2010 Júl 30

Gratulálunk az év biogazdájának, biogazdaságainak!

0 Comment

Idén az Év biogazdájának Horváth László Mihályi biokertészt választották Mosonmagyaróvárott, a Biokultúra Találkozón. Az Év biogazdasága megtisztelő címet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Non­profit Kft. nyerte. A következőkben a cégek vezetőinek tettünk fel néhány gazdálkodásukra jellemző kérdést.


– Kedves Horváth László kertész úr, miért termeszt bodzát és hogyan értékesíti?

– 1995-ben 2 ha, 1998-ban 1 ha almát telepítettünk M9 alanyon 3,5 x l m térállásban. Mivel gyümölcstermesztést tanultam, ezért a szántóföldi növénytermesztés nem éppen az én világom. A kárpótláskor visszakapott családi földterületre további almát már nem kívántam ültetni értékesítési problémák miatt. Ekkor jelent meg több újságban cikk a bodzatermesztésről, korlátlan piaci lehetőségeket kínálva. Frissen értékesíthető, nem kell hűtőtároló, göngyöleg a tároláshoz. Nem esik egybe a szürete az almával, és kimagasló beltartalmi értékei vannak (magas a C-, B1-, B2-, B6-vitamintartalma, sok benne a vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor és antocianin). A termés kisebb részét 100%-os bodzaléként, lekvárként, bodzavirágszörpként értékesítjük. Nagyobb részét feldolgozóknak szállítjuk, lehetőleg bioként, de előfordul, hogy konvencionális termékként van lehetőség az értékesítésre.

– Ön nem rezisztens, ellenálló almafajtákat telepített. Nincs túl sok dolga a növényvédelemmel?

– Az ültetvény telepítésekor a lehetséges piaci viszonyokat (közétkeztetés, kis- és nagykereskedők) figyelembe véve, étkezési célú alma előállítását tűztem ki célul. A gyakoribb réz-hidroxid-, kén-készítmények használata több-kevesebb sikerrel megvédi a kultúrát, több kézimunkát igényel, mint hajtásválogatás, lisztharmatszedés, varas, vírusfertőzött gyümölcsök és hajtások eltávolítása. Több a másodosztályú gyümölcs, amit ipari feldolgozásra (gyümölcslének) használunk fel. Későbbi fajtaválasztásnál, ifjításnál már a rezisztens fajtákat részesítjük előnyben.

– Gondolom a bioszakma elismerése jól esett. Megállt-e a fejlesztésben vagy további terveket sző?

– Igen, jólesett az elismerés, ami meglepetésként ért. Igyekszem kivenni a részem a hazai ökotermelés-kutatás terén. A 2008. évi nyugat-dunántúli Országos Bionap is gazdaságunkban került megrendezésre, mely szépszámú érdeklődőt, kiállítót vonzott. A gazdaság fejlesztése mindig időszerű, alkalomszerű. Amennyiben sikerül új területet vásárolni, megkezdjük a régi ültetvények leváltását rezisztens fajtákra, és kedvező pályázati lehetőségek esetén saját léfeldolgozó üzem létesítésében gondolkozunk.

– A Hortobágyi Nonprofit Kft. az ország legnagyobb ökogazdasága. Gencsi Zoltán igazgató úr – mi a Hortobágyi Ökorégió jelenlegi legfontosabb feladata?

– Régiónk nagy múltra tekint vissza az ökológiai gazdálkodás terén. Itt találjuk a legtöbb ellenőrzött területet, azonban terményeink, termékeink zöme nyugat-európai piacokon talál gazdára. Legfontosabb feladatunk általában a helyi termékek és ezen belül a helyi biotermékek iránti tisztelet és kereslet kialakítása. Ez komoly kihívás abban a mezőgazdasági országban, ahol az autópályák mellett felépülő „kék vajas doboz” áruházak más nemzetek élelmiszerhegyeit kínálják nekünk.

– A Hortobágyi Halgazdaság teljes területével (5500 hektár halastó) átállt az ökológiai gazdálkodásra. Okozott-e szakmai gondot az átállítás? Hol lehet megvásárolni az öko/bio-halakat?

– Puskás Nándor vezérigazgató úr véleménye szerint a legidősebb nemzeti park területén a természetvédelmi korlátozásokhoz való közel négy évtizednyi alkalmazkodás, olyan extenzív tógazdálkodási gyakorlathoz vezetett, ahol az ökológiai gazdálkodásra való áttérés különösebb nehézségek nélkül teljesült. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az átállást a környékbeli nagy tapasztalattal bíró biogazdálkodó szervezetek is inspirálták. Az ökogazdálkodásból származó halainkkal és az abból készült termékeinkkel a vásárlók a debreceni halboltban és néhány áruházláncban találkozhatnak.

– A klímaváltozás hogyan hat a Pusztára? Vannek ellenintézkedések? Milyen fejlesztéseket terveznek?

Mikor e választ adom (május 20.) az idei csapadék elérte a 350 mm-t, ebből 150 májusban esett. Tavaly július és augusztusban aszály tombolt térségünkben, volt már olyan gazdaság, ahol a kiégett legelőkön a jószágok a vásárolt téli takarmányon vészelték át a nehéz heteket. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben is a Kárpát-medencében kialakult fajtákra támaszkodunk, mert a bennük felhalmozódott genetikai „memória” segít át bennünket a klímaváltozás hozta nehézségeken.

Fejlesztési útjaink: A helyi bio alapanyagok feldolgozottsági szintjének növe­lése és a különleges minőségű helyi biotermékek palettájának szélesítése.

(Kárpáti László úr a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója önálló cikkben válaszolt, melyet következő számunkban közlünk.)

Seléndy Szabolcs
(Biokultúra 2010/3)

[top]