Gazdaságunk sövényei

Fehértói tanyánkon a lakóházunkat egyholdas – mintegy 6000 m2 területen – kert vette körül. Bekerítését elsősorban a házi és vadállatok kártételének elkerülése indokolta. Az időjárás, a szelek ellen a drótkerítésen kívül húzódó négy sorban hármas kötésben ültetett akácfasor védett. Ennek a szélvédelmen kívül méhlegelőként is szerepe jutott. Számomra lehetőséget adott, hogy a már karvastagságú törzseket.. read more →

A fajtaválasztásról – növénykórtanos szemmel

A jó fajtaválasztás érdekében a jó fajtaválasztás érdekében nem lehet eléggé idejében szólni. Most döntően a fajtáról lesz szó, ugyanis jó néhány kultúra esetében az államilag elismert fajták egyes értékmérő tulajdonságai között nagyobb különbség lehet, mint egyes növényfajok között. read more →

Napraforgó öko módon

Táplálkozási szokásaink megváltozásával előtérbe került a növényi olajfogyasztás, valamint a belőlük előállított termékek is keresettek, ezért jelentősen megnövekedett az olajos növények termesztése. read more →

Szárazságtűrő fehérjenövény: a csicseriborsó

A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió. Ezeken a területeken, továbbá Indiában étkezési célra és abraknak termesztett, közkedvelt növény. Európában az olaszok, spanyolok, portugálok, franciák és a törökök termesztik jelentősebb terület- és hozamviszonyok mellett. read more →

Fuzárium – időzített bomba?

A búza és az egyéb gabonafélék fuzáriumfertőzöttsége komoly gondot okoz a mezőgazdaságnak az utóbbi évtizedekben. A fuzáriumgombák által termelt mykotoxinok mind az emberre mind a haszonállatokra veszélyesek. Egyes vélemények szerint a biotermelésben a fuzáriumfertőzöttség a szintetikus gombaölőszerek használatának hiánya miatt nagyobb mint a konvencionális termelésben azaz a bioevő lecserélte a permetezőszer maradványokat a mykotoxinokra. read more →

Gyökérzöldségfélék bakhátas ökotermesztése

Politikusok, szakértők gyakran nevezik az ökogazdálkodást a hazai agrárium kitörési pontjának. Az állítás alapvetően igaz, mivel a magyar ökotermékek nagyobbik része jelenleg is a külpiacokon talál gazdára. Ugyanakkor, az ökotermékek értékesítési lehetőségének további bővítéséhez pontosításra van szükség a hazai öko gazdálkodás egészén belül is. read more →

Káposztafélék biotermesztése

A káposztafélék széles választékából a hazai biogazdálkodásban több éves termesztési tapasztalatunk van fejes-, kel- és vöröskáposzta, karfiol, brokkoli, karalábé, bimbóskel és leveleskel fajtáink termesztésével. read more →

Ökotermesztésre ajánlott – a földimogyoró

A világ mezőgazdaságában nagyon rangos helyet elfoglaló földimogyoró (Arachis hypogaea L.) a múlt század elején került be a hazai kultúrflórába. A kezdeti sikerei ellenére a faj nálunk nem vált igazán jelentős haszonnövénnyé, sőt az elmúlt évtizedben – elsősorban az olcsó import miatt – termesztése még inkább visszaszorult. read more →

A trópusoktól a moldvai csángókig – a növénytársításokról

Növénytársítások alatt azokról a termesztési módszerekről beszélünk, ahol kettő vagy több növényt termesztenek egyidőben. Az ilyen rendszerekben kisebb kártétel fordul elő a nem társított kultúrákhoz képest – állapították meg több mint 100 kísérletet áttekintve és elemezve az elmúlt 20 évben külföldi kutatók. (A szerző e témakörből diplomamunkát és doktori értekezést készített.) read more →

Édes Bercsényi Nap

“Az egészséges polgár az állam igazi, nagy vagyona.” (Dr. O. Z. A. Hanish). read more →