2009 Júl 21

Európai tudományos és technikai együttműködés a méhcsaládok pusztulásának megelőzésére

Nincs hozzászólás

A Biokultúra 2008-ban már ismertette az amerikai, majd egyes európai országokban fellépő súlyos méhpusztulási helyzetet. A téma komolyságát jól érzékelteti az alábbiakban részletezett nemzetközi összefogás a megelőzésre és az okok tisztázására.

Az európai tudományos és technikai együttműködési program, közismert nevén a COST keretein belül elindult és nemzetközivé bővült egy négyéves kutatási együttműködés a méhpusztulások megelőzésére.

A fő célkitűzés a méhcsaládok nagyarányú pusztulásának kivizsgálása, az előidéző tényezők meghatározása, a további veszteségek megelőzése és a szükséges intézkedések megtétele.
A mézelő méhnek, mint a legfontosabb beporzónak a pusztulása súlyos gazdasági és környezeti veszélyekkel fenyeget. Ha a méhállomány tovább csökken, az emberiség újabb válság elé néz, tehát a globális probléma globális megoldást követel.

Előzmények

A mézelő méh, az Apis mellifera, mint őshonos rovar Európában kulcsszerepet tölt be a megporzó szervezetek körében, felbecsülhetetlen feladatot lát el nemcsak a méhészetben, hanem a vadon élő növények változatosságának fenntartásában, valamint az egész agrárgazdaságban, mivel élelmiszereink mintegy 35%-ban közvetlenül vagy közvetve a méhek beporzásától függnek.

Európában, Kínában és az Egyesült Államokban rendszeresen észlelnek nagyarányú méhpusztulásokat, amely évente mintegy 400-1000 millió euró veszteséget okoz, amelynek a hatása már jelentkezik a terméskiesésben.

A tünetek alapján a jelenséget angolul Colony Collaps Disorder-nek, CCD-nek nevezték el. Az elnevezés meglehetősen általánosító, csak a végeredményre utal, azaz, hogy a méhcsalád elnéptelenedik, összeomlik. Felületesen szemlélve a kérdést, a bajt a méhészek úgy írták le, hogy a méhek kirepülnek, de egy részük nem tér vissza, minek következtében a család rövid idő alatt elnéptelenedik. Ha csupán erről lenne szó, a jelenséget joggal nevezhetnénk kaptárelhagyásnak. Kiderült azonban, hogy a méheknek sokféle oka lehet arra, hogy elhagyják a kaptárt és az okok között számos ismert probléma húzódik meg: a varroa atka, az újkori nozéma, enyhe mérgezések stb.

A méhészek és az állategészségügyi hatóságok eddig nem tudták felderíteni a probléma okait, ezért nem is tudtak ellene semmit sem javasolni. Mivel a kérdésben számos faktor játszik közre, az egyes országoknak kevés esélye van arra, hogy a problémát maguk oldják meg. Ezért volt szükség összehangolt akcióra, a COST keretein belül szerveződő nemzetközi hálózatra. Jelenleg 22 ország van benne, valamint Bosznia-Hercegovina, Kína, Egyiptom, Puerto Rico és az USA jelentette be részvételi szándékát. A 22 + 5 ország 60 szakemberének együttműködése mintegy 25 millió eurós emberi erőforrást biztosít a programhoz, amihez csak a kapcsolatokat kell megteremteni a COST keretei között. A program anyagi forrást nem biztosít a kutatásokhoz, viszont a konferenciákon való részvételt (útiköltség, szállás, étkezés) visszatéríti. Lehetőség van fiatal kutatóknak néhány hónapos laboratórium-látogatásokra, illetve kisebb csoportokban néhánynapos műhelylátogatások finanszírozására. (COST COLOSS Action FAO803, a szervezőbizottság elnöke Peter Neumann, Agroscope Liebefeld, Svájc.)

Az akció tervét az Európai Bizottság elfogadta, így 2008. november 21-én megtartották Brüsszelben az első intézőbizottsági ülést. Jelenleg több mint 100 000 euró áll rendelkezésre évente a programra. A COLOSS projekttől várható, hogy a többszörös, egymást átfedő programok támogatását el lehet kerülni, a diagnosztikai és monitorozási módszereket egységesíteni lehet (ill. kell), a módszerek egyeztetésével, a kutatás koordinálásával összehasonlíthatókká válnak az eredmények és végül a sokoldalú és közös munka kizárja a sikertelenséget.

A munka négy munkacsoportban kezdődött el:

  • monitorozás,
  • diagnózis,
  • kórokozók és kártevők,
  • környezet és méhészkedés, rezisztencia és változatosság.

Az eddigi konferenciák színhelye Brüsszel, Athén, Belfast és Zágráb volt. Magyar részről az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK), gödöllői Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoportja kapcsolódott be a közös munkába, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) támogatásával.

Dr. Békési László
Dr. Szalainé Mátray Enikő
ÁTK – MTMBK, Gödöllő
(Biokultúra 2009/3)

[felül]