„Zászlós hajó” a pusztában

Az ezredfordulón a Hortobágyi Nemzeti Park az ember és a természet harmonikus együtt létezésének példájaként a világörökség részévé vált. Nem alaptalanul, hiszen a magyar Alföldön az egyik legrégebbi tevékenység a hortobágyi pásztorkodás. Az ősi alapokon nyugvó, századokon keresztül fejlődő hortobágyi pásztorkodás kisugárzása a mai napig észlelhető nemcsak Tiszántúlon, hanem az egész Kárpát-medencében is. read more →

Ayurveda – Egy ősi gyógymód az ökológiai állattartás szolgálatában

Napjainkban az egyre növekvő mértékű környezetszennyezés és ennek egyre intenzívebben érezhető káros egészségügyi hatásai következtében az állattartásban is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a természetes, ökológiai módszerek. read more →

Szamár a XXI. században

Az utóbbi években megnőtt a szamarak iránti érdeklődés. De vajon mire használják őket? Találkoztam már azzal a problémával, hogy az ereje teljében lévő, jól képzett, lovaglásra és kocsiban is használható szamarat nem lehetett eladni, de a választási csikóért jelentős összeget kínáltak. A vásárló nem tagadta, hogy nála csak „dísz” funkciója lesz a bájos jószágnak, az.. read more →

Tanuljunk apáinktól!

Hajdanában minden vidéki háznál neveltek, hizlaltak sertést, rendszerint mangalicát. Nálunk is az udvar végében nádtetős ólban, cseréppel fedett kifutóban, korpán, kukoricadarán, konyhai moslékon növekedtek, híztak a mangalicák. read more →

A vietnámi csüngőhasú

Röviden bemutatom a hazánkban most honosodó, egyre több ember által kedvelté váló vietnámi csüngőhasú sertést. A fajta tulajdonságait, tartásának igen olcsó lehetőségét és egyéb ismereteket saját tapasztalataim alapján írom le. Igénytelensége szabad tartási lehetősége alapján akár biofajtának is nevezhető. read more →

A gyógyító biokecsketej

A Tiszajenő külterületén élő Terjéki házaspár 15 évvel ezelőtt kezdett hozzá a biogazdálkodáshoz. Korábban Szegeden éltek. Terjéki József a Szegedi Tudományegyetemen egyetemi docens, matematikus, elméleti kutatással foglalkozik, a felesége Katalin matematika-gyógypedagógia szakos tanár. 15 évvel ezelőtt megörököltek egy tanyát Tiszajenőn. A feleség ekkor cserélte fel a pedagógusi hivatást a biogazdálkodás kedvéért. Három gyermekük közül az.. read more →

Ökológiai juhtartás

A juhtartás a világ legősibb foglalkozásainak egyike. A természet „ingyen” erőforrásait a „zöld mezők” takarmányát a juh igen jó hatásfokkal alakítja át emberi fogyasztásra alkalmas termékekké. A legelő, a természetes állattartás és a juh elválaszthatatlan egység ősidők óta, mely napjainkra is megmaradt. read more →

Öt évre szerződtek

Bugacon az idősebb és ifjabb Farkas Ferenctől nem idegen a mezőgazdasági tevékenység. Idősebb Farkas Ferenc 30 évig libatartó volt, törzsállomány tartásával, libahizlalással foglalkozott. A fia is követte a példáját a libatartásban. read more →

Ami a Tejúton kívül van!

Somogy megyében, Pacsérvisnyén él egy házaspár (Ökördi Zsuzsa és Keszthelyi Péter), akik 15 évvel ezelőtt a fővárosból költöztek a Zselicségbe. Az életmódváltásnak több oka is volt. Bár humán- és reáldiplomával rendelkeznek, Németországban egy biogazdaságban elsajátították az állattenyésztés és a sajtkészítés alapjait. Remélték, hogy az ott látottakhoz hasonlóan Magyarországon is felszálló ágba kerül az öko-gazdálkodás. Ezért.. read more →

Legeltetés és tejtermelés

A legeltetés kutathatósága a juh és a kecske számára az ökoszisztéma vonatkozásában nem újkeletű téma. A hazai szakemberek évtizedek óta foglalkoznak vele. Ezen belül vizsgálják azt is, hogyan javítható e két állatfajta tejhozama. Mint ismeretes, az extenzíven tartott állatok általában kevesebb, de jobb ízű tejet adnak. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. tudományos munkatársával, dr. Vrbovszki.. read more →