2005 dec 30

Ha nincs pince – akkor szabadföldön

Nincs hozzászólás

A termények téli eltartása nem csak e célra létesített építményekben, hanem földbe mélyített egyszerű tárolóterekben is lehetséges. Ezen szabadföldi tárolókban, ha azokat gondosan készítették el, a teljes téli időszakban megfelelőek a feltételek elsősorban a zöldségfélék eltartására. Létesítésükhöz nincs másra szükség, mint száraz földterületre, a lefedéshez szükséges szigetelőanyagra és dróthálóra a rágcsálók távoltartásához.

Számolnunk kell azonban a szabadföldi tárolók néhány hátrányával is: fagy esetén a vermek felnyitása nehéz vagy lehetetlen, ezért erre az időszakra a vermen kívül is kell zöldséget tárolni; a szabadföldi tárolók használata munkaigényesebb, hiszen felnyitás után újból gondosan szigetelni kell; továbbá a betárolt termények állapotát nem lehet időközben ellenőrizni..

Prizmák

A prizmák kezelése kézimunkaigényes, előnyük azonban, hogy szakszerű kivitelezés mellett jól megőrzik a zöldségek minőségét és vitamintartalmát. Használatuk főként burgonya, káposzta, karalábé és gyökérzöldségek tárolásánál elterjedt. Szélességük általában 1,6 m, hosszuk tetszés szerinti. Könnyű talajokon a prizma alapját 20-30 cm-rel a talajszint alá mélyítik, míg kötöttebb talaj esetében a földfelszínen létesítik. Mindkét esetben fontos az alap és a prizma széle körül is vízelvezető árkot mélyíteni. Az alapra dróthálót, majd szalmaréteget terítenek, erre halmozzák fel 60 cm magasságig prizma formában a tárolandó terményt, amelynél nagyon fontos, hogy teljesen száraz állapotúak legyenek. A vékony (10 cm vastag) homok- vagy földréteggel borított terményt hagyják lehűlni és csak +2 C fok alatti légköri hőmérséklet esetében fedik le vastagabb hőszigetelő réteggel (szalma + föld) a földet alaposan le kell döngölni, hogy levezesse az esővizet. Ez a természetes takaróanyag egyben a halom szellőzését is kielégítően biztosítja, de vannak megoldások szellőzőcsatornák beépítésére is, amelyek különösen fontosak, ha a prizmát szintetikus anyagokkal fedik le.

 

Vermek

A veremnek szánt gödröket 40-100 cm-re mélyítik a talaj felszíne alá, cölöpökkel, kövekkel vagy téglával oldalát megtámasztják, majd a rágcsálók ellen sűrűszövésű dróthálóval bélelik ki. A zöldségeket vagy almát a talajnedvesség ellen farácsokra helyezve, faládákban helyezik be. A verem közepére a szellőzés biztosítására felül lefedett, perforált csövet állítanak. A terményt hőszigetelő réteggel takarják, majd ügyelve arra, hogy felülre vízzáró réteg kerüljön, tetőszerűen lefedik. Előnyük, hogy tavasszal lassabban melegszenek fel, és komolyabb fagyok esetén is jól védik télen a terményeket.

 

Talajba mélyített egyszerű tárolók

Leginkább káposztaféléknél alkalmazott egyszerű megoldás, hogy egy hosszanti barázdát húznak a földbe, amelyek az alját a talajnedvesség ellen betárolás előtt homokkal, szalmával, faforgáccsal, hánccsal terítik be. Ezután a terményeket szorosan egymás mellé, gyökerükkel felfelé helyezik el, és úgy fedik be rézsűsen földdel, hogy csak a gyökerük vége maradjon szabadon. Fagyveszély esetén erre további szalma- és földréteget helyeznek.

Szokás a zöldségeket szélesebb árokban, gyökerükkel lefelé homokba, földbe ágyazva elhelyezni. A 30 cm mély és akár 150 cm széles árkot a betárolt zöldség legfelső rétege felett 8-10 cm-re (a szelőzés biztosítása miatt) keresztben elhelyezett lécekkel fedik be. Fagyveszély esetén erre kerül még 25 cm vastag szalma- és 10-20 cm vastag földréteg.
E hagyományos megoldásokon kívül sokféle ötlet kínálkozik kisebb mennyiségek egyszerű, földbe süllyesztett téli eltartására. Felhasználhatóak erre a célra ócskavas telepeken olcsón beszerezhető, használt mosógépdobok, de süllyeszthetünk a földbe dróthálóval védett faládákat, fahordókat vagy nagy átmérőjű égetett agyagcsövet is. A tárolandó zöldségrétegek közé és tetejére ez esetekben is szalma- vagy egyéb hőszigetelő réteget kell helyezni, majd földréteggel borítani.

Pincék és tárolók kialakításának részletes ismertetését megtalálhatja a Kedves Olvasó az alábbi, jelen írás forrásául is szolgáló műben: Claudia Lorenz-Ladener: Pincék – Vermek, Cser Kiadó Budapest, 1999.

Szőnyi Eszter
(Biokultúra 2005/6)

[felül]