2005 nov 12

Fuzárium – időzített bomba?

0 Comment

A búza és az egyéb gabonafélék fuzáriumfertőzöttsége komoly gondot okoz a mezőgazdaságnak az utóbbi évtizedekben. A fuzáriumgombák által termelt mykotoxinok mind az emberre mind a haszonállatokra veszélyesek. Egyes vélemények szerint a biotermelésben a fuzáriumfertőzöttség a szintetikus gombaölőszerek használatának hiánya miatt nagyobb mint a konvencionális termelésben azaz a bioevő lecserélte a permetezőszer maradványokat a mykotoxinokra.

A penészgombák az élet természetes velejárói. Ahol élet van, van elmúlás is, és a penészgombák a sérült növényi részek elbontásának egyik főszereplői. Eközben mintegy önvédelemből néhány fajuk igen súlyos mérgeket termel – a mykotoxinokat. A penészgombák ugyanakkor a növénytermesztés és az állattenyésztés számára egyaránt súlyos egészségügyi és gazdasági problémát jelentenek.

A fuzáriumfajok, amelyek számos haszonnövényen élősködhetnek, leggyakrabban a gabonaféléket és a kukoricát fertőzik meg, azonban egyéb növényeket is megtámadhatnak.  A fuzáriumfajok a szántóföldön szaporodnak, míg az előző számban tárgyalt aflatoxinokat termelő Aspergillus fajok a már elraktározott és feldolgozott élelmiszereket károsítják.

A penészgombák fejlődéséhez szükséges a nedvesség, a tápanyag, az oxigén és a megfelelő hőmérséklet. A fuzáriumtoxinok képződése alacsony hőmérsékleten (akár fagypont alatt) történik, és a toxinképződés mind a betakarítás előtt, mind a raktározás során végbemehet. A kisfokú fertőzöttség a gabonaszemeken nem észrevehető, ez azonban független mykotoxin tartalmuktól. Hasonlóképpen a raktározás során képződött mykotoxinok mennyisége is független a gabona fuzáriumfertőzöttségétől. A toxinok rendkívül stabil vegyületek, közömbösítésükre megfelelő módszer pillanatnyilag nem létezik, illetve a beavatkozás elbontja a gabona hasznos tápanyagait.

A gabona fuzáriumfertőzöttségének megállapítására nincs külön vizsgálat előírva. A mykotoxintartalmat – többnyire – a vevő kérésére elvégzett beltartalmi értékeket vizsgáló mérések során határozzák meg.

Kire veszélyesek? A betegség a világ valamennyi búzatermő területén fellelhető. A fertőzés következtében kialakuló veszteség járványos években elérheti az 50%-ot. A fuzáriumfajok által termelt toxinok haszonállatoknál súlyos emésztőrendszeri és idegrendszeri zavarokat, a szaporodás és az immunrendszer zavarát, hányást, a takarmány visszautasítását, vagy akár az állatok pusztulását is okozhatják. Emberre gyakorolt hatásukról a szakirodalom mindössze annyit ír, hogy van – ez valószínűleg hasonló az állatokra gyakorolt hatással. A fuzáriumprobléma mindössze néhány évtizedre tekint vissza, mert az analitikai módszerek javulása csak ekkor tette lehetővé a fuzárium mykotoxinok kimutatását. Az állattartásban jelentkező gazdasági károktól motiválva a kutatóintézetek a kérdés alapos vizsgálatába kezdtek. A mykotoxinok emberekre gyakorolt hatása azonban valószínűleg  nem okozott ilyen nyilvánvaló gazdasági veszteségeket, ezért az erre vonatkozó vizsgálatokra még várnunk kell.

Az emberi táplálékba a fuzáriumfajok által termelt mykotoxinok egyrészt közvetlenül, fertőzött növények fogyasztása által kerülnek, másrészt közvetetten, az állatok által elfogyasztott toxinok is megjelenthetnek valamely állati termékben, mint a húskészítmények, tej, tojás.

A megelőzés. A növények életük valamennyi szakaszában megfertőződhetnek. A vetőmag és a talaj egyaránt forrása lehet a fertőzésnek. Míg a konvencionális termelésben a fertőzést növényvédőszerek segítségével próbálják megállítani, addig a biogazdálkodásban nem áll rendelkezésre hatásos fegyver a fertőzés megfékezésére. Ezért a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, aminek leglényegesebb részei a tiszta vetőmag, aratás után a szántóföldön maradt növényi részek aláforgatása, a megfelelő vetésforgó alkalmazása, a lehetőleg kevésbé fogékony fajok kiválasztása, megfelelő tápanyagok biztosítása, megfelelő gyomirtás, a növények nem túl sűrű vetése. A csapadék mennyisége szintén befolyásolja a fuzáriumgombák növekedését, ezt a faktort azonban még a biogazdálkodásban is nehéz befolyásolni.

Ami kedvez a mykotoxinoknak. Az intenzív gazdálkodás fokozott nitrogénműtrágya felhasználása és a monokultúra kedvez a penészgombák így a fuzáriumfajok szaporodásának, mert a szántóföldön visszahagyott szárrészek fertőzőforrást és jó táptalajt jelentenek a gombák szaporodásához. Az intenzív gazdálkodásban termelt növények a nem megfelelő tápanyag ellátottság miatt gyengébbek, ezért fogékonyabbak a fuzáriumfertőzésre.

A gyanú. Egyes vélemények szerint a biogazdálkodásban törvényszerűen nagyobbnak kell lennie a fuzáriumfertőzöttségnek, mert nem alkalmazhatók a szintetikus növényvédőszerek. Ugyanezért jogosnak vélik a génmanipulációval fuzárium ellen rezisztenssé tett fajok alkalmazását. Az utóbbi elképzelés azonban – függetlenül az egyéb kérdőjelektől – nem igazán tűnik megvalósíthatónak, mivel a gombák az élet természetes velejárói, a sérült növényi részek lebontásának elvégzői. Mindeddig rezisztens gabonafaj nem ismeretes csak érzékeny és kevésbé érzékeny fajok. Így a búza, a rozs, a zab és a durumbúza fogékonyabbnak tűnik a fuzáriumfertőzéssel szemben, míg az egyes búzafajokon belül nagy eltérések tapasztalhatók.

Ami igaz belőle. A biológiai gazdálkodást vizsgáló német kutatóintézetek szerint a két termelési mód között a fuzáriumfajok okozta mykotoxin szennyezettségben nem tapasztalható különbség. Míg az intenzív gazdálkodás a védekezéshez elengedhetetlennek tartja a kémiai kezelés alkalmazását, addig a biogazdálkodás a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, amely legalább olyan hatásos védelmet jelent, mint a növényvédő szerek.

Tehát a biogabonát fogyasztóknak nem kell tartaniuk attól, hogy a növényvédőszer-maradványokat lecserélték mykotoxinokra. A két termelési mód a mykotoxintartalom tekintetében nem mutat különbséget, viszont a biogabona lényegesen kevesebb permetezőszer-maradványt és lényegesen több vitálanyagot tartalmaz, mint intenzíven termelt kollégái. (Forrás: www.agronaplo.hu, www.fibl.net, www.soel.de).

Benda Judit
(Biokultúra 2005/3)

[top]