Hasznos mikroorganizmusok

A hasznos mikroorganizmusok közül mind több és több hasznos baktériumot találnak, izolálnak és használják fel a biotermesztésben a kártevők és kórokozók ellen. A baktériumok mérgező toxinokat termelnek egyes kártevők és kórokozókkal szemben, harcolnak az élettérért, táplálékért, antibiotikumokat állítanak elő, de parazitaként is kifejtik hatásukat.

Az egyik ilyen hasznos baktériummal a Bacillus thuringiensis-szel, BT-vel, még az 1950-es években már Magyarországon elkezdtek dolgozni (Husz, Klement). A baktériumot Klement izolálta és határozta meg. Jó eredményt értek el a bagolylepke hernyók ellen, de hátrány volt, hogy élő baktériummal dolgoztak. A baktériumnak meghatározott környezeti feltételei vannak és azt nem minden esetben lehetett biztosítani, Manapság már izolálták a baktérium toxinját és a forgalomban lévő szerek már ezt a toxint tartalmazzák. A legnagyobb  mértékben az USA-ban terjedt el és elsősorban a gyapot bagolylepke ellen alkalmazzák. (Legújabban géntechnológiával érik el, hogy a növény termelje a toxint, és így rezisztens legyen a kórokozóval szemben.)

A BT var. Kurstaki tartalmú szerek, pl. a Dipel, Dipel S, Dipel WP stb. igen hatásosak a legtöbb bagolylepke ellen, így a káposzta, gyapot, vetési stb. A Novodor a burgonyabogár ellen hatásos. Franciaországban az almamoly ellen alkalmaztak BT szereket jó eredménnyel (BT Condor, MVP, Cutloss). Érdekes, hogy a permetezett almák a laboratóriumban csak 40-50%-os eredményt adtak. Magyarázat, hogy az újonnan kikelt lárvák nem a héjon maradnak, hanem egyből beeszik magukat az alma belsejébe és ott nincs mérgező anyag.

Nagyon sok vizsgálatot végeztek a Bacillus subtilis-szel Grossbeerenben  az FZBA törzzsel meg tudták védeni a paradicsomot a fitoftórával  szemben (Kodiak). Talaj nélküli paradicsom- és uborkatermesztésnél egy B. subtilis kezelés megvédi a növényeket a gyökérkárosító Pythium és Phythophthora ellen, de még a Fusarium ellen is. Talajba keverve meggátolja a talajfertőző kórokozók terjedését és egyben növényerősítő hatást is fejt ki. Ezt a karfiolnál, salátánál, reteknél, borsónál, uborkánál, szamócánál és a málnánál vizsgálták és határozták meg. A szegfű esetében nemcsak növényvédő hatást tanúsított, hanem még a dugványok gyökeresedését is segítette.

A laboratóriumban erős gátló hatást mutatott a Botrytis cinerea és a Penicillium digitatum ellen. A szőlő fás részét károsító Eutypa gomba fejlődését nemcsak a B. subtilis, hanem az Erwinia herbicola is gátolja.

A búza csávázása Pseudomonas baktériummal csökkenti a talajkórokozók fertőzését. A kezelés hatására még a terméseredmény is 15-20%-kal nőtt. Japánban a hagymafélék kezelése Pseudomonas gladioli tartalmú szerrel erős védelmet nyújtott a Fusariummal szemben. A gyakorlatban elterjedt védekezési módszert már több mint l000 ha területen alkalmazzák. A Pseudomonas fluorescens izolátumot (Victus) a gombatermesztésben alkalmazzák mind nagyobb területen. A rizs pirikuláriás betegsége a Pseudumonas fluorescens magkezelés és egy permetezés hatására nem képes kifejlődni és kárt okozni.

Angliában közel 400 baktérium izolátumot vizsgáltak a cukorrépa gyökérfekélye ellen. 25 izolátum volt eredményes még a szabadföldi kísérletekben is.  Hatásos volt a magkezelés és a talajba keverés is. A Pseudomonas Ze 2 izolátuma 85%-ban csökkentette a gyümölcsfák Phythophthora cactorum és 88%-ban az őszibarack monília fertőzöttségét. A Pseudomonas fluorescens pf-1-es törzse talajkezeléssel és csávázással is kiváló eredményt adott a szőlő, a citrusfélék és a burgonya fonálféreg ellen. A Pseudomonas syringae egyes törzse, mint tárolási biofungicid (Bio-Save l0) ismert.

Az Agrobacterium radiobacter szelektíven konkurens a gyökérgolyvát okozó Agrobacteriummal szemben, egyben antibiotikumot is termel (Agrocin 84), ami szelektíven gátolja a kórokozót. Szőlőben  már a gyakorlatban is kipróbálták jó eredménnyel.

Több mint l0 országban már regisztrált növényvédő szer a Mycostop, és a gyakorlatban kiterjedten használják az üvegházi zöldség és dísznövény-termesztésben a talajkórokozók, elsősorban a Fusarium ellen. A készítmény liofilizált sejteket tartalmaz és hat hónapig tárolható.

Az alma tűzelhalás betegségét az Erwinia anylovora baktérium okozza. Ez a betegség az utóbbi években terjedt el Európában, így hazánkban is igen komoly károkat okozva. Hathatós védekezés igazából nincs ellene. Mechanikai módszerek, antibiotikumos kezelések használnak, de pl. Az antibiotikumok felhalmozódva bekerülnek az emberi szervezetbe, ahol rezisztenciát váltanak ki. Így, ha valami komoly betegség fellép, akkor a beadott antibiotikum már nem használ a betegeknek. A legtöbb országban ezért nem engedélyezik a növények antibiotikus kezelését. Kecsegtető eredményt adott egy másik Erwinia törzs az Erwinia  herbicola, kísérletekben 70%-os védettséget eredményezett. Intenzív kutatás folyik ezen a téren.

Már régóta ismert, hogy a rovarok, de egyes esetben a kórokozók is rezisztenciát alakítanak ki nemcsak a kémiai, de a természetes, biológiai növényvédő szerekkel szemben. Egy példa, Arizonában a káposztalepke ellen hatásos Bacillus thuringiensis  többszöri kezelése után  a szerrel szemben rezisztencia alakult ki. A BT több izolátumának kb. l00 toxinját vizsgálták, de hatásos csak néhány volt. A káposztalepke egyszerre vált ellenállóvá több toxinnal szemben.

Levonható az, hogy az új eredmények azt támasztják alá, hogy a természetes növényvédő szereket is egymást cserélve kell alkalmazni.

György Károlyné
(Biokultúra 2004/4)