2015 nov 24

Hazánk különleges tájegysége a két nagy folyó – a Duna és a Tisza – közén elterülő Homokhátság, többek között Bugac-puszta és környéke. Nem véletlen, hogy ezen a tájon jött létre hazánk második Nemzeti Parkja, szikes tavakból, erdőkből, homokpusztákból álló, kis egységekben védett síkság, ahol gazdag a növény- és madárvilág és ahol ma is él az országszerte majdnem kipusztított tanyavilág. A Kiskunsági Nemzeti Park közvetlen közelségében és azon gazdálkodik Gál László, a hajdani tsz-ménesgazda. Próbálja a védett terület minden előnyét kihasználni, bár a sovány, szél fújta száraz homokon ez nem könnyű feladat. Aztán ott van a Nemzeti Park szigorú szabályrendszere, amit nehéz betartani. Szüntelenül keresi, kutatja azokat a szántóföldi növényeket, amelyek a sanyarú körülményeket kibírják és még gazdaságosan is termeszthetők. A sok kutakodás során még „aranyra” is bukkant, amiről a cikkünk során majd be is számolunk.

– Kedves László, hogyan is kezdődött, hogyan jutott el a biogazdálkodásig?

– Nagyapám fiatalon juhász volt és lovakkal fuvarozott, így én is megszerettem a lovakat. 1968-ban Abonyi László lett az akkor megalakult Bugaci Ménes vezetője, ő tanított engem lovagolni. 11 éves koromban a ménest legeltettem a pusztában a nyári iskolai szünetben, akkor megismertem a rackát, a magyar szürke szarvasmarhát és a pásztoréletet – így kezdődött.

 szürkemarhák tavasztól őszig a legelőkön maradnak
A szürkemarhák tavasztól őszig a legelőkön maradnak
(A felvételeket Gál László és Mura Mészáros Dénes készítették)

Hódmezővásárhelyen érettségiztem a Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépiskolában, diplomámat állattenyésztő üzemmérnökként szereztem meg 1977-ben. A hódmezővásárhelyi főiskola nagyon jó gyakorlati intézmény volt, nekem már itt sem volt kedvencem a nagyüzemi, iparszerű állattenyésztés és növénytermesztés.

Az iskolai évek alatt versenyszerűen lovagoltam. 1989-ben kerültem a Bugaci Méneshez, majd 26 évig voltam a vezetője. Ez idő alatt felvirágzott a lovas idegenforgalom, számtalan nyugat-európai turista látogatta a lovasbemutatókat, jöttek a magyar állam és a külügyminisztérium magas rangú vendégei, például II. Erzsébet angol királynő is. Ebben az időben fogathajtóink két alkalommal nyertek világbajnokságot.

Sajnos a kétezres évek elejétől hanyatlásnak indult az idegenforgalom és részben emiatt az egyéni gazdálkodás felé fordultam. A saját tulajdonú 48 ha földterület, amin gazdálkodom, tsz-tagi részarány-tulajdonból, kárpótlásból, valamint vásárlásból alakult ki, a terület 24 ha szántó és 24 ha legelőből áll. A biogazdálkodást nemcsak a helyi adottságok miatt választottuk, hanem meggyőződésből is: hiszem, hogy ez a helyes út a mezőgazdaságban. 2002-ben kezdtünk így gazdálkodni, eleinte csak rackajuh és magyar szürke szarvasmarha tartásával, valamint takarmánytermesztéssel foglalkoztunk. Ehhez béreltünk a Kiskunsági Nemzeti Parktól 240 ha legelőt és kaszálót. Részt vettünk a NAKP és AKG ökológiai célprogramokban. Családi gazdálkodók vagyunk, én foglalkozom a gazdálkodással és a napi feladatokkal, a feleségem az adminisztrációval, tanyai turizmussal és a vendéglátással – mert ezzel is foglalkozunk kiegészítő tevékenységként –, a lányom pedig ott segít, ahol tud. Három állandó alkalmazottunk van.

Hortobágyi fehér rackajuhok
Hortobágyi fehér rackajuhok

– Az itteni tanyák számára a Nemzeti Park előny vagy hátrány?

– Mindkettő. A gazdálkodók nagy része az előnyét sajnos nem érzi. A biogazdálkodásnak kedvez a nemzeti parki környezet, de egyéb dolgok miatt nem élvez előnyt ez a gazdálkodási forma. Említeném például a földbérleteket, a legutóbbi pályázat eredményeként én is elveszítettem a bérelt területeim egyharmad részét, ráadásul a legjobb szénatermő területeket. Az új szabály az, hogy 2,5 ha-t kell számítani egy nagyállat-egységre. Sajnos a bugaci terület olyan gyenge adottságú, hogy itt legalább 3,5 ha kellene egy állatra. Emiatt mindig takarmányozási nehézségekkel küzdünk; a terület nem tudja eltartani az előírt állatlétszámot.

Kaszálják a zabosbükkönyt
Kaszálják a zabosbükkönyt

A táj adottságai és a jelenlegi gazdálkodás

Az állattartásunk legeltetésre alapozott, szabadtartásos, extenzív tartásmód. 70 db magyar szürke szarvasmarha, 100 db rackajuh, 10 db mangalica sertés és kis létszámú őshonos baromfi van a gazdaságban.

Nyurga mangalicák a kifutóban
Nyurga mangalicák a kifutóban (nem hízlalják)

Vándor tyúkól
Vándor tyúkól

A szántóföldi növénytermesztést alacsony aranykorona-értékű, széleróziónak kitett, gyenge homoktalajokon folytatjuk. A szélsőséges időjárás sok gondot okoz, az utóbbi években nemcsak a nyári aszály jelentett problémát, hanem a tavaszi is. Kivéve a 2014-es évet, amikor soha nem látott mennyiségű eső esett. Ezekhez a körülményekhez kell alkalmazkodnunk és megválasztani azokat a növényeket, amelyek még e szélsőségek közt is megteremnek.

Legalább 6-7 féle növényt termesztünk, ezek közé tartozik a kisvárdai legelőrozs, amely legeltetésre kiválóan alkalmas, valamint szemtermése is megadja a 20-25 q-t hektáronként. Termesztünk kecskeméti fehérvirágú somkórót, amely a meszes homoktalajok javítónövénye. Nagyon jó széna készíthető belőle és legeltetésre is alkalmas, felfúvódást nem okoz. A kölesnek több fajtáját termesztjük, valamint zabot, tritikálét, zabosbükkönyt, csicsókát, zöldtrágyanövényeket, mustárt, olajretket és három éve magvas gomborkát, amit homoki repcének vagy sárga repcének is hívnak. Igénytelen, szárazságtűrő, elfelejtett olajnövény a magvas gomborka, amit az 1940 előtti időkben termesztettek az országban. (Ez az a növény, amit a riporter a cikk elején megtalált „aranynak” nevezett.) Ezt a növényt márciusban vetjük szórvavetéssel, jól előkészített magágyba. Tenyészideje rövid, 100-120 nap, magja nem pereg. Másodvetésként is lehet termeszteni, terméshozama 7-10 q/ha. Élettani hatását tekintve a telítetlen zsírsavak aránya e növényben rendkívül kedvező. Omega-3 tartalma (alfalinolénsav) 35-45%. Omega-6 (linolsav) tartalma 12-28%, erukasavtartalma 1-2%, olajsavat 16-18%-ban tartalmaz. Mind a mag, mind az olaj nehezen avasodik, hosszú ideig eltartható, amely a magas antioxidáns és E-vitamin-tartalomnak köszönhető. Az olaj eltarthatósága hat hónap. Olajkihozatala 30-35%. Az olajpogácsa étkezési és takarmányozási célra is megfelelő.

Kisvárdai legelőrozs
Kisvárdai legelőrozs

 

Magvas gomborka virágzás előtt, háttérben a tanyával
Magvas gomborka virágzás előtt, háttérben a tanyával

japán köles
Egyik a jövő ígérete közül: japán köles

– Az éghajlatváltozás a Homokhátságot különösen érinti, milyen védekező módszereket, praktikákat dolgoztak ki munkájuk során?

– A szárazság és az erózió kivédésére a legjobb módszer az állandó talajtakarás, ezt kettőstermesztéssel, alá- és közévetéssel, tarlómásodvetéssel, zöldtrágyázással próbáljuk megvalósítani. Az alapművelés középmélylazítóra és kultivátorra alapozott (nem szántunk). Hengerezéssel zárjuk le a talajt minden esetben, valamint jelenleg sávosműveléssel- és vetéssel próbálkozunk. Törekszünk a csökkentett menetszámra kapcsolt gépekkel történő művelésre. Kerüljük a talaj felesleges bolygatását, taposását.

– Mivel sok állatot tartanak, trágyából nincs hiány, ha többlet van mit kezdenek vele? A talajéletet, tápanyagtartalmát más módszerekkel is gazdagítják?

– Az istállótrágya egy részét felhasználjuk, a felesleget értékesítjük. A saját részre felhasználandó trágyát komposztáljuk, baktériumtrágyával oltjuk be, valamint alginitet keverünk hozzá és úgy juttatjuk ki a területre. Nagyon fontos a zöldtrágyanövények vetése, valamint a vetésforgó helyes alkalmazása.

– Milyen gépeik vannak (munka és feldolgozó), miből nagy a hiány? Hogyan oldják meg a feladatokat?

– A legelő és a szántó műveléséhez az alapgépek mind megvannak, a betakarítást, bálázást és az aratást bérmunkában végeztetjük. A feldolgozásban különféle magtisztítókat alkalmazunk, a gomborka feldolgozásához van egy kisüzemi OP-11 csigás növényolajprésünk, ennek teljesítménye 10-15 kg/h. Az olaj előállításához szűrő, ülepítő és üvegtöltő áll rendelkezésre.

Gomborka vetése szórva-vetőgéppel
Gomborka vetése szórva-vetőgéppel

– Mi a helyzet a növényvédelemmel?A Nemzeti Park közelsége és az izoláltság itt előny?

– Szerencsés, izolált környezetben helyezkedik el a földterület, a Kiskunsági Nemzeti Park határán, ez mindenképpen előny, valamint az is, hogy nincs a közelben nagyüzem és vegyszerező szomszéd. Tavaly jelentősebb gombakártétel volt a sok eső miatt. Volt olyan tábla, ahol a termést meg kellett semmisíteni. STERI-CLEAN-nel védekeztünk a gombák ellen.

– Termékeiket hol és milyen módon tudják értékesíteni? A Nemzeti Park szomszédsága a reklámokban kihasználható?

– A magyar szürke borjakat évek óta a HiPP Kft. számára értékesítjük, ez jelenti a fő bevételi forrást. A többi terméket, például magvakat, rackajuhot, feldolgozott hústermékeket, valamint a szalámit helyben értékesítjük és a Kamra-Túra Egyesületen keresztül, amelynek az elnöke vagyok. (A tíz homokhátsági tanya közül öten bioterméket értékesítenek. Ez igen figyelemreméltó!) Az Egyesület tevékenységét minden évben bővítjük vidékfejlesztési pályázatokból. Termékcímke-nyomtató gépet sikerült vásárolnunk, kiadványokat készíttetünk, piacra jutást elősegítő tevékenységet folytatunk. Próbáljuk fejleszteni az Egyesületet és várjuk a 2015-ös új lehetőségeket a vidékfejlesztésben.

– Tudom, hogy gazdaságuk gondokkal küszködik. Ennek ellenére kívánnak-e fejleszteni?

– A gazdálkodás ma nem könnyű feladat, ennek ellenére minden évben fejlesztünk, gépbeszerzések történtek. A feldolgozást és az értékesítést kellene fejleszteni, e nélkül nem látom a fejlődés lehetőségét.

– Az országban járva sok felé tapasztalom,hogy munkaképes emberek az ingyen élést, a segélyt választják. Pedig munka lenne bőven és fizetség is lenne. Sikerül-e önöknek jó munkaerőt alkalmazni, netán képzettet?

– Szerencsére jelenleg a velem dolgozó munkatársakkal meg lehet oldani a feladatokat, bár ők sem fiatalok. A problémát abban látom, hogy a fiatalok nem fogják vállalni a mezőgazdaság, főleg az állattenyésztés nehézségeit, könnyebb megélhetést akarnak választani.

– Gazdaságukat, egyesületüket megismerve úgy látom, hogy a Homokhátságon a biotermékeknek, a biogazdálkodásnak becsületük van, amihez őszintén gratulálok!

Régi tanyaépületből átalakított vendégház
Régi tanyaépületből átalakított vendégház

A tanya egyik hangulatos része
A tanya egyik hangulatos része

Seléndy Szabolcs
(Biokultúra 2015/1)

[felül]