Ne hulljon méreg az Anyaföldre!

A Balatontól 20 km-re fekvő, festői domboktól körülvett Felsőnyéken 31 ha szőlő- és gyümölcsültetvényen gazdálkodik Móricz Attila kertészmérnök, a Magyar Biodinamikus Egyesület titkára. read more →

Kertművelés waldorf-iskolákban

Már több mint 14 éve, hogy az első magyarországi waldorf-iskola megkezdte működését, mára számuk elérte a 20-at is. (Összehasonlításul, a Német Szövetségi Köztársaságban a waldorf-iskolák száma 187). Az elmúlt évben bevezetésre került a magyar waldorf-iskolák kerettanterve, amelyet az iskolák saját pedagógiai programjuk elkészítéséhez használnak. read more →

Energia a biodinamikus kertgazdálkodásban

Bár ősi viszonyok között az emberi és állati élőmunka, s hozzá a Nap és a földek adta erő elegendő volt egy-egy család, kis csoport ellátására, ma a nagymérvű munkamegosztás miatt kevés embernek egész társadalmi rétegek élelemmel és természetes nyersanyaggal való ellátásáról kell gondoskodnia. Így hát elektromos és üzemanyagban rejlő energia nélkül ma nem tudunk gazdálkodni.. read more →

Biodinamikus gazdálkodó vagyok

“A gyermekek még látnak, s akkor mi (már) elrontott felnőttek megtanítjuk, hogy amit látnak az nincs.” read more →

Biodinamikus készítmények hatása a komposztálás folyamatára

Napjainkban sokszor kerül szakmai viták középpontjába, hogy a biodinamikus készítmények alkalmasak-e a komposztálás folyamatainak gyorsítására, tökéletesítésére. A téma felkeltette az érdeklődésemet. Munkám során azt vizsgáltam, hogy miként hatnak a komposztálásra a biodinamikus készítmények. read more →

A Goetheanum kertje

Három hétig látogathattuk a budapesti PAGONY kert-és tájépítészeti Iroda kiállítását a főváros rangos intézményében, az Ernst múzeumban. Hol tanultak ezek a fiatal szakemberek? Mőcsényi professzor szakmai indítása után Jochen Bockemühl tanfolyamain, természet-megfigyelési gyakorlatain, itthon és Svájcban. Előttük állhat mintaként a Goetheanum ma is fejlődő-alakuló kertje és körzete. Ebben a szemléletben az ember arra igyekszik, hogy.. read more →

Gazdaság a tájban

Rudolf Steiner a biodinamikus gazdálkodást bevezető hetedik előadásában felhívja a figyelmet a talajban élő férgek (pl. a giliszta), rovarlárvák és a talaj mészháztartása között lévő kapcsolatra. A ligetek nedves gyepszőnyegében élő gombaflóra kiegyensúlyozza a termőterületeket is, kisebb a gombabetegségek okozta kár. Beszél azután a lombos- és tűlevelű fák, erdőfoltok fontosságáról, s kapcsolatukról a madárvilággal, méhekkel,.. read more →

Hogyan hat a Hold a növényi növekedésre?

„A fizikai, a kémiai és a biológiai integrálódásnak feltétele a teljesen új, sokdimenziós geometria létrehozása. Ehhez azonban szemléletváltozásra van szükség, olyanra, amely elszakad a jelenlegi felfogástól. Az új szemlélet értelmében a fizikai, a kémiai és a biológiai tér között (térbeli és időbeli) kozmikus kapcsolat van. Az univerzumban minden mindennel összefügg.” (Részlet Szalai István: A növények.. read more →

Biodinamikus gazdaságok Dél-Angliában

Vannak országok, ahol a biodinamikus mozgalom útjában sosem állt állami tiltás. Évtizedeken át dolgozhattak ott élő barátaink a földek, az emberek érdekében. Ilyen ország Anglia is, ahol oly szerencsém akadt, hogy részt vehettem egy tanulmányúton, mielőtt a „Mezőgazdaság képviselő körének” szokásos őszi találkozója, – ez évben Dél-Angliában, Straudban – értekezleteit megkezdte. read more →