Bolgár kertészek letelepítése Magyarországon
A következő idézetet a Politikai újdonságok – 1876 nyomán közüljük: read more →
A virágoskúti példa
A termőföldtől az asztalig Ifjabb Rózsa Péter virágoskúti gazdálkodó 1962-ben született. 1980-ban szerzett kertész szakmunkás bizonyítványt és érettségit Debrecen-Pallagon. Egy évig dolgozott érettségi után a tsz-ben. Az élete közben úgy alakult, hogy a gyakorlati munkában, a kertészetben ért el kiemelkedő eredményeket. 1981. december 3-án magángazdaságot alapított. Egyéni gazdálkodóból vállalkozó lett. 1993-ban a Zöldségtermelők Országos Szövetségének.. read more →
A csicsóka „újrafelfedezése”
Sokan összecserélik a csicsókát a pityókával. A hasonló népi neveket tetézi, hogy a csicsóka néhol picsóka. Mindkettő gumós növény, a csicsóka (Helianthus tuberosus) gumója értékes táp- és takarmányforrás. (Csicsóka (Helianthus tuberosus) read more →
A gyakorlat teszi a mestert – A Hubai Kft. növényvédelmi tapasztalatai
A Hubai Kft. növényvédelmi tapasztalatai Több száz éve nem ismerték még a kémiai módszereket a mezőgazdaságban. A parasztok évszázadok alatt olyan módszereket alkalmaztak, amelyektől egészséges volt a zöldség és a gyümölcs. Manapság a biogazdálkodók visszatérnek az évszázadokkal ezelőtt kitalált technikákhoz. Hubai Imre Csaba és családja biodinamikus gazdálkodást folytat Karcagon. – Ön és a felesége mindketten.. read more →
Az életet adó kert
Budaházi Antal és felesége, Katalin nyugdíjasként, Gödöllő mellett, Domonyvölgyben gazdálkodnak, biodinamikus módszerekkel. Gazdaságuk már többször is méltán szerepelt a Biokultúra újságban, viszont ha valaki megfordul a domonyvölgyi kis birtokon, beszélget a közvetlen, vendégszerető, csupaszív emberekkel, késztetést érez arra, hogy újra és újra beszámoljon boldog, harmonikus életükről, most a biodinamikus gazdálkodást téve a központba. read more →
Tarlóburgonya (fojtott krumpli)
Amikor még hazai termesztésből került minden burgonya a kereskedelembe, indokolt volt a téli és tavaszi időkben a piacot újburgonyával ellátni. A be nem parásodott héjú tarlóburgonya betöltötte ezt a szerepet. read more →
Majdminden uniós országba szállítanak
Szántosi Attila Tiszaföldváron született, 37 esztendős. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte. Az egyetemi tanulmányait a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen folytatta, ahol okleveles agrármérnökként végzett. Később a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen növényorvosi szakmérnöki diplomát szerzett, majd Angliában hallgatott mezőgazdasági vállalati gazdaságtan kurzust, mivel elnyerte az FVM, az angol mezőgazdasági minisztérium és a Margaret Thatcher Alapítvány közös ösztöndíját. Szakmai munkáját.. read more →
Szenvedéllyel kell csinálni
Terjék Miklós biozöldségtermelő életútja mindig is a kertészethez kötődött. Eredetileg Tokajhegyaljáról származik, szülei borászok, illetve szőlőtermelők voltak. Terjék úr ebből a Borsod megyei térségből került a fővárosba. A Kertészeti Egyetem gyakorló iskolájában végzett dísznövénytermesztő szakon 1966-ban, technikusi oklevelet kapott. Ezután a Kertészeti Egyetem kísérleti tanüzemében dolgozott az 1970-es évek végéig. Az 1980-as évek közepétől már.. read more →
A gyógynövénnyé vált csicsóka
„Csicsónénak három lánya” – a népdalrészletből idézett szöveg akár a csicsóka nevű növényre is utalhat. Hazánkban a 17. századtól ismerik és fogyasztják, habár fogyaszthatóságát időnként vitatták. read more →
A biogazdálkodásra alkalmas fajták értékmérő tulajdonságai
A sikeres és jövedelmező ökológiai gazdálkodás kulcsfontosságú eleme, a gazdálkodási mód követelményrendszerének betartása mellett, a piaci követelmények messzemenő figyelembevétele. read more →
