2007 Júl 30

Gabonafélék tárolása hűtéssel

0 Comment

A gabonák hűtve történő tárolásával a gyakorlatban más magyar cégek tulajdonosaival együtt egy németországi utazás keretében találkoztunk először. Meglepve néztük és hallgattuk a hűtve tárolás teljesen világos, logikus és végtelenül egyszerű ismérveit, amelyeket aztán hazaérve adaptáltunk a készülő 15.000 t tároló kapacitású üzemünkbe 2004-ben, majd a most elkészült 35.000 t tárolókapacitású igen korszerű telep is a már bevált fenti technológiával lett egész (1. kép: 1. A szakmári Gabona Kft. telepe).

Tevékenységeink, folyamatos beruházásaink során életünk elválaszthatatlan részévé vált a „gabona”, amelyet ma már egy teljes termékpálya keretein belül, a termesztéstől a kenyér asztalra kerüléséig tisztelünk. Különösen jó érzés számunkra, hogy az aestivum búza mellett tönköly és durum búzából is kiváló termékeink juthatnak piacra, nem utolsósorban az ökológiai termesztésből származók is.

E fenti, átlagosnál értékesebb gabonafélék tárolásánál a tárolás mikéntjénél el kellett gondolkodnunk – talán másoknak is ajánlva ezt – a következőkön: Bármennyire hihetetlen, hazánk éghajlata mellett is a gabonafélék aratás utáni tárolási vesztesége (mennyiségi és minőségromlási) 10-20% közé tehető, ami elsősorban a termény önfelmelegedése, a tárolási rovarkártevők okozta problémakörben keresendő.

A toronysilóban lévő termény hűtésének vázlatos rajza

A toronysilóban lévő termény hűtésének vázlatos rajza

A gabonaszemek légzése következtében keletkező kémiai folyamat miatt oxigénfelvétel mellett szénhidrátok bomlanak el, amely által szén-dioxid, víz és hő szabadul fel, ezáltal szárazanyag-csökkenés, így jelentős súlyveszteség keletkezik. A tároláskor felszabaduló hő igen sokféle magtári kártevő fellépéséhez és nagymérvű kártételéhez nyújt élettani optimumot.

Mindezek mellett figyelembe kell vennünk a következőket is, amikor megfordul fejünkben a hűtve tárolás gondolata:

  • A gabonafélék hagyományos tárolása során elkerülhetetlen a termény átforgatása valamilyen módon, akár többször is, ami nem kis energiával (1-3 kWh/t) jár, a szemek törése, sérülése miatt komoly (0,3-0,5%) veszteséget okozva.
  • A betakarítási csúcsban adott esetben a szárítókapacitás legtöbbször kevés, pedig gabonáinkat normál esetben a szabványhoz közeli víztartalommal merjük tárolni.
  • A szerencsére nálunk is érezhető és erősödő nemzetközi környezettudat, az ökológiai növénytermesztés produktumainak mind nagyobb piaci térhódítása az egészséges életvitel érdekében nem engedi meg a vegyszeres kezeléseket, melyek mégis elkerülhetetlenek egy hagyományos tárolás során.

A fenti néhány, a teljesség igénye nélküli tény és kérdés hasznunkra történő megreformálását és a fejünkben történő helyretételét a hűtve tárolás alkalmazásának technológiája adta.

A gabonaszem felépítése, fizikai tulajdonságai közül a rossz hővezető képessége a legjobb feltételeket kínálja a hűtésre. A hűtés során kényelmesen kezelhető automatizált hűtőberendezéseink (2. kép) kapacitását tárolóink befogadó-képességéhez, a tárolandó gabonafélékhez méreteztük (manapság már igen sokféle terményhűtő kapható).

A hűtő

2. A hűtő (A szerző felvételei)

Egyszerűen fogalmazva a nagy teljesítményű hűtőaggregátor a kondicionált – hűtött és száraz – levegőt ventillátor segítségével csöveken, perforált padozaton és a terményen átfújva akár több lépcsőben lehűti azt közel 10°C hőmérsékletre, ahol eddigi kutatások alapján a veszteség 0,02%, ez azt jelenti, hogy hűtéssel a légzési veszteségek 80-90%-al redukálhatók. A magtári kártevők ilyen hideg közegben egyfajta „inaktív álomba merülnek”, kezelésükkel nem kell foglalkozni, a tárolás végén a tisztítók a megfelelő beállítással kiválasztják azokat.

A betárolt termény átforgatása szükségtelen, így nem keletkezik hulladék, a szemek nem sérülnek. Betakarítási szezonban a szárítási teljesítmény nő, a kíméletes kezelés eredményeként a maghéj nem reped és nincs minőségvesztés, hiszen a gabonaféléket 15,5-16,5% nedvességtartalomnál jobban felesleges leszárítani, mert a maradék nedvességet a hűtés viszi el.

Ökológiai gazdálkodók és feldolgozók révén a gabonafélék (étkezési és takarmányozási) tisztán vegyszerek felhasználása nélkül tarthatók 6-10 hónapig a legnagyobb biztonságban. Hosszabb tárolás esetén a hűtést ismételni kell.

Természetesen a sok felhasznált előny és megtakarítás mellett az is tény, hogy a hűtés esetünkben gyorsan megtérülő, bár igen költségigényes beruházás, fajlagos nagysága csupán az évi egyszeri hűtésnek 3-6 kWh/t, amit természetesen befolyásol a termény, a hőmérséklet és a relatív páratartalom is.

Példánkból eredően talán a részletekbe nem menvén bemutattunk egy vélhetően megbízható gabonatárolási módot, amelyet jó szívvel ajánlunk mindenkinek.

Bévárdi Pál
(Biokultúra 2007/3)

[top]