Hírek, cikkek

2011-05-23

Kertészmérnökből bioméhész

Schuller József kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök sajátos utat járt be, míg végül bioméhész lett belőle. (A felvételen: Schuller József tartalék méhcsaládokat vizsgál tavasszal)

– Gyermekként eleinte, mint segítő családtag vettem részt a méhészetben, mivel édesapám foglalkozása méhész volt. Felnőttként más pályát képzeltem el magamnak, a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán szereztem kertészmérnöki diplomát, gyümölcs-szőlőtermesztő és borász lettem. A Bodrogközi Állami Gazdaság kertészetében helyezkedtem el. Közben növényvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem. A család jövőjét feleségemmel a rendszerváltás után az almatermesztésben képzeltük el.

Feleségem szülei is méhészkedéssel foglalkoznak, így az apósom munkájában is segítő családtagként vettünk részt. A sorsunk megpecsételődött: mégiscsak a méhészet mellett döntöttünk. 16 éve vásároltunk 23 méhcsaládot, 22 család ki is telelt nálunk, ezzel indultunk 1994-ben.

A konténeres megoldás

– Láttam nagyon sokféle kivitelezésű konténert, ilyen-amolyan kivitelezésben. Én abban láttam a megoldást, hogy a konténerben a kaptárakat önállóan, külön-külön helyezem el úgy, hogy a konténer alja lesz a kaptár alja is. A 4 cm vastag nikecellel szigetelt, zárt, tehát a méhek csak a röpnyíláson tudnak bejutni. Ezáltal sem szél, sem nap, sem eső nem éri őket.

Konténerek

Konténerek

Édesapám méhészetében nagyon sokféle keretméret volt. Pontosan láttam azt, hogy melyik mire jó, mi a hátránya vagy az előnye. Egységes keretmérettel dolgozunk (40×30 cm-es lépméret a fészek 10 keretén). A méhcsalád igényeit a fészek mérete teljes mértékben kielégíti. Olyan mennyiségű mézet be tudnak raktározni, amennyi elegendő a család fejlődéséhez és teleléséhez is. Ezen helyezkedik el a méztér (2 db 1/2 NB fiók). Amit a méztérbe visznek fel a méhek, gyakorlatilag csak azt pergetem ki. A fészket soha nem pergetem, anyarácsot sem szükséges használni. Kisebb keretméreteken az anya felszökik a méztérbe. Az egységes keretméret elegendő ahhoz, hogy kielégítse az anya petézési hajlandóságát a fészekben. A másik előnye az, hogy a túl sok méz, vagyis a család igényein felüli méz nem fér be, a többlet a méztérbe jut, ami könnyen elvehető.

Lábon álló konténer

Lábon álló konténer

A fajtamézeket külön tudom választani. A mézteret mindig kipergetjük, és üres mézteret helyezünk fel, az aktuális hordásban beérkező nektárt a hordás végével kipergetjük, így mindig fajtatiszta mézet tudunk előállítani anélkül, hogy a fészekbe benyúlnánk.

– Az állatok téli etetését hogyan oldja meg?

– A méhcsalád augusztus végére felkészül a télre, a mézkészlet 15-18 kg kell, hogy legyen. A méheket nem etetjük, ha élelemhiány lépne fel, akkor mézes keret behelyezésével pótoljuk a hiányzó mézet.

 

A méhek hőgazdálkodása

– A méhek hőgazdálkodását hogyan tudja az ember elősegíteni?

– A fészek hőmérséklete nyáron 35°C. A méhek, ha fáznak, akkor fűtenek, ha melegük van, akkor vizet párologtatva hűtenek, szellőztetnek. Télen összehúzódnak egy nagyon kicsi szűk bolyba, csak ott tartanak 10-14°C-ot. Onnan az elszökő hő csekély. Ha a kaptáron kívül mínusz 10 Celsius-fok van, a kaptárban is ugyanannyi van, ott is megfagy a víz. A méhek, ami kevés hőt termelnek teleléskor, azt nem engedik el. Ami lassan, de folyamatosan elszökik, akár a röpnyíláson keresztül, azt a kaptár sem tudja megakadályozni, mert az is ki fog hűlni. Viszont február végén, március elején beindul a fiasítás.

A kaptáraknak meg kell felelnie annak, hogy ezt a megtermelt hőt visszatartsa, valamint a tűző nap se hevítse túl. Régen a hőszigetelést megoldották úgy, hogy dupla falú volt a kaptár és közte is volt hőszigetelő elem (bőrlemez, újságpapír). A manapság gyártott kaptárak 2 cm vastag deszkából készülnek, hőszigetelés nélkül.

A saját tervezésű és kivitelezésű konténereink kívülről lemezborításúak, teljesen zártak. Belülről 4 cm vastag nikecell hőszigetelés borítja és e zárt és szigetelt térben helyeztük el a kaptárakat 2 oldalt, 2 sorban 10-10 db-ot, összesen 40-et. A kaptárakból elszökő hőt a konténer visszatartja, sőt ha szükséges, kora tavasszal a felmelegítését elősegíthetjük fűtéssel (gázkonvektor).

Atka elleni védekezés

– Jelenleg hány méhcsaláddal dolgozik és hogyan védekezik az atkák ellen?

– 4 konténerben méhészkedünk és 40 méhcsalád van 1-1 konténerben, így jön össze a 160. Ezen felül 10-20 tartalék családot is tartunk. Ezzel tesszük a dolgunkat. Ha egy méhcsalád lerajzott, egy másik termelő méhcsaládot teszek be a helyére. Mi árutermelő méhészek vagyunk, nekünk a mézmennyiség a fontos, a termelésből kiesett méhcsaládokat pedig pótolom.

Tanulmányaim során dr. Járfás József és Tomcsányi Ernő elmondta, hogy nemcsak kémiai növényvédelem létezik. Létezik biológiai, mechanikai, agrotechnikai és vannak természetes ellenségek. Van egy szabály, miszerint ismerd meg az ellenfeledet és tudni fogod az ellene való védekezést.

A bioméhészetben a természetes savak, illóolajok azok, amiket lehet alkalmazni az atkák ellen. Ilyen természetes illóolajok a timol, menthol, eukaliptusz, kámfor, a levendula, a természetes savak közül az oxálsav és hangyasav, tejsav. A méhek átteleltek, feltételezzük, hogy az atkák is áttelelnek velük együtt. A méheknek van egy lendületes fiasítási időszaka egészen az akácvirágzás közepéig, az atka szaporodási ciklusát jóval le tudja hagyni. A méhész nem is látja, de tudja, hogy atkával fertőzött a család. Már gyümölcsvirágzáskor megkezdem a védekezést a timol, mentol, eukaliptusz, kámfor illóolajakat tartalmazó API-Life-Var nevű készítménnyel. Ezekkel a szerekkel csak megtévesztem az atkát, de a szaporodását gátolom. Az akác virágzásának időszaka után elkezdjük a keményebb védekezést az atkák ellen.

85%-os tiszta hangyasavból a mai tudásunk szerint napi 7 grammot kellene elpárologtatni. A probléma az, hogyan tudjuk megoldani, hogy 7 gramm párologjon el. Szlovákiában alkalmazták a Formidolt, amely itatós papírban felitatott hangyasav, ezt helyezték be a kaptárba. Nem volt biztonságos a csomagolás, az itatós papír is megkérgesedett és nem párolgott el a hangyasav. Én a virágkötészetből ismert oázis lapot (vas, alumínium, magnézium, szilikát) használom, mint hordozót, ami nagyon jól felveszi a folyadékot, nem csöppenti el, mint a szivacs és egyenletes párolgást tesz lehetővé.

Az oázislapot CD-tokban helyeztem el, utána azt kellett kikísérletezni, hogy a párolgás ütemét miként tudnám befolyásolni. A CD-tokra fúrtam 20 mm átmérőjű lyukakat, 2-től 5 db-ig. Megmértem a CD-tok és a 20 ml hangyasav tömegét, behelyeztem a kísérletre kiválasztott kaptárakba, majd 24 óra elteltével újra megmértem a tömegüket, és az a tok vált be, amelyiken 3 db lyuk volt. A kísérlet eredményeit felhasználva már az állomány kezelését kezdtem meg, majd 7-10 nap múlva megismételtem. Ellenőriztem a herefiasításban az atkák számát, valamint a kaptársepredékben is.

CD-tok méhcsaládon

CD-tok méhcsaládon

– Milyen a méhelhullás aránya, amikor védekezik az atkák ellen?

– Felmerült annak a gyanúja, hogy a hangyasav anyaveszteséget okoz. Ezt meg tudom cáfolni, mert nem okoz. A peteállapot zárt rendszer, nem lehet bántani. Amikor kikel a pete, álca lesz belőle, pempőt fogyaszt. A pempő vizes bázisú anyag, ki tud csapódni a tiszta hangyasav gőze a felületén, ami pusztíthatja a méheket, ezért óvatosan kell bánni ezzel az anyaggal. A méhcsalád úgy érzékelheti, hogy az anya nem kellő mértékben fiasít, ezért lecseréli az anyát, ám ezt sem tapasztaltam. Sajnos nagy félelmek vannak a hangyasavval szemben.

Megtanultam, hogy az ázsiai méhfaj saját magáról letakarítja az atkát, az ottani méhek túlélik azt. Azonban az ún. nyugati mézelő méhfaj – így a magyar méhek – nem éli túl. Nálunk kínkeserves védekezések folynak az atka ellen. A nem bioméhészek eljutottak arra a szintre, hogy nyáron 3 hónapos kemény növényvédőszer-nyomásnak teszik ki a méheket (amitráz => MITAC 20EC, már forgalomból kivont, engedélyokirattal nem rendelkező). Az amitráz volt az atka megjelenésének idején az egyetlen hatásos ellenszer, ma már nem az egyetlen. Ha atkafertőzöttség van a méhcsaládban és elég nagy számot ér el, akkor úgymond legyengíti a méhcsaládot, a következő évben pedig ki is végzi. A bioméhészetekben tilos szintetikus növényvédőszereket használni (amitráz, tau-fluvalinát, ezek növénykárosító atkák ellen engedélyezettek).

Telepítés

– Hová tudja szezonban telepíteni a méheket?

– A környékünk jó is, meg rossz is. Sárospatak városához közel van a Bodrogköz, a Tisza és a Bodrog által bezárt terület, régen elég mocsaras-vizes élőhely volt, rengeteg fűz, rekettye található. Tavasszal ez nagyon jó méhlegelő, amikor szükség van arra, hogy a méhek lendületes fejlődését elősegítsük, a fűzről van egy pici nektárhordás is, de rengeteg a virágpor. A méhek elkészítik a méhpempőt, ezzel etetik a fiasítást. A méhpempőhöz vízre, nektárra, illetve virágporra van szükség. Ezt ez a környék nagyon tudja produkálni. Régebben a tsz-ek és az állami gazdaságok, akik a földeket művelték, nemcsak búzát, kukoricát és esetleg napraforgót vetettek, hanem volt sok más növény is. Monokultúrák alakultak ki. Környékünkön kevés repce van, hidegek a telek, gyakran előfordul, hogy a repce kifagy, megpróbálják a növénytermesztők a repcét, de ha kifagyott, kitárcsázzák. A méheket oda kell szállítani, ahol van hordásra, megporzásra lehetőség. Rakodómunkásokat keríteni manapság is, régebben is nehéz volt.

A konténerek, illetve a teherautók és pótkocsik biztosítják a szállítás szabadságát, nincs szükség rakodómunkásokra, gyors, pontos vándorlást tesz lehetővé. Legfőbb mézünk az akácméz, nagy akácerdők Szabolcsban vannak, ez 100 kilométeres út.

– Műlépet készítenek?

– A méhek a lépet az általuk termelt viaszból fölépítik, ha ez a lép a fészekben van, az anya bepetézi, a pete kikel, “álca” lesz belőle, majd báb és kifejlett rovar. A báb “bábinge” ottmarad a sejtben. A méhek a sejtet kitakarítják? Nem, egy leheletfinom propoliszréteggel bevonják, tényleg csillog-villog, fertőtlenítik. A propolisz természetes antibiotikum. Az anya újra és újra bepetézi. A sejt folyamatosan szűkül az ottmaradt bábingektől, majd alkalmatlan lesz a feladatára, a méhek lerágják és újjáépítik. A méhész itt közbeavatkozik és ezelőtt selejtezi a lépet. A lépből a viaszt kinyeri és új, úgynevezett műlépet készít belőle, hogy a méhek munkáját könnyítse. Nálunk a fészekben 10 lép, keret van. Általánosan 1-2 keretet építtetnek a méhészek, mi 5-6-ot. A méhek építési hajlama ezt lehetővé teszi. A méhek a viaszt a potrohlemezek között, a hasi oldalon állítják elő, főleg hordásos időszakban. Akkor is előállítják, ha nem tudják a keretépítésre felhasználni, csak akkor a kaptársöpredékkel távozik. Mi a méhek építő hajlamát maximálisan próbáljuk kihasználni, hogy új lépet kapjunk, ami tiszta és nem szűkült be a sejt. A méztéri keretekben lévő lép nem használódik el ilyen ütemben, így itt a 20 lépből éves szinten csak 5-6 darabot cserélünk le. A selejt lépeket felhevítjük, a viasz 65°C-on cseppfolyóssá válik, ülepítjük, derítjük, a viasz is öntisztul, ami könnyebb, az feljön a tetejére, ami nehezebb az leszáll az aljára. Az eljárás során lágy vizet használunk, mert a csapvízben lévő anyagok nem biztos, hogy használnak a méheknek. A méheknek se a hypo, se a klór nem tesz jót.
A viaszból műlépet készítünk, apósomnak van egy nagyon modern gépsora, ami melegített eljárással, öntve-hengerelve készíti a műlépet. Ennek a gépnek a kapacitása napi 4 mázsa. Mi 150-200 kg műlépet használunk fel éves szinten. Ezt a mennyiséget a méhek 3 hét alatt építik ki, de csak hordásos időszakban.

Kiépített lép a fészekből

Kiépített lép a fészekből

– Hogyan nyúl a méhekhez?

– Ismerni kell a viselkedésüket, a reakciójukat. A méhek nem szeretik sem a nagyon illatos (dezodorok), sem az erős testszagot. A gázolaj szagát sem tolerálják. A műszálas ruhát pedig szeretik támadni (elektromosság).

Ha meleg van, akkor rövidnadrágban és pólóban közelítek hozzájuk. Megtanultam, hogy a méhek mellett, miként kell viselkedni: kapkodni, csapkodni, hirtelen mozdulatokat tenni nem szabad. A “gyilkos” afrikai méhektől a mézet az afrikai őslakosok egy ágyékkötőben, füstölő faággal a kezükben elveszik.

– Az anyákat milyen időközönként kell lecserélni?

– A méhanya élettartama kb. 4 év. Petézési üteme, ahogy a korral halad előre, csökken. Gyakran magam is gondolkodom ezen, hogy le kell-e cserélni az anyát vagy sem. Gyakran nem is szükséges és a méhcsaládok meg tudják oldani maguk is. Ez ideiglenesen termeléskiesést, vagyis mézkiesést is jelenthet. Optimális az lenne, ha az anyák átlagéletkora nem haladná meg a 2 évet. Méhanya-nevelőktől is vásárolok, illetve saját magam is tenyésztek petéző méhanyákat.

– Hogyan látja a jövőjét?

– A tavalyi év elég rossz volt, bár a mezőgazdaság minden ágára ez volt a jellemző. Hozzászoktam ahhoz, hogy a mezőgazdaságot 4-5 év átlagában vizsgáljam. Ebből élünk, és rendszeres jövedelmet biztosít a családomnak. Tisztességes módon, szolidan meg lehet belőle élni. A tavaly előtti volt a legjobb évünk. Négy évvel ezelőtt lefagyott az akác. Olyan erdőt kellett keresnünk, ahol nem fagyott le. Első vándorlásunk repcére fog történni kb. április végén. Megváltozott az időjárás is, egyre szárazabbak és melegebbek a nyarak. Változott a növénytermesztés is. Régen vetettek mustárt, olajretket, olajlent, szóját, lóbabot, fehérherét, vörösherét magfogásra, nemcsak takarmányozásra. Hatalmas táblákban vetnek búzát, kukoricát, egyre nagyobb területeket foglal el a monokultúra. A méhek számára fontos vegyes virágport egyre nehezebb biztosítani ezeken a területeken. Vándorolni kell természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek környékére, ahol a természet viszonylag érintetlen, vagy a hegyi rétek, legelők maradnak. A környékünkön az akácnektár hordással záródik az év, utána jelentős hordást már nem remélünk.

A növényvédelemben sajnos nem mindig alkalmaznak méhkímélő technológiát, nem napszállta után permeteznek és előfordul, hogy a méhek elpusztulnak.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2011/2)

Méhészet ,