2013 aug 05

Gyermekkoruk óta tisztelik a természetet

0 Comment

Póth Péter és Póth Virág férj és feleség: négy gyermekkel (15, 13, 11 éves fiúk, két és fél éves kislány) Pestről kiköltözve, Vác környékén építették fel családi fészküket 17 éve, mert gyermekeiket vidéki környezetben szerették volna felnevelni. Ma már a 11 éve épülő tanyájukon élnek Keszeg külterületén és váci barkácsboltjuk mellett magyartarka tartással foglalkoznak.

 

Vágytak a földre

– Honnan jött az ötlet, hogy földet vásároljanak, földdel foglalkozzanak?

A Póth család

– A családban nincs és nem is volt föld, haszonállat és senki sem gazdálkodott, így igazából érthetetlen a föld iránti vonzalmunk, szeretetünk – kezdi a bemutatkozást Virág, eredetileg építőmérnök és matematika-fizika szakos tanár, aki a családi vállalkozásban segít a kezdetek óta, majd így folytatja: – Gyermekkorunk óta külön-külön – a férjem és én is – elkötelezettek voltunk a természet iránt, így amikor oly sok éve családi házat terveztünk, hosszú keresés után döntöttünk úgy, hogy falura költözünk, de nem messze Pesttől, mert akkor még oda kötött a munka. Új parcella volt a falu szélén, mi az első lakók közé tartoztunk. A vadak évekig bejártak a kertbe. Amikor megsűrűsödött a szomszédság, megérett bennünk a vágy, hogy tanyán éljünk, de akkor már a környékhez kötött minket a váci Sárga Fogó Barkácsboltunk, ami a család megélhetését biztosította. Évekig keresgéltünk, jártuk a környéket, mire a tervezett 5 hektár helyett megvettünk egy 45 hektáros egybefüggő, rendkívül rossz termőképességű, elhanyagolt területet családi segítséggel.

szántás lóval

A biogazdálkodáshoz vonzódtak

– Miért lettek biogazdák?

– Természetközeli gazdálkodást szerettünk volna folytatni a kezdetektől, ami a környezetet a lehető legkevésbé terheli és hosszútávon fenntartható. Sokat olvastunk, ismerkedtünk a hozzáférhető szakirodalommal, mezőgazdasági képzésekre jártunk. Különösen fontosak voltak számunkra dr. Mezei Ottóné, Klári néni biodinamikus képzései, azóta használjuk a vetési naptárt, oltjuk preparátumokkal a trágyát. A tanfolyamokon és a környéken megismert gazdálkodóktól, állatorvosainktól is rendkívül sokat tanultunk. Imre bácsi, Kati néni, Tóni bácsi, Erzsi néni, Pali bácsi, Bandi, Kakuk doktor, valamint Norbi segítették a beilleszkedést, akiknek sokat köszönhetünk.

2004 óta ellenőrzöttek a területeink. Bár törekszünk rá, még nem tudunk mindenben megfelelni a biodinamikus feltétel-rendszernek. Például a szalmát a téli alomhoz vásárolni kényszerülünk, így egyelőre nem tudjuk a zártrendszerű gazdálkodást megvalósítani. Jelenleg körülbelül száz hektáron gazdálkodunk, amely túlnyomó többségben saját terület, gyenge minőségű, kizsarolt dombvidéki szántók, bozótostól visszahódított legelők, kaszálók. Szántóinkon is szálas takarmányt termelünk, melyet csaknem teljes egészében feletetünk a saját szarvasmarha állományunkkal a téli időszakban.

– Mekkora az állat állományuk?

– Jelenleg 35 tanúsított bio magyar tarka anyatehenünk van, illetve azok szaporulata. Átlagosan 50 ÁE, de többet nem is igen bírna el a terület. Nagy értéknek tekintjük a marhák földjeinkre gyakorolt jótékony hatását: nyári időszakban a legelőket ápolják, a téli mélyalomban képződő trágya pedig meggyőződésünk szerint a talajjavítás egyetlen valós alternatíváját biztosítja, kizsarolt talajaink gyógyítója. Ezenkívül kb. 150 vegyes, szintén tanúsított bio baromfi (csupa régi magyar fajta) rohangál szabadon a tanya körül, éli igazán vidám életét sikeresen véve fel a harcot az életért a rókákkal, ölyvekkel és egyéb ragadozókkal. Van még egy nagy lovunk, mert a magyar ember lelkének jót tesz a ló közelsége.

magyartarka gulya

Az extenzív tartás előnyei

– Mik a tapasztalataik az extenzív tartásról?

– Istállózott állományból vásároltuk össze egy-két darabonként az első egyedeket. Kezdetben nagy volt az elhullási arány, mivel nem ehhez a tartásmódhoz szoktak az állatok. Még az is előfordult, hogy az újonnan vásárolt tehenet kitettük a gyönyörű legelőre, az csak nézett ránk ijedten és szomorúan, hogy akkor ő most mit csináljon, mivel életében még soha nem volt istállón kívül. Ekkor egy rendkívül segítőkész környékbeli állattartó barátunk tanácsára darát szórtunk a fűbe, így tanítottuk meg lassacskán legelni.

– Milyen betegségek fordulnak elő az állományban, hogyan védekeznek ellenük?

– Állataink szerencsére rendkívül ritkán betegszenek meg. Azok a tehenek, melyek nem tudtak alkalmazkodni a körülményekhez, nem maradtak meg, elhullottak vagy eladtuk őket. Ha mégis előfordul valami (hasmenés, tőgygyulladás, bendőleállás, láb- és köröm sérülések, ellési nehézség), akkor azt elsősorban gyógynövények használatával (homeopátiás-, ajurvédikus szerek) és körültekintő gondoskodással próbáljuk orvosolni. Az állatorvosok szerencsére ma már nagyon ritka vendégek nálunk, de mindig számíthatunk tanácsaikra, tapasztalataikra.

– A takarmányozást hogyan oldják meg?

– A marhákat kora tavasztól az első havakig a legelőkön tartjuk, külön a teheneket a borjakkal és a tenyészbikával, valamint külön csoportban a nagyobbacska üszőket, illetve ha vannak, a növendék bikákat. A téli időszakban a nyáron megtermelt kiváló minőségű fű- és lucernaszénákkal takarmányozunk, melyet a saját magunk által épített szénatárolóba tárolunk be nyáron. Abrakot rendkívül keveset, vagy egyáltalán nem kapnak a marhák, mivel megtermelni nem tudjuk, a vásárolt tanúsított bio abrak ára pedig egyáltalán nem térül meg. Így állataink ugyan lassabban növekednek, de ennek ellenére nagyon szépek és lényegesen hosszabb a várható élettartamuk. A baromfiak pedig a marhák takarmányából csipegetik ki a számukra szükséges eleséget és a tehenekről szedegetik a rovarokat.

állatok etetése

– Mi az ami különös figyelmet igényel?

– Egyedileg ismerjük az állatokat, naponta többször is megnézzük őket, akkor is, ha egy távolabbi legelőn vannak kinn. Ha valami gyanús jelet látunk rajtuk, rögtön megkülönböztetett figyelemben, ha kell kezelésben részesítjük őket.

Az elléseknél nem mindig vagyunk jelen, de az ellést követő néhány kritikus napban szigorúan ellenőrizzük a borjú, az anya állapotát és kettejük kapcsolatát. Nálunk ebben az időszakban nagyon oda kell figyelni, mivel az állomány – bár nem fejjük -, kettős hasznú, így nagyon komoly tejtermelési potenciált kell a borjú igényeivel összehangolni. Ezért ezekben a napokban (hetekben) „egészségügyi fejéseket” kell végeznünk, de igyekszünk ezeket is minimalizálni. Ugyanez a helyzet az elválasztásnál az apasztáskor is, de mivel általában 6 hónapos kor körül választunk, addigra a laktáció már leszálló ágban van, így könnyebb a dolgunk.

Látszólag a húsra tartott állománynál indokolatlan a nagy tejhozamú tehenekkel való munka, de így a borjak gyönyörűek és a nőivarú egyedeket könnyebben tudjuk értékesíteni, akár fejős állományba is. Valamint így biztosítva érezzük, hogy bármikor be tudjuk indítani a tejirányú hasznosítást is. Nagy nehézséget jelent a megdöbbentően sok bögöly. Ez ellen minden fellelhető praktikát kipróbáltunk, sajnos 2-3 napnál hosszabb enyhülést egyik sem hozott az állatoknak. Rosszabb években a tehenek tőgyén fürtökben lógnak a különböző böglyök. Az elmúlt években több száz madárodút telepítettünk annak érdekében, hogy több madarat vonzunk területeinkre és segítsenek nekünk a böglyök elleni háborúban. A legelőkön sok fát és sűrű bokorcsoportokat hagytunk meg, így a legkritikusabb órákban ezekben lelnek menedéket. Volt már olyan év, hogy a tehenek heteken át csak éjjel tudtak nyugodtan legelni.

– Milyen gépparkot használnak?

– Az elmúlt 15 évünk minden munkájának eredményét a gazdaságba fektettük, így sikerült megvásárolnunk lassacskán a gépeket. Így ami kell a szálastakarmány termesztéshez, a vetéstől a trágyakihordásig, mindenünk megvan, de sajnos kizárólag használt gépekre tellett, mivel igyekeztünk minden évben inkább néhány hektárral növelni területeinket.

A feladatok megosztása

– Hogyan osztják fel a feladatokat?

– A traktoros munkákat és a gépjavítást (ez utóbbi tapasztalataink szerint a munkák 20%-át teszi ki) egy régi kollégánk, Norbi végzi el nagy szakértelemmel, ezért csak alkatrészt kell vásárolnunk, szerelőt nem kell hívnunk. Elképzelni sem tudjuk nélküle a mindennapokat. A hétvégén és amikor mind a két traktorral dolgozunk, Péter, a férjem hajtja az egyik traktort. Az ő feladata a munkaszervezés, a műveletek meghatározása, legelőszakaszok kiépítése és ha kell, az ellésben való segítségnyújtás, valamint ő vállalja a gyerekek iskolába szállítását is. Igyekszünk a gyerekeket is egyre inkább bevonni a munkába. Én az állatgyógyászatért, az adminisztrációért felelek. Időnként pályázunk, azt is én írom – a háztartás, a gyerekek, az értékesítés, a feldolgozás, valamint a barkácsbolti adminisztrációs feladatainak végzése mellett. Minden évben meglátogatnak bennünket iskolás csoportok is, velük mindannyian foglalkozunk – mondja Virág.

játék a szabadban

Kistermelői konyhát szeretnének

– Mik a további terveik?

– Élőállat- és tojásértékesítés. Kistermelői konyhát szeretnék kialakítani, hogy fel tudjam dolgozni a tőkehúst, illetve egy időszakos nyitva tartású húsboltot szeretnék létesíteni, hogy fagyasztottan tudjam eladni a marhahúst. Régi vágyunk ezen felül, hogy az arra fogékony környékbeli kis gazdálkodókkal keressük meg az együttműködési lehetőségeket és éljünk velük, így támogatva, erősítve egymást és magunkat. Például kölcsöngépekkel, szaktanácsokkal, szívességi bérmunkákkal, továbbá megvalósítani valami módon azt, hogy az állattartók is elmehessenek nyaralni és arra a néhány napra legyen kire nyugodt szívvel rábízni a jószágot.

A tapasztalatainkat szívesen megosztjuk bárkivel, de hisszük azt, hogy minden terület, minden állomány, minden gazda más- és más, nem szabad sablonokban gondolkozni. Szeretnénk megőrizni és tovább javítani földjeink és állatállományunk állapotát, célunk egészséges környezetet biztosítani, egészséges élelmiszert termelni, valamint, ha kis lépésekben is, de fejleszteni a gazdaságot.

Célunk, hogy minél több embert ráébresszünk arra, hogy a konvencionális gazdálkodás feltehetőleg zsákutca, valamint, hogy a mai hagyományos élelmiszeripari termékek legnagyobb része káros az egészségre.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2013/3)

[top]