2014 máj 30

Formálódik az Európai Unió új vetőmag és szaporítóanyag jogszabálya

0 Comment

Az Európai Bizottság tavaly májusban vitára bocsátotta a régen várt, az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket tartalmazó, a biztonságosabb élelmiszerlánc érdekében kidolgozott jogszabály csomag tervezetet. A csomag többek között tartalmazza a növény-egészségügyi jogszabály tervezetét, illetve ami a vetőmag szektor számára elsődlegesen fontos, a növényi szaporítóanyagok előállítására és kereskedelmére vonatkozó új rendelettervezetet.

A hatályban lévő növénycsoport specifikus irányelvekhez képest talán az a legjelentősebb változás, hogy a jövőben a teljes területet egy rendelet közvetlenül szabályozza, tehát megszűnik az eddigi szétaprózódott jogszabály struktúra és csökken a tagországi implementáció jelentősége. A meglévő jogszabályok összetettsége és széttagoltsága következtében állandósultak a bizonytalanságok és a tagállamok között a végrehajtás terén fennálló különbségek. Ez az egységes piacon a vállalkozások között egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezett. A jogszabályok végrehajtását össze kell hangolni, csökkenteni kell a költségeket és az adminisztratív terheket, valamint ösztönözni kell az innovációt. A mezőgazdaság, a kertészet és az élelmiszer-, ill. takarmány-előállítás stabilabb alapokra kerül azáltal, hogy az egyszerűsítés és harmonizáció érdekében a növénycsoport-specifikus irányelvek egyetlen rendeletben egyesülnek.

Az 1960-as évek óta érvényben lévő EU vetőmag jogszabályok hatékony eszközei voltak a vetőmagpiac fejlesztésének és az innováció ösztönzésének a növénynemesítésben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezeten ne lehetne tovább javítani. Számos olyan intézkedést, szabályt, eljárásrendet és célkitűzést tartalmaznak a jelenlegi irányelvek, amelyeket korszerűsíteni szükséges. A feladat tehát az, hogy a sikeresen működő fajtaelismerés és vetőmag-minősítés alapelveinek megőrzése mellett fejlődjön tovább a rendszer. A minősítési lépéseket integrálni lehetne a már meglévő és működő minőségbiztosítási rendszerek közé, amely jelentős költségmegtakarítást és hatékonyság növekedést eredményezne. Mivel a szigorú szabályok és a hatósági felügyelet továbbra is fennmaradna, a változtatás nem járna a minőség romlásával. A rendelettervezet publikálását követően számos téves információ látott napvilágot, illetve minden alapot nélkülöző támadások érték a rendelet alkotóit. Az alábbiakban megpróbálok néhányat ezek közül pontosítani.

✓ Rendelet hatálya. A termelői igények, valamint a rugalmasság és az arányosság követelményének szem előtt tartása végett a rendelet nem alkalmazandó a kísérleti, tudományos vagy nemesítési célra alkalmazandó szaporítóanyagokra, valamint a génbankok és a genetikai erőforrások megőrzését szolgáló szaporítóanyagokra sem. Ugyancsak nem vonatkozik a rendelet hatálya azokra a növényi szaporítóanyagokra, amelyeket két magánszemély egymás között elcserél (kiskerti, házikerti használat).

✓ Eltérések. A jelenlegi szabályok is lehetővé tesznek speciális termelői és vásárlói kör igényeit kielégítő genetikai anyagok növényfajtaként történő elismerését és szaporítóanyagának forgalmazását (tájfajták, hagyományőrző fajták, amatőr és hobbi fajták). A rendelettervezet ezt a lehetőséget nem hogy csökkenti, hanem jelentősen kibővíti.

✓ Réspiaci szaporítóanyagok. A tervezet arányos és fenntartható szabályokat határoz meg a helyi feltételekhez igazodó és kis mennyiségben forgalomba hozott szaporítóanyagokkal kapcsolatos kisléptékű tevékenységre vonatkozóan. Az ilyen szaporítóanyagok esetében indokolt eltekinteni a bejegyzésre és a forgalomba hozatalra vonatkozó szigorú követelményektől. Ezt a kivételt a nemesítéssel és a kertészettel foglalkozó mezőgazdasági termelőkre kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy vállalkozónak minősülnek-e vagy sem. Ugyanakkor néhány alapvető szabályt erre a szegmensre is meg kell határozni a szaporítóanyagok címkézésére és nyomon követésére vonatkozóan, főként a kivétellel történő visszaélés megelőzés érdekében. Jelenleg a vita azon folyik, hogy a jogszabály milyen gazdaság méret esetén húzza meg ezt a határt.

✓ Hagyományőrző fajták. A tervezet a régi fajták vagy az úgynevezett hobbifajták esetében továbbra is kevésbé szigorú követelményeket határoz meg, hogy ösztönözze a vonatkozó EU irányelvekben szabályozott on farm megőrzésüket és felhasználásukat. Ezen fajták bejegyzésére továbbra is a „hivatalosan elismert fajtaleírás”, vagyis nem az illetékes hatóságok által kiadott, de az általuk elismert fajtaleírás alapján kerül majd sor. E fajtaleírás keretében a megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság vizsgálata, az ún. DUS vizsgálat a jövőben sem lesz kötelező. A hivatalosan elismert fajtaleírás a növénynek vagy növényrésznek csak azokat a sajátos jellemzőit tartalmazza, amelyek az érintett fajta szempontjából reprezentatívak és lehetővé teszik a fajta azonosítását, többek között a származási régió tekintetében. A fajtaleírás alapja lehet a fajta régebbi hivatalos jellemzése. A fajtaleírás tartalmi pontossága alátámasztható korábbi hivatalos ellenőrzések, nem hivatalos vizsgálatok vagy a termesztés, a szaporítás és a felhasználás során szerzett gyakorlati tapasztalatok révén. Szintén fontos megjegyezni, hogy a korábbi irányelvben meghatározott mennyiségi korlátozások a készülő tervezet értelmében megszűnnek. Természetesen a felhasználó tájékoztatása érdekében ezeket a szaporítóanyagokat is címkével kell ellátni. A címkén fel kell tüntetni, hogy az adott fajtára a hivatalosan elismert fajtaleírás vonatkozik, valamint tartalmazza a származási régiót.

A Bizottság által készített tervezetet mind a Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben élénk vita övezi. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a képviselők közel 1500 módosító indítványt nyújtottak be a jogszabályhoz. Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy ebben a parlamenti ciklusban sikerül-e elfogadni a rendeletet, hiszen a közelgő EP választások miatt legkésőbb február végéig – március elejéig záró szavazásra kellene bocsátani a joganyagot, ami a nagyszámú módosítás tükrében egyre kevésbé tűnik reálisnak.

Dr. Ruthner Szabolcs
(Biokultúra 2014/1)

[top]