2006 dec 30

Jönnek a vendégek a nagyrédei portára

0 Comment

Nagyréde külterületén egy 3 hektáros területen található egy kecskefarm, ahol különleges sajtokat készít Valiskó Olivérné Judit és férje. Ők Nagyrédén tíz éve kezdtek falusi turizmussal foglalkozni.

Valiskó Olivér a Kaposvári főiskolán szerzett állattenyésztési üzemmérnöki diplomát. Részben ez is volt az oka annak, hogy kecsketenyésztéssel és sajtkészítéssel kezdtek foglalkozni. Jelenleg félkemény sajtokat készítenek többféle (snidlinges, fokhagymás, kapros, petrezselymes, pritamin, fokhagymás-diós, köményes, bazsalikomos, kakukkfüves) ízesítéssel. Van pikáns ízű csípős sajtjuk is, amelyet olajban érlelnek. Kimondottan különleges sajtokat állítanak elő. Judit főleg friss sajtokat csinál, az olajban érlelt sajt három-négy hónapig készül. Interjúalanyom kockára vágva teszi a sajtot az olajba. Más ízharmóniát kap ezáltal a végtermék. Ezt elsősorban az ínyencek kedvelik. Tíz liter kecsketej szükséges egy kilogramm sajt elkészítéséhez. A sajt íze is változik, mint ahogy a tej íze is. Tavasszal dúsabb a legelő, vizesebb a talaj, több a kecskék teje is. Ősszel már kevesebbet fejnek. 40-45 liter tejet fejnek ki géppel az állatokból és ezt rögtön fel is dolgozzák a tejházban.

Alpesi jellegű kecskéket tartanak, nagy türelem kell hozzájuk, játékosak, tanulékonyak, hálásak, ha foglalkoznak velük. Egy nap kétszer is adnak tejet, az állatok fejés közben abrakot kapnak, így türelmesen viselik a napi kétszeri műveletet. Az abrakot külön meg kell vásárolni számukra. Egyszerre csak egy kecskét fejnek. A napirend mindig ugyanaz: menetrendszerűen kelés reggel 6-kor. Utána rögtön fejés és este 6 órakor megismétlődik a művelet. A tej tárolására szolgáló sajtár fertőtlenítésével együtt majdnem két órahosszáig tart egy fejés. Utána rögtön a tejfeldolgozás következik.

A tejház engedélyeztetése külön procedúra volt. Szabvány szerint készült, Valiskó Olivér tervei alapján. Az istálló 70 négyzetméter alapterületű, a tejházat külön építették a telephez. A szakhatóság előírta, hogy a tejháznak 50 méterre kell lennie a istállótól. A telepet 10 év alatt építették fel. Nem címkézik a termékeiket, mivel háztól értékesítik. A prospektusukban feltüntetik a saját készítésű sajtot. Judit korábban élelmiszereladóként és vendéglátósként dolgozott. A tejfeldolgozást ekkor tanulta meg. Mint ahogy Judit magyarázza, a sajtkészítésbe a gazda a saját egyéniségét viszi bele.

A kecskékkel való foglalkozás egész napos munkát jelent. Ezért arra nincs idejük, hogy ökopiacra ellátogassanak. Valiskóék nem a közvetlen környezetükben találnak piacot a sajtjuknak, hanem inkább a turisták vásárolják meg. Interjúalanyom tagja a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Heves megyei szervezetének. Nagyrédén működik egy turisztikai egyesület és a mátrai borútnak is tagja a gazdaság. Ezeken a szervezeteken keresztül kapcsolódnak az agroturizmushoz. Judit valamennyi bemutatóra elmegy a sajtjaival és népszerűsíti az egyedi, házias ízeket. Járt már a Thália és az Operett Színházban meghívás alapján, külön rendezvényen, hogy bemutassa a termékeit.

A nagyrédei portán egyszerre 10-50 személyt tudnak fogadni, egynapos programokat rendszeresen szerveznek, szállást csak néhány személynek tudnak adni. A sajtkóstolást borkóstolóval is lehet együtt kérni. Borosgazdákkal vannak kapcsolatban, Nagyréde eleve bortermelő település a Mátraalján. A Nagyrédei Turisztikai Egyesület révén jutnak fajtaborokhoz. A borosgazdákkal rendszeresen konzultálnak, a borokat összekóstolják a sajtokkal. A borosgazdák elfogadják Judit ízlését és fordítva is igaz ez. Az ökovendéglátást elsősorban a gasztronómiára építik. Nem a vendég „túletetésén” van a hangsúly, hanem az ízek kóstolásán.

Húsvétolást is rendeztek a kecskefarmon. Judit úgy véli, hogy Magyarországon évtizedekre elfelejtették a kecskét. Ezért az egyik húsvéton a vendégei kecskegida sült húsát kóstolhatták. Judit férje épített egy hatkenyeres kemencét és ott sütötték meg a kecskehúst. Minden sütés előtt venyigével izzítják fel a kemencét és tepsibe teszik a több napig pácolt kecskehúst. Három-négy óra szükséges ahhoz, hogy a hús megsüljön a kemencében. Előtte házi kenyeret sütnek tönkölybúzából vagy rozslisztből. A kenyérhez való alapanyagot Judit bioboltban vásárolja meg. Ezt a programot a kecskepásztor lakomája néven hirdetik meg. A kecskesültet sajttal tálalják és mellé a nagyrédei borokat ajánlják. Az a lényeg, hogy a minden jó legyen fűszerezve.

A vendég a farmról Mátraszentimrét, Galyatetőt látja, Nagyrédén egy nagy rét van Juditék portájával szemben. A közelben egy horgásztó is található, az idevaló napi horgászjegyeket a nagyrédei gazdasszonynál is meg lehet rendelni. Ha egy baráti társaság ott akar maradni, akkor 4-6 embernek tud szállást adni. Kimondottan a minőségi vendéglátásra törekednek. Valiskóék hitvallása szerint a vendéglátás egy egész életre szóló szolgálat.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2006/6)

[top]