Füstölgés a méhcsalád egészsége mentén

Jobb a betegségeket megelőzni, mint azokat kezelni. Valóban, az a méhész, akinek sikerül a méhcsaládjai egészségének karbantartása, annak gondjai számottevően kisebbek, mint a hanyag tudatlan, műkedvelő méhtartóké. Ez utóbbiak vesződésének eredete a legtöbb esetben pontosan abból adódik, hogy igen keveset, talán semmit nem ismer az egészséges méhtartás alapvető kívánalmairól, a környezet kémiai szennyeződéséről, a gyógyszerezések hatásáról… tovább →

Kiraboljuk-e a méheket?

A méhészek munkáját alig ismerők hangos zokszóval tiltakoznak a méhecskék kizsákmányolása ellen. Erkölcstelennek minősítik a méhek nehéz munkával önmaguknak biztosított tartalékoknak erőszakkal való elrablását. A méhek lakását évmilliók óta mindig fosztogatta valami. Például a méhészborz és a medvék. Ez a természet rendje. Az ember szintén mézrablással kezdte, méhtartóként folytatta és mára már általános lett a méhtenyésztés. tovább →

Atkagátlás kéménykaptárban

A kéménykaptárral foglalkozó megfigyeléseim eredetileg az ideális méhlakás kísérletezései körül forogtak. Erőfeszítéseim valóban nem voltak hasztalanok. Semmi kétség, a rakodókaptár fiókjaival képzett „kéménykaptár” használata jelentős előnyökkel jár a méhek egészségére, következésképpen a méhész javára. (Lásd idei 3. számunkat.) A kísérleteim során azonban, a kitűzött célon túl egy hatásos atkaszaporulat-gátló módszerre is bukkantam. Valójában egy, már ismeretes,.. tovább →

Méhraj a kéményben

34 éves méhészeti gyakorlatom alatt számos alkalmam volt a méhek viselkedését megfigyelni, azon elgondolkodni. A magyarázatok sok esetben meglepő megállapításokra vezettek. Számomra ezek a megfigyelések nem csak érdekfeszítők, hanem gyakran igen hasznosak lettek a mindennapi méhészet gyakorlatában. A további sorok pontosan egy ilyen esetre igyekeznek rávilágítani. tovább →

A méhek törzsfejlődése

A törzsfejlődés (evolúció) az a hosszú és bonyolult folyamat, amelyik a legegyszerűbb sejtmagnélküli szervezettől az emberig vezet. Bolygónkon minden ma élő fajnak megvoltak az elődei. Az apidológiát (méhekkel való tudományág) a méhek evolúciója érdekli, ami nemcsak elméleti, hanem gyakorlati kérdéseket is felvet. A téma fejtegetése a társadalom nem méhész felének is érdekes és tanulságos. tovább →

Egy méhkímélő, tiszta virágporgyűjtő

A következő írás egy Franciaországban élő magyar méhész francia nyelvű kiállítási poszterének fordítása. A posztert a méhészek nagy találkozóján a tavalyi Apimondián, Ljubljanában mutatta be. A téma komoly érdeklődést váltott ki. Bevezetőül néhány megállapítás a hagyományos virágportermelés viszontagságairól. tovább →

A tudatlanság méreg

Egyszer volt, hol nem volt – bár ne lett volna, de mégis volt –, volt valaki, aki feltételezte, hogy 70°C-on a méz mérgezővé válhat. Tudtuk, hogy ez nem igaz, tehát csak legyintettünk rá. tovább →

Méhészek, fogyasztók álma: az üveges lépesméz

Bencsik József nyugdíjas építészmérnök a franciaországi Lyonban él és méhészkedik. Méhészeti írásai (százon fölül) francia, amerikai, angol, német, spanyol szaklapokban jelennek meg. (Néhányuk magyar szakfolyóiratokban.) Szabadalmazott módszere, a szépen fejlődő magyar bioméhészet számára is érdekes lehet. tovább →

Hol tart a magyar bioméhészet?

A méhészet és bioméhészet elválaszthatatlan egymástól és az utóbbi sajátos, EU szempontok szerint is szigorú ellenőrzési rendszerrel, a hazai speciális méhészeti fejlődés eredményeként jött létre. Először röviden tekintsük át a méh – természet – ember kapcsolatrendszerét, majd a következő cikkekben kövessük nyomon, milyen feltételek és előkészületek szükségesek ahhoz, hogy a méhészet bioméhészetté váljon és bioterméket.. tovább →

Szövetkezés, értékesítés

Az Öko-Melli, East-Food Honey-Line Hungary, Kazincbarcikai Területi Méhész Szervezet, Bio-Honig szövetkezet eredményeiről, gondjairól, terveiről Szalai Tamás kérdezett és jegyezte fel a válaszokat. tovább →