbi tervek.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2013/5)

[felül]