2015 máj 06

Hazai csúcstechnológiával az egészségesebb szőlőért

0 Comment

A gombás növényi fertőzések elleni védekezés során használt vegyszerek óriási terhet rónak a társadalomra, a termelőre és a környezetre egyaránt. Jól jellemzi a permetszerek társadalmi hatását, hogy világszerte évente 26 millió embernél jelentkeznek olyan egészségügyi panaszok, melyek a túlzásba vitt permetezőszer használatra vezethetőek vissza.

Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági szektorban 40 milliárd dollárt költenek éves szinten vegyszerekre, a termésveszteség így is jelentős: átlagosan a zöldségek, gyümölcsök 15%-a veszik kárba a gombás fertőzések miatt. A mezőgazdasági növényvédelem egyik fontos kérdése a termésveszteség globális csökkentése. 2050-re a világ lakossága 10 milliárd főre duzzad, akiknek élelmezése várhatóan óriási problémát fog jelenteni, hiszen a termőterületek arányának növelése gyakorlatilag lehetetlen. A legkézenfekvőbb módszer a termésveszteség elkerülése, azonban az ezen okból használt túlzott vegyszermennyiség a kórokozók rezisztenciájának erősödését idézi elő. A kör itt be is zárul, hiszen látható, hogy a megnövekvő vegyszer-felhasználással egyre nagyobb kihívást jelent a termésveszteség elkerülése.

A probléma legfőbb forrását az jelenti, hogy mezőgazdasági termelőknek nincsen elegendő információjuk a növény aktuális állapotáról, a növénybetegségek kialakulásában nagy szerepet játszó mikroklimatikus viszonyokról (mikrozónák), illetve az aktuális betegségeknek a növény fiziológiájára gyakorolt hatásáról. A betegségek elkerülése végett túlpermetezés a jellemző, ami egyrészt hatalmas többletköltséget ró a mezőgazdászra, valamint jelentősen terheli a környezetet is. Éppen ezen problémák miatt világ- és országszerte egyre népesebb a tábora azoknak a fogyasztóknak, akik tudatosan keresik az egészségesebb alapanyagból, vegyszeres kezelés kizárásával készült biotermékeket. Az egyik legnépszerűbb ilyen biotermék a bor, mely piaci dominanciáját jól mutatja, hogy az Európai Unión belüli mintegy 1,3 millió hektáron folytatott organikus termelés 17%-át (216 304 hektár) a szőlőtermesztés adja.

Az organikus borpiac folyamatos bővülése pedig a kereslet kielégítésére való fokozott törekvést vonja maga után. A legnagyobb felvásárló országok jelenleg Németország, Új-Zéland, Japán, az Egyesült Államok, illetve a Skandináv országok, ahol rekordsebességgel nő a fogyasztók száma. Az organikus termelési szemlélet nagyrészt három EU-s tagországra korlátozódik: Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban összesen több mint 200.000 hektáron folyik ilyen jellegű termelés. Magyarország még ilyen téren viszonylag gyerekcipőben jár, egyelőre alig 2000 hektáron termelnek organikus módszerekkel a szőlészek, akik sok tapasztalattal rendelkeznek a termesztés területén, azonban a borászatban még nagyon sok fejlesztenivaló van. Néhány borászat még az alapvető feltételeket is nehezen teremti meg az organikus borkészítéshez, vannak viszont már pincészetek, melyek a biodinamikus termelést, mint a környezettel leginkább harmonizáló módszert alkalmazzák.

A szőlőtermesztők fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségét segítik az egyre inkább terjedő úgynevezett precíziós szőlészeti technológiák, melyek segítségével a fertőzések kockázata csökkenthető. Ilyen például a hazai fejlesztésű, ám nemzetközileg is szép sikereket és számos elismerést kiváltó SmartVineyard (magyarul Szőlőőr) szőlővédelmi technológia, mely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hatékonyabb, csúcskategóriás növényvédelmi eljárással egészségesebb szőlőt és még jobb minőségű bort állítsanak elő.

A szőlőbetegségek elleni védekezés időpontjának, minőségének meghatározásában fontos szerepet kap ma már a fertőzések előrejelzése, ehhez pedig fontos a helyi, mikroklimatikus adatok mérése, valamint a mérési adatok megfelelő kiértékelése a szőlő fejlődési szakaszainak figyelembe vételével. A megfelelően időzített prevencióhoz alapvető fontosságú az előrejelzési modellek alkalmazása, melyek már az imént említett méréseken alapulnak. Pontosan ezt teszi a SmartVineyard (magyarul Szőlőőr) szenzorhálózat is, melynek lényege, hogy a szőlészeket a mikroklimatikus viszonyok alapján kalkulált, gombás fertőzésekre vonatkozó információkkal lássa el, segítve ezzel a növényvédelmi folyamatok optimalizálását.

A rendszer egyik fő eleme a napelemmel működtetett szenzor-egység, amely a szőlőbetegségek kialakulásában szerepet játszó időjárási paramétereket hivatott mérni. Ezek közül az egyik legkorszakalkotóbb a cég által fejlesztett és szabadalmaztatott, szőlőlevelek közé helyezhető úgynevezett LHT szenzor, amely nagy pontossággal méri a hőmérsékletet, a páratartalmat és a levélnedvességet is (LHT = Leaf-wetness, Humidity, Temperature, azaz levélnedvesség, páratartalom, hőmérséklet). A szenzorok ráadásul dupla oldalt mérnek, hogy szimulálják a fel nem száradó belső nedvességet is. De tartozik még a rendszerhez csapadékmérő szenzor is, amely intenzitást és mennyiséget is egyaránt képes mérni. A szenzor-egységeket átlagosan 5-8 hektáronként érdemes telepíteni domborzati viszonyoktól, mikroklímáktól függően. Ez – a készülékek egyszerű telepíthetőségének köszönhetően – akár egyénileg is történhet, minden informatikai és mérnöki tudás nélkül.

Időjárási és fertőzési paraméterek kijelzése
Balra: időjárási paraméterek kijelzése a SmartVineyard szoftver segítségével
Jobbra: a fertőzési kijelzések bármilyen eszközön megjeleníthetőek

A készülékek mobil adatkapcsolat (egy, a központi egységben lévő GSM kártya) segítségével továbbítják a valósidejű mérési eredményeket a szerverek felé, ahol a rendszer tudományos eredményekre alapozott algoritmusok segítségével kiszámolja, hogy az adott szőlőbetegségek elszaporodására milyen mértékben kell számítani. A gazdálkodók egy online felületen, laptopon vagy okos telefonon figyelemmel tudják kísérni az időjárási paraméterek változásait, illetve a fertőzések intenzitását is grafikonok, illetve táblázatok segítségével. A grafikonok értelmezéséhez ráadásul nem kell jelentős növényvédelmi szaktudás, hiszen a fejlesztők arra törekedtek, hogy az előrejelzések bárki számára könnyen értelmezhetőek legyenek.

A SmartVineyard használói előnyben vannak a hagyományos agrometeorológiai állomások használóival szemben, hiszen a rendszer a dűlőkben kialakult mikro­klimatikus paramétereket hivatott méri, ráadásul pontosabb szenzorokkal és gyakoribb időintervallumban, aminek köszönhetően a fertőzés előrejelzések is megbízhatóbbak. Ráadásul a grafikonok a fenológiai fázis, inkubációs időszak és a fertőzés nyomásértékének kijelzésével könnyebben is értelmezhetők. „A Szőlőőr használatával a szőlészek egy olyan eszközzel dolgozhatnak, amely segítségével az egyes területükről kaphatnak valósidejű, nagy pontosságú adatokat. Előfordulhat ugyanis, hogy míg az egyik parcellában már adottak az időjárási viszonyok például a peronoszpóra fertőzöttség intenzitásának növekedéséhez, addig a tőle néhány száz méterre fekvő területen még nem” – mondta el Árendás Csaba, a SmartVineyardot fejlesztő Quantislabs Kft. ügyvezetője.

A cég fejlesztői ráadásul nem csak a szőlő, hanem a készülék biztonságára is gondoltak: az eszközök GPS adóvevővel vannak ellátva, így lopás, rongálás esetén azonnal jelzést küldenek a tulajdonosnak, aki egy műholdkép segítségével megfigyelheti a készülék aktuális pozícióját. A szolgáltatás pénzügyi feltételeit úgy alakították, hogy a szőlészeknek meg sem kell vásárolni a készüléket, hanem havi előfizetési díjért tudják használni a rendszert. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Szőlőőr költségei már az első szezon alatt is megtérülhetnek a megspórolt munkaórának, üzemanyagnak, valamint a terméskiesés csökkenésének köszönhetően.

A szóban forgó technológia nem csak hazánkban, hanem a világon is egyedülálló. Nem véletlen, hogy a neves hazai felhasználók mellett (BOCK, Gere Tamás és Zsolt Pincészete) számos külföldi szőlészetben és borászati iskolában is használja már a rendszert.

Huszthy Balázs
(Biokultúra 2014/6)

[top]