Ásványi anyagok a biogazdálkodásban

Az élőanyag és vele az élet a földgolyón, az ún. külső geoszférákban, azok határán és mintegy kontaktusán alakult ki. A légnemű, cseppfolyós és szilárd anyagok kölcsönhatása az atmoszféra, a hidroszféra és a lithoszféra, azaz a kőzetöv határán volt biztosított. read more →

Zöldtrágyázásról ökogazdaságban

Az öko szántóföldi növénytermesztésnek egyik legkritikusabb területe a talaj termékenységének a fenntartása. Ebben a zöldtrágyázásnak az eddigiekhez képest nagyobb szerep kellene, hogy jusson, különösen ha azt vesszük figyelembe, hogy istállótrágyához (nem csak bioból, hanem extenzív állattartásból származóhoz is) és komposzthoz milyen nehéz hozzájutni, különösen jó minőségben. read more →

Tápanyagellátás zöldtrágyázással

A növények tápanyagellátása a termesztési technológia egyik legfontosabb kérdése. Az ökológiai mezőgazdaságban ennek előfeltétele a két fő termelési ágazat, a növénytermesztés és állattenyésztés megfelelő aránya, valamint az ésszerű növényi szerkezet és vetésforgó. read more →

A giliszta a biogazda számára igazi kihívás

A nyolcvanas évek elején kezdtem el a gilisztatenyésztést. Természetesen a kaliforniaival, amelyik Jugoszláviában akkor kezdett elterjedni. Elsődleges célom a gilisztahumusz (vermikomposzt) előállítása volt. read more →

Az almafélék élettani károsodása

A témában sokan érdeklődtek nálam – mivel közérdekű –, a választ leírom. read more →

Talajjavítás szakszerűen

Hazánkban Tessedik Sámuel a szikes talajok javítására irányuló kísérleteit 1781-ben indította meg a Békés megyei Szarvason. Kísérleteibe 14 féle változatot állított be, amelyekben a meszezés, a gipszezés és a márgázás is szerepelt. A legnagyobb jelentőséget a márgázásnak tulajdonította, mely a szikesek alatt mindenütt megtalálható volt. Ezt a magas mésztartalmú sárgaföldet termelték ki és terítették szét.. read more →

Diólevélből jó komposzt

Sok kertbarát számára gondot okoz az ősszel nagy mennyiségben jelentkező diófalevél, amely a köztudatban növények számára káros, trágyaként fel nem használható tulajdonságairól ismert. Ez igaz is, mert a benne levő csersav és juglin közvetlen, átalakulatlan formában növekedési depressziót idéz elő a növények esetében. Munkám során azt vizsgáltam, hogy milyen módon komposztálható a diófalevél és a.. read more →

Jelzőnövények

Kevesen tudják, hogy talajvizsgálat nélkül, puszta ránézésre is könnyen megállapítható, milyen típusú, illetve állapotú talajjal van dolgunk. Csupán kis odafigyelésre van szükség, s a következő táblázatra, amely Marie-Luise Kreuter összeállításában (a Bioterra nyomán) legfontosabb jelzőnövényeket tartalmazza. read more →

Szennyvizek, trágyák, melléktermékek kezelése

Környezetünk védelme érdekében szükség van a szennyvizek és azok iszapjának bűztelen kezelésére, a híg- és a szilárdfázis újrahasznosítására. Ennek megvalósítására több bevált eljárás közül eredményesen alkalmazható a riolittufa (vulkáni hamu) őrlemény. A hígfázist riolittufa szűrővel tisztítjuk, mely a lebegő anyagokat leköti. A szilárdfázist riolittufa őrleménnyel keverjük, takarjuk, majd trágyává vagy komposzttá érleljük. Az eljárás a.. read more →

Víz fent, szárazság lent

A rádió, a sajtó, a televízió egyre rosszabb hírekkel szolgálnak. Újra nő a belvíz alatt álló terület, és tavalyhoz képest talán még inkább bizonytalanná válik a tavaszi munkakezdés – hogy az őszi vetés sorsáról ne is beszéljünk. És egyre gyakrabban halljuk, hogy ennek az egésznek valami fokozatosan romló tendenciája van. Ha viszont tényleg így van.. read more →