2010 máj 06

Hogyan termesztek biomeggyet a Nyírségben?

0 Comment

Bemutatjuk Hadadi István nagykállói biogazdát, akit megkértünk, beszéljen a kezdetekről, az ültetvényéről és önmagáról is.

(Fotó: Hadadi István meggyültetvényében)

– Mielőtt bárkinek tanácsot adnék – mondja Hadadi István – bemutatnám a saját ültetvényemet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gazdálkodom, az 1,7 ha-os meggy- és cseresznyeültetvényt 10 éve telepítettem sok gyötrődés közepette sajátkezűleg családom segítségével. Az ültetvényt 4 éves koráig hagyományos módon műveltem. Ezt követően tértem át a biotermesztésre, 2004 óta vagyok ellenőrzött biotermesztő.

A gyümölcsöst a Nyírségre jellemző homokos területre telepítettem. A talaj humusztartalma magas volt, pH értéke 6,9. A telepítést megelőzően erőteljes talajelőkészítést végeztünk: mélylazítást 40-60 cm mélységben és mélyszántást is. A talaj ülepedését követően jelentős mennyiségű szerves trágya kiszórása történt, amit tárcsázás követett. Már a szerves trágyára is szórtunk talajfertőtlenítő szert* a pajorkártétel megelőzésére. A fertőtlenítőszer-használat rendkívül fontos, mert az egy-két éves csemetével egy pajor is elbánik, viszont ha már erős a fa, akkor már több sem okozhat gondot.

– A megfelelő fajta kiválasztása döntő jelentőségű az ökológiai gazdálkodásban. Milyen szempontok játszottak szerepet a fajták kiválasztásában?

– Körülbelül egyenlő arányban telepítettük a következő fajtákat: Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő és Kántorjánosi. Utóbbi fajta nem faiskolai lerakatból, hanem ún. sarjadékos szaporításból származik. A kertészek és a szakemberek ágálnak eme módszer és fajta ellen, de nálam a legjobbra vizsgázik: a többiektől eltérő, legkésőbbi az érési ideje, termése erős rostanyagú, édes, szinte már sötét bordó színben tündöklő, a legnagyobb gyümölcsöt adó fajta. Önporzó és minden évben tervezhető mennyiséget produkál. Fája nagy, erős növekedésű. Több fajtával nem dolgozom, mert ezek az ipar és fogyasztó által keresett fajták.

Ültetvény virágzásban

Ültetvény virágzásban

– A Kántorjánosi mellett milyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt években a többi meggyfajtáról?

– Az Érdi bőtermő a legelső „finom meggy”, gyümölcse inkább édes, mint savas, termése nagy, 25-30 mm átmérőjű. Bőven terem, viszont hajlamos az elfagyásra és a fája roppant gyenge, hajlamos a szakadásra, törésre. Igazi piaci árut ad. Szárral célszerű szedni, mert kocsánya hajlamos a beszakadásra.

Az Újfehértói fürtös gyümölcse 23-27 mm nagyságot is eléri, bőtermő, cukor-sav aránya egyenlő. Középerős növekedésű, 9-10 éves korát követően nem igazán növekedik.

A Debreceni bőtermő gyümölcse 17-22 mm nagyság közötti. A többi fajtához képest a legapróbb, viszont rendkívül sok gyümölcsöt hozó fajtánk, az Újfehértói után érik. Fája erős növekedésű, megbízható fajta.

Különösebben a fakoronáról nem sok mindent tudok mondani, mert majd minden fám katlan koronaformára van alakítva (szellős, napfény járható, ezért jó a mikroklíma és permetszer is könnyen behatol).

Nálam ez a négy fajta található és ezt azért tartom szerencsésnek, mert az érés átlagosan június végétől július végéig tart. Így tulajdonképpen egy jó hónap áll rendelkezésre a betakarításra. Megjegyezni kívánom, hogy a meggy azok közé a gyümölcsök közé sorolható, amelyek még háromnegyed érési állapotban sem szedhetőek, mert így élvezhetetlenek. Ugyanez áll arra is, ha túlérik a gyümölcs.

– A jövő sikereit gondosan kell megalapozni. A telepítést hogyan tervezte és végezte?

– Az ültetvény telepítése 6×4 m térállásban történt, két-két soronként vegyesen. Nagyobb részt önporzó fajtákról van szó, de hát a gondos gazda mindig túlbiztosítja magát. Ültetéskor 60 x 60-as, 50 cm mély gödröt ástunk, a gödör alját fellazítottuk. Minden gödörbe egy csipet talajfertőtlenítő szert* tettünk. A talaj felső részéből omlasztottunk a gödör aljába. A csemetét a szemzés magasságáig helyeztük be a gödör a középpontjába.

A gyümölcsfa szemzése mindig az uralkodó széliránynak megfelelően észak felé nézzen, azért hogyha a fát serdülő korában erős szél éri, ne hasadjon széjjel. Az ültetőgödör feltöltésekor a csemetét folyamatosan rázogatjuk, mert ha a gödör üreges lesz, akkor a gyökérzet elhal. Gödrönként adhatunk 1-2 vödör tiszta vizet a csemetének, mert így biztos a gyökérképződés. A víz elszivárgása után erőteljes betaposás szükséges, hogy a fa stabilan, fixen és légmentesen álljon a földben. Mivel a föld nagymennyiségű szerves trágyát kapott, a következő években nem lesz szükség a tápanyagpótlásra.

– A metszésről is megosztaná velünk tapasztalatait?

– Minden évben metszem a meggyfákat, pedig a közhiedelem úgy tartja, hogy a meggyet nem kell metszeni. Ez viszont nem igaz ezeknél a nagy termőképességű fajtáknál. Minden évben alakítani kell, oldal- és vezérágat kissé visszavágni. Már az első években is metszünk, hogy ezáltal serkentsük a gyökér intenzív növekedését.

– A növényvédelemnek a biotermesztésben is meghatározó jelentősége van. Melyek a legfontosabb problémák és milyen gyakorisággal védekezik a károsítók ellen?

– Már első évben is permetezünk, akár háti géppel is. Ha a monília megjelenik az ágakon és felszaporodik, azt nagyon nehéz lesz visszaszorítani, és csak erőteljes metszéssel lenne lehetséges. A vastagabb ágak eltávolításánál mindenképpen használjunk fasebkezelő anyagot! Nagyon jó bio méhviasz alapú fasebkezelők kaphatóak.

– Milyen növényvédő szereket használ a meggy- és a cseresznyefák betegségeinek visszaszorítására és milyen időpontokban védekezik a károsítók ellen?

– Nincs különbség a négy fajta meggy és a cseresznye növényvédőszer használatában, illetve mennyiségében. Amióta bioban termelem a meggyet, ill. a cseresznyét, azóta nekem a növényvédelmem majdnem minden évben ugyanaz. Tavasszal a lemosó permetezés: Rézoxiklorid 50 WP. Első permetezés rügypattanás előtt Rézoxiklorid 50 WP-vel, mely 3,0 kg/ha dózisban, 1000 l vízzel történik. Rügypattanáskor 1,5 kg/ ha Rézoxiklorid 50 WP–t juttatunk ki, virágzáskor feltétlenül permetezzünk Cuproxat FW folyékony rézkészítménnyel 2,0 l/ha dózisban.

Virágzásban a meggyfát, a cseresznyefát csak az engedélyezett rézzel, de feltétlenül permetezünk, mert ha a monília virágzásban, azaz fogékony állapotban megtámadja, akkor azt soha többet nem tudjuk visszaszorítani. Virágzást követően Cuproxat FW 2,0 l/ ha kerül kipermetezésre 5 l/ha denaturált szesz hozzáadásával. Ezutáni permetezés Cuproxat FW 3,0 l/ha és Dipel 1,5 l/ha mennyiségben, amelyet követ a Cuproxat FW 2,0 l/ha és Biosol- Káliszappan 20,0 l/ha dózissal. Ezzel a készítménnyel nagyon jól kordában tudjuk tartani a fekete cseresznye-levéltetű kolóniáit, ha van kellő katicabogár segítség. Megjegyzem: a katicának célszerű áttelelő lehetőséget biztosítani, pl. üres palackot elhelyezünk a fán egy kis szalmával kibélelve. Vigyázni kell a rézhasználattal, mert esőmentes időben megmaradhat a gyümölcsön a rézmaradvány és ezt nem igazán szeretik a feldolgozók és a fogyasztók. Ez a hiba leggyakrabban a sorok fordulójánál lehetséges. Viszont az utolsó permetezést nagyon nehéz beállítani, hogy meglegyen az elegendő élelmezés-egészségügyi várakozási idő, mert még ilyenkor is nagy a monília fertőzésveszély.

Háromféle cseresznyém van, szintén a meggyfák között, különös védelmet nem fordítok rájuk, mivel csekély mennyiséget adnak a meggyhez viszonyítva. Fajtáim: Júniusi festő vagy fekete cseresznye, Van és a Germersdorfi. Utóbbi két fajtát tartom a legjobbnak.

– Milyen más módszerekkel védekezik a károsítók ellen?

– A májusi cserebogár ellen csak gyümölcsfarázással és a bogarak összeszedésével tudunk védekezni. Egy másik kártevő, a kisebb méretű – ún. bundás bogár – jelentős virágkártételt képes okozni. Ellene citromságra edények kihelyezésével védekezünk, melyeket félig töltünk vízzel, ezekbe a bogár napközben belerepül és belefullad. Tessék kipróbálni! Ezt bizonyítja a gyermekláncfű, amely sárga színű virágján gyakran megtalálható ez a bogár.

– Hogyan növelhető a meggy jobb termékenyülése és a beporzás?

– Mivel ilyenkor még általában hűvösek az éjszakák és a reggelek, elég rövid idő áll a méheknek a virágok beporzására. Ezért a beporzás elősegítésére több méhcsaládot (1,5-2 család/ha) helyezünk el a meggyes végében.

– A tenyészidőszakban milyen talajmunkák és egyéb ápolási munkák szükségesek?

– A sorközöket tárcsázom és a fasorokat pedig motoros fűkaszával vágom. Rendkívül jól tudok védekezni egerek és pockok ellen. Jelentős a madárkártétel: seregély, illetve mátyásmadár. Van, aki mű sasokkal próbálkozik és egyéb látványriasztásokkal, én meg vagyok elégedve az akkumulátorral működő szirénariasztással. Szedés után ajánlott a letört, elszáradt ágak eltávolítása és újabb rezes permetezés, mert a jövő évi moníliát és nyár végi blumeriellát gyéríti és nem fordulhat elő az, amelyet sok helyen lehet látni, hogy augusztusban már nincs levél a fán.

– És végül: hogyan oldja meg a tápanyag-utánpótlást?

– Tápanyag-utánpótlásra még nem volt szükség, hanem csak jelentős mennyiségű szalonnai mészport szórtam szét. Ha bárkinek bármilyen kérdése lenne, szívesen állok rendelkezésére. (4320 Nagykálló, Kossuth út 171. Tel: 06-70/630-1113)

dr. Koleva Roszica
(Biokultúra 2010/2)

 

A szerkesztő megjegyzése: * Az átállás kezdete előtt történhet csak ilyen kezelés. A biogazdálkodás körülményei között más módszereket lehet alkalmazni!

[top]