2015 Már 20

Kockázatkezelés a Biokontroll Hungária gyakorlatában

Nincs hozzászólás

Tisztelt Partnereink bizonyára tapasztalták már, hogy az idei évtől kissé megváltozott, bizonyos szempontból talán szigorodott az ellenőrzések végrehajtása. Nagyságrendekkel több előre nem bejelentett, váratlan ellenőrzést és mintavételt végeztünk el a korábbi évekhez képest. Ez a 2014-től hatályba lépő új ökológiai szabályozások következménye, melyek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. számára ezt kötelezettségként írják elő. A jogalkotó célja, hogy ezzel is tovább erősítse az ökológiai eredetű áruk iránti társadalmi bizalmat és elfogadottságot. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a szervezetünk által kidolgozott és működtetett kockázatelemzési és -értékelési rendszert.

Jogszabályi háttér

A 834/2007/EK Tanácsi rendelet meghatározza az ökológiai ellenőrző szervezetek számára, hogy az ellenőrzések jellegét és gyakoriságát az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést illető szabálytalanságok és jogsértések előfordulásának kockázatát vizsgáló értékelés alapján kell meghatározni.

A 889/2008/EK végrehajtási rendelet 65. cikke pedig részletesen is leírja ennek módját. Az ellenőrző szervezet mintákat vesz és elemez az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszerek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében. Az ellenőrző szervezet által évente veendő és elemzendő minták száma el kell érje legalább az adott szerv ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplők számának 5%-át. Azon gazdasági szereplők kiválasztása, akik termékeiből mintát vesznek, az ökológiai termelés szabályainak való meg nem felelés kockázatára vonatkozó általános értékelés alapján történik. Az említett általános értékelés figyelembe veszi a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszát. Az ellenőrző szervezet minden olyan esetben mintákat vesz és elemez, amikor fennáll a gyanú, hogy az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek vagy módszerek használatára került sor. Ebben az esetben a veendő és elemzendő minták számára nem vonatkozik korlátozás. Az ellenőrző szervezet bármely más esetben is vehet és elemezhet termékmintát az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszereknek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében. Emellett az ellenőrző szervezetnek az ökológiai termelés szabályainak be nem tartásából származó kockázat általános értékelése alapján rendszerint be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrző látogatásokat kell tennie, figyelembe véve legalább a korábbi ellenőrzések eredményeit, az érintett termékek mennyiségét és a termékek felcserélésének kockázatát.

A 34/2013 hazai VM rendelet 5. pontja ehhez kapcsolódóan további teendőket ír elő a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. részére: a tanúsító szervezet az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv (ITNET) elkészítésekor együttműködik a NÉBIH-hel. A tanúsító szervezet a többéves terv kockázat alapú megközelítésre vonatkozó alapelveihez igazodó kockázatelemzés és értékelés alapján éves tervet készít.

Az éves terv tartalmazza:

  • a kockázatbecslés alapján kijelölt gazdasági szereplő azonosító adatait;
  • a gazdasági szereplő tevékenységi körét;
  • a helyszíni ellenőrzés és mintavétel tervezett időpontját;
  • a mintázandó termékköröket és termékeket, a mintaszámot;
  • a tervezett laboratóriumi vizsgálati irányokat.

Az éves tervet a tanúsító szervezet minden év január 15-ig megküldi a NÉBIH-nek jóváhagyásra. A jóváhagyott éves terv az élelmiszerlánc felügyeleti éves ellenőrzési terv részét képezi.

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kockázatelemzési politikája

Eddigi szakmai tapasztalataink és a piaci igény figyelembe vétele alapján Társaságunk fő kockázatnak az ökológiai termékekbe vetett fogyasztói bizalom csökkenését tekinti, ezért erre való tekintettel állítottuk össze kockázatértékelési rendszerünket. A kockázatértékelés célja, hogy részben objektív szempontok, részben a gazdasági szereplőkről kialakult összbenyomás alapján meghatározzuk az ökológiai gazdálkodás területén előforduló különböző jogsértések és szabálytalanságok kockázatát egy adott gazdasági szereplőnél, és a kapott eredmények alapján határozzuk meg az egyes partnertípusok éves ellenőrzésének gyakoriságát és számát. A hatályos Európai Uniós és magyar jogszabályok két területen írnak elő kockázatelemzésen alapuló kijelölést: egyrészt a szúrópróbaszerű, be nem jelentett ellenőrzések gazdasági szereplőinek kiválasztásakor, másrészt az évente veendő és elemzendő minták meghatározásakor.

✓ Összbenyomás alapján történő kockázatértékelés

2009-től kezdődően minden vállalkozást besorolunk az ökológiai gazdálkodás előírásaitól történő eltérésnek a feltételezhető kockázati szintje szerint. A besorolást a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőre a gazdasági szereplő tevékenységéről az éves átfogó ellenőrzés során kialakult összbenyomása alapján végzi. Az értékelést nem a tevékenység jellege, összetettsége (pl. párhuzamos gazdálkodás, feldolgozás, üzemméret stb.) alapján, hanem kizárólag a többi, hasonló tevékenységet folytató partnerhez viszonyítva kell megtenni.

✓ Kockázatértékelési módszer a be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrzések számának és a résztvevő gazdasági szereplők meghatározására

A korábban említett ökológiai jogszabályok előírják számunkra, hogy az ökológiai termelés szabályainak be nem tartásából származó kockázat általános értékelése alapján rendszerint be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrző látogatásokat végezzünk, figyelembe véve legalább a korábbi ellenőrzések eredményeit, az érintett termékek mennyiségét és a termékek felcserélésének kockázatát. Ennek megfelelően a lehetséges módszerek közül egy számszerűsített kockázatértékelési eljárást választottuk a gazdasági szereplők egyedi egységbesorolása céljából. Az általános kockázat mértékét egy több tényezős algoritmussal számoljuk ki. Első lépésként az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján Társaságunk kijelölt munkatársai meghatározták a lehetséges kockázati tényezőket, amelyek számbavétele során a következő információkat vettük figyelembe:

  • irodalmi adatok, hatósági és RASFF* jelentések,
  • korábban előfordult reklamációs esetek,
  • médiahírek a múltban,
  • ellenőri tapasztalatok, javaslatok,
  • a biotermékekkel kapcsolatos fogyasztói bizalom alapját képező tulajdonságok, adatok.

Ezt követően fogalmaztuk meg konkrétan az alábbi kockázati tényezőket (K):

  • K1: a gazdasági szereplő tevékenységének összbenyomás alapján történő besorolása;
  • K2: saját előállítású biotermék közvetlen értékesítése a végső fogyasztók felé ökológiai jelöléssel;
  • K3: gazdálkodó szervezet előző évi ökológiai jogszabályoknak való megfelelősége;
  • K4: gazdasági üzemméret, megtermelt árumennyiség;
  • K5: gazdálkodó szervezet párhuzamos tevékenysége (szokványos gazdálkodás);
  • K6: ökológiai import tevékenység EU-n kívüli országokból;
  • K7: ökológiai takarmánygyártó tevékenység.

Az egyes kockázati tényezők jelentősége és súlyozottsága a modellben nem azonos, amit a valós életben is tapasztalhatunk. Az algoritmusban bizonyos kockázati tényezőket kiemelhetünk, alapvető jelentőségűnek ítélhetünk meg, vagyis súlyukat jelentősnek értékeljük. Más tényezők esetében az ellenőrzés gyakoriságának meghatározásához a kockázatot befolyásoló együttes hatást kell megállapítani.

Egyik évről a másikra változhat egy adott gazdasági szereplő megítélése, így kockázatossága is a tényezők változása miatt. Az egyes kockázati tényezőket, tulajdonságokat számokkal értékeljük meghatározott szempontrendszerek alapján. Ezzel a módszerrel minden egyes vállalkozás kockázati szintjét megállapítjuk egy pontszám hozzárendelésével, így a gazdasági szereplők az egyedi kockázati szintjük alapján rangsorba állíthatók.

Pontazonosság esetén a súlyozott kockázati tényező értéke dönt a kockázat sorrendjéről. A kialakult rangsor elején helyezkednek el a legkockázatosabbnak minősülő gazdálkodó üzemek, melyekből a legmagasabb pontszámot kapott 10%-ot kiemelt kockázatú gazdasági szereplőként kezeljük. Ezeknél a vállalkozásoknál az éves átfogó ellenőrzéseken túl további szúrópróbaszerű, nem bejelentett ellenőrző látogatásokat teszünk.

A többi gazdasági szereplő átlagos kockázati besorolású. Ezen felül, az év közben esetlegesen kilépő vagy kieső partnereink miatt, az éves terv teljesíthetősége végett, a kockázati rangsorban következő további 8, átlagos kockázati besorolású vállalkozásnál is végzünk nem bejelentett ellenőrzéseket. Azon kiemelt kockázatú gazdasági szereplők, akiknél két egymást követő évben, az éves átfogó ellenőrzéseken és az ezen felül elvégzett nem bejelentett ellenőrzések során nem tapasztalható nagyobb – szankció értékű – eltérés az ökológiai jogszabályoktól, de ennek ellenére továbbra is az általános kockázatértékelési rangsor felső 10%-ban találhatóak, a következő (harmadik) évben nem kerülnek kijelölésre szúrópróbaszerű ellenőrzésre. Ilyenkor értelemszerűen a kockázati rangsor soron következő szereplőjét jelöljük ki az ellenőrzésre.

✓ Kockázatértékelési módszer az éves mintavételek számának, a mintázandó termékek és az analitikai vizsgálatok irányának meghatározására

A fent említett ökológiai jogszabályok azt is kimondják, hogy a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nek mintákat kell vennie és elemeznie az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek használatának, az ökológiai termelés szabályainak meg nem felelő gyártási módszereknek, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezésnek a felderítése érdekében. Az ellenőrző szervezet által évente veendő és elemzendő minták száma el kell érje legalább az ellenőrzése alá tartozó gazdasági szereplők számának 5%-át. Azon gazdasági szereplők kiválasztása, akik termékeiből mintát vesznek, az ökológiai termelés szabályainak való meg nem felelés kockázatára vonatkozó általános értékelés alapján történik. Az említett általános értékelés figyelembe veszi a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszát. A kockázatértékelés során először itt is a vonatkozó irodalmi adatok, statisztikák, biotermékeket érintő RASFF jelentések, korábban előfordult reklamációs esetek, ellenőrzési tapasztalatok, szakmai ismeretek valamint gyakorlat alapján rangsoroljuk és kiválasztjuk a biotermékekből elvégzendő analitikai vizsgálati paramétereket, mint lehetséges kockázatokat. Ezt követően az egyes paraméterek veszélyességi vagy rizikófaktorát is meghatározzuk a fogyasztók egészségének védelme és megtévesztésének kockázata szempontjából. Jelen rendszerünkben ezek a következők:

  • tiltott növényvédő szer jelenléte;
  • GMO jelenléte;
  • farmakológiai hatóanyag, antibiotikum maradékanyag vagy antibakteriális gátlóanyag jelenléte;
  • nem engedélyezett adalékanyagok (tartósítószerek, mesterséges színezékek) jelenléte;
  • engedélyezett adalékanyagok (szulfit/nitrát/nitrit) határérték feletti maradéka;
  • fajidegen DNS jelenléte.

Ezt követően az ökológiai gazdálkodásban előállított termékekre vagy termékcsoportokra egyesével megvizsgáljuk az adott paraméter (kockázati tényező) lehetséges előfordulási valószínűségét. A kapott előfordulási valószínűséget a paraméter rizikófaktor tényezőjének arányában vesszük figyelembe a termék összesített értékelése során. Így minden termékhez vagy termékcsoporthoz (ami teljesen független a gazdasági szereplőtől) egy szám adódik, amely alapján a termékeket rangsorolni tudjuk az ökológiai termelésben nem engedélyezett anyagok és gyártási módszerek alkalmazásának, illetve az ökológiai termelésben nem engedélyezett termékek által okozott esetleges szennyezések vélhető kockázatának szempontjából.

A fenti vizsgálati paraméterek mellett még egy tulajdonság kap értékmérést, ez pedig az adott termék tömegáru jellege, vagyis milyen arányú az előfordulása az ökológiai termékek piacán, a keresettsége a fogyasztók által. A termékenkénti kockázat így egy algoritmussal kiszámolható. Az így kapott összpontszám alapján kockázati rangsorba állított termékeket és termékcsoportokat a következő lépésben a különböző paraméterek értéke (előfordulásának valószínűsége) szerint is sorba rendezzük. Ezzel megkapjuk egy kiválasztott paraméter szempontjából elemezve az egyes termékek kockázati szintjét. A legmagasabb pontszámot kapott (legkockázatosabb) termékek közül minden év elején az ügyvezető által kijelölt, szakterületi szakértőkből, kollégákból álló Kockázatelemző csoport által meghatározott termékkörből, hónapokra lebontva, a vizsgálati irányok és a mintaszámok kijelölésével történik a mintavétel és az azt követő analitikai vizsgálat. A vizsgálatokat a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-vel szerződésben álló alvállalkozó laboratóriumok végzik.

Az idei évre ütemezett, egyszerűsített mintavételi tervünk és a vett mintákból eddig elvégzett analitikai vizsgálatok eredményei összefoglalva az alábbi táblázatban láthatók.

A 2014. évi kockázati mintavételi terv és az elvégzett vizsgálatok eredményei**

Mintázott
termékek/termékkörök
Laboratóriumi
vizsgálat iránya
Össz. (db) Pozitív vizsgálati eredmény (db)
kecsketej fajidegen fehérje 2
kukorica GMO 10
takarmány alapanyag GMO 4 1
szójakészítmény GMO 1
hús antibiotikum 2
sajt antibiotikum 1
tej antibakteriális gátlóanyag 10
bor engedélyezett adalékanyag maradvány-
mennyisége (összes kén-dioxid)
5
feldolgozott húskészítmény engedélyezett adalékanyag maradvány-
mennyisége (nitrit, nitrát)
6
feldolgozott zöldség, gyümölcs tiltott adalékanyag 20
zsír, olaj tiltott adalékanyag 4
méz farmakológiai hatóanyag 5 2
őszi búza növényvédőszer 3 1
paradicsom növényvédőszer 3
paprika növényvédőszer 3
napraforgó növényvédőszer 1
zöldborsó növényvédőszer 1
alma növényvédőszer 2
körte növényvédőszer 1
saláta növényvédőszer 2
uborka növényvédőszer 1
meggy növényvédőszer 1
földieper növényvédőszer 1
szőlő növényvédőszer 3 1
fűszerpaprika növényvédőszer 1
vöröshagyma növényvédőszer 1
sárgarépa növényvédőszer 1
Összesen 95 5

A Kockázatelemző csoport a mintavételi terv elkészítése előtt felülvizsgálatot végez, ahol figyelembe kell venni és értékelni az előző évek trendjeit, vizsgálati eredményeit, azok hatékonyságát, a riasztásokat, reklamációs eseteket, az esetlegesen új megjelenő tiltott anyagokat és kockázati tényezőket a tárgyévi analitikai vizsgálati irányok és arányok (mintaszámok) meghatározásánál. A Kockázatelemző csoport megbeszéléséről és munkájáról feljegyzés készül, melynek részét képezik a döntéseket megalapozó hatósági, szakirodalmi vagy szakértői adatok, becslések, különböző háttérforrások. Egy adott termék vagy termékcsoport esetében nem kerül sor kötelezően minden paraméter vizsgálatára, az analitikai vizsgálatok irányát a legkockázatosabb paraméter vagy paraméterek határozzák meg. Amennyiben egy mintázandó terméktípust előállító gazdálkodó szervezetek száma meghaladja a tervezett mintavételek számát, akkor további választási szempont lép be; a gazdasági szereplő általános kockázati rangsorban betöltött helye dönt a kiválasztandó konkrét gazdasági szereplőről, ahol mintavételre sor kerül. A legkockázatosabbak között kell a mintavételi helyeket kijelölni.

Amennyiben egy gazdasági szereplőnél két egymást követő évben történt kockázati mintavétel és analitikai vizsgálat eredménye alapján nem tapasztalható tanúsítást befolyásoló eltérés az ökológiai gazdálkodás előírásaitól, a következő (harmadik) évben a gazdaságot nem jelöljük ki mintavételre. Ebben az esetben egy adott termékkör vonatkozásában a kockázati rangsor soron következő szereplőjénél történik meg a mintavétel. Ezen felül, az esetlegesen kilépő vagy kieső gazdasági szereplők, vagy egyéb, előre nem látható körülmények miatt, az éves mintavételi terv teljesíthetősége végett, további két termék mintavételére és analitikai vizsgálatára is sor kerül.

* EU- ban az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszer (RPÖ).

** Tartalmazzák a Partnereknek fel nem róható, a kimutathatósági határt éppen elérő eredményeket is.

Siku Szabolcs
vezető ellenőr
(Biokultúra 2014/5)

[felül]