Ismét a GMO-ról

Amennyiben egy húskonzervbe szóját tesznek és abba GM szóját tesznek adalékként, akkor a konzerven jelölni kell. A fogyasztóknak ugyanis joguk van a választáshoz, hogy meg akarják-e venni és enni a terméket. A GM növényekkel kapcsolatban folyamatos a vita arról, hogy káros-e vagy sem a fogyasztásuk. tovább →

Jogi szabályozás, GMO-mentes övezetek

A géntechnológia az elmúlt két évtizedben kialakult, forradalmian új technológia, amely sokak szerint mérföldkő a tudományban. A világ figyelme manapság elsősorban a GM-növényekre irányul. A génmódosított növények igen hamar megtették az utat a tudósok vegykonyhájából a szántóföldekig, onnan pedig a tányérunkig. tovább →

Nincs szükségünk rájuk, károsak

A GM-fajták megítélése során mindenek előtt azt célszerű mérlegelnünk, hogy azok szolgálják-e vagy akadályozzák az agráriumra és a vidékre vonatkozó jövőképünk megvalósítását. tovább →

Az előállítók nem vállalnak felelősséget

A jelenlegi tudásunk még nem érte el azt a szintet, hogy a génátültetést előre megjósolható módon, és mellékhatások nélkül végre tudnánk hajtani. Az átalakítás során a növényi sejtek génállománya megsérül, és a gének kb. 5%-ának működésében valamilyen változás mutatható ki. Működő gének kikapcsolódhatnak, nyugvó gének beindulhatnak, és a gének törése, megrövidülése, vagy új kombinációban való.. tovább →

Élelmiszerek, takarmányok jelölése és ellenőrzése

A GMO termékek jelölését szabályozó 1829/2003/EK rendelet szerint a jelölés indoka a vevő tájékoztatása, hogy élni tudjon a szabad választáshoz való jogával. tovább →

Különleges jelölések az Unióban

A GMO termékek, míg külsőre semmiben, vagy csak esztétikai szempontból különböznek a hagyományos termékektől, addig belső tulajdonságaikat és összetevőjüket tekintve teljesen ismeretlenek a fogyasztók számára. tovább →

A GM-méz eladhatatlan lesz!

A méhészkedésnek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. A Kárpátmedence sajátságos klímája az itt kialakult talajon jellegzetes vegetációt hozott létre, amelyet az egyéb megporzó rovar mellett a mézelő méhnek az évmilliók során ehhez a környezethez alkalmazkodott fajtája a krajnai méh (Apis mellifera carnica) is hasznosít. tovább →

A takarmányozás gondjai

Az elsőgenerációs GM-növények körében döntő mértékben takarmánynövények találhatók: kukorica, szója és repce. Az érintett takarmányok géntechnológiai módosítása nemcsak a táplálóhatást befolyásolhatják, hanem az egész állattartás eredményességét (évi ~620 milliárd Ft) az állati eredetű élelmiszerek értékesíthetőségén (export) keresztül. tovább →

Az ökogazdálkodást létében fenyegeti

Idézetek az EU ajánlásból: „ A koegzisztencia arra vonatkozik, hogy a gazdálkodóknak módjában álljon megvalósítható módon választani a konvencionális, az ökológiai és a GM-növénytermesztés között, úgy, hogy közben meg tudjanak felelni az előírt jelölésre és/vagy tisztasági standardokra vonatkozó kötelezettségeiknek.” „…a koegzisztenciára vonatkozó nemzeti stratégia és a legjobb gyakorlat kidolgozásakor a tagállamoknak követniük kell ezen ajánlás.. tovább →

Miért félünk a GMO-tól?

„Vétkesek közt cinkos, aki néma…” Szakadék felé rohan a világ! Egyre-másra képes megalkotni az ember olyan új anyagokat, eljárásokat, amelyek – többnyire látszólag – kényelmesebbé teszik az életet, “versenyképesebbé” a gazdaságot, ugyanakkor gyakran az ilyen fejlesztések nem számolnak a negatív – környezeti, egészségügyi, etikai stb. – hatásokkal, amelyek jelentős része jóvátehetetlen, és teljesen hiányzik belőlük.. tovább →