2013 jan 05

Székessy István biogazdálkodó az apai szőlőbirtokon, a Homokhátságon nőtt fel Pirtó községben és az apai szőlőben dolgozott 1954-ig. 1956 után került Németországba és ott okleveles gépészmérnök lett. (A felvételen (balra) Székessy István, a homokhátsági biogazda)

– A Homokhátságon szereztem alapvető ismereteket a mezőgazdaságban. Mindent kellett csinálni a metszéstől a permetezésen át a kapáláson keresztül a szüretelésig és a borkészítésig, egyszóval a „hordóban nőttem fel”, mivel apám neves bortermelő volt. Sok díjat is nyert.

A rendszerváltozás után visszakerültem Magyarországra. Kétlaki vagyok, mivel mind Németországban, mind pedig Magyarországon otthon vagyok. Itt létrehoztam az első magyar akkreditált hosszmérő kalibráló laboratóriumot, mert az én németországi mérnöki szakmám és gyakorlatom a méréstechnika, illetve a minőségbiztosítás volt, tehát ezt itt is folytattam. A cég ma is működik, megvásárolta tőlem egy konszern. Ezzel párhuzamosan a testvéreimtől megvettem az atyai örökség részeit, visszaszereztem a birtokunk egyéb területeit is, majd 1995-ben elkezdtem a biogazdálkodással foglalkozni.

– Miből áll ez a birtok? Mit termelnek rajta?

– A gyümölcsösből a körtetelepítés maradt meg, majdnem két hektár, amely a Homokhátságon honos Kiffer körte. Nagyon jó, télálló fajta, de érzékeny az ütődésre.

1995-ben a legelső bioszakértők egyike, Győrffy Sándor jött el hozzám, hogy szemügyre vegye, milyen is a gazdaság. Akkor felbátorított, hogy csináljam. Sokkal korábban kapcsolatba kerültem a biogazdaságokkal még Németországban, akik már annak idején a Demeter szerinti biogazdálkodást gyakorolták és 1969-ben betársultam egy németországi gazdaságba, amely ma is jól működik Bauckhof néven a Lüneburger Heide közepén.

A feleségem is olyan környezetben nőtt fel, ahol a természetességet és az egészséget támogató gazdálkodást folytatták a rokonságában. Gyerekeink a Waldorf iskolába jártak, tehát állandóan ezekben a körökben mozogtunk Németországban. Amióta Magyarországon vagyunk, a biogazdasággal kizárólag a német feleségem és én foglalkozunk. Van alkalmi segítségünk is, de a valódi vonzódás a bio dolgokhoz inkább udvariasságból, mint meggyőződésből érezhető.

A bio, egyáltalán a gazdálkodás ezen a vidéken nem egyszerű. Pirtó Kiskunhalas, Soltvadkert és Kecel háromszög közepén helyezkedik el. Ez a Homokhátság közepe és egyben Magyarország „homokos ládája”, viszont ha megkapja a megfelelő mennyiségű komposztot és vizet, akkor terem is valami. Mint mérnökember tehát azzal kezdtem, hogy létrehoztam egy öntözőrendszert és hozzá nagymennyiségű szerves komposztot állítottam elő

– Milyen növényeket termeszt?
Citromverbéna

Citromverbéna

– A biokörtén kívül inkább kevésbé honos növényekkel kísérletezek, persze minden öko. A citromverbéna (Lippia citriodora) a szervezet méregtelenítésére és átmosására szolgáló tea.

Földicseresznye

Citromverbéna

Van még bioburgonya, földi cseresznye (Physalis peruviana). Ez dél-amerikai növény. Úgy néz ki, mint a cseresznye, sárga, pergament­szerű burában van, édeskés-savanykás, sajátos íze van.

A fűszernövények közül három fajta tárkony: orosz, francia, német tárkonyt termelek, a legintenzívebb a francia és a német. Gyógynövényeket csak saját szükségletünkre termesztjük, a konyhakertben paprika, paradicsom található.

A homoktövis lefedi a családi igényt. Van még két hektár lucernánk is – talajjavításnak, amely idén megsínylette a nagy szárazságot.

Vetésforgó

– A vetésforgót hogyan valósítja meg?

– Három terület között a burgonya, a földicseresznye, illetve a citromverbéna teanövény cserélődik. A tárkony évelő növény, a saját helyén marad. A burgonya helyére a teanövény, utána pedig a földi cseresznye kerül. A burgonyabogár ellen a Bacillus thuringiensis egyik készítményét használom.
Tápanyagutánpótlásra főként tehéntrágyából készített komposztot használunk nagymennyiségben, a 3-4 éves komposzt kerül ki a területre.

– Melyek a körte és a homoktövis leggyakoribb betegségei?

– A körtében már évtizedek óta beállt a biológiai egyensúly. Amikor nagy szárazság van, meg szokott jelenni a körtebolha, ám ennél a fajtánál nem jelentős a kártétel és így ez ellen sem kell védekezni.

A homoktövis 3-5 m magasra növő vadcserje, általában olyan helyen szokták telepíteni Németországban, ahol a gátakat kell megkötni. Több méterre kinyúló gyökérzete van. Nem kell növényvédőszert alkalmazni és kevés vízzel is jól megvan. Az idei nyári nagy szárazságot is túlélte öntözés nélkül.

– Amikor a gyomnövények iránt megindítja a hadjáratot, mi az, amit csinálnak?

– Csak a kézi gyomirtás lehetséges, a rotálás eredményes. Ahová pedig a géppel nem férünk hozzá, kénytelenek vagyunk kézzel kikapálni. A tarack az egyik legkellemetlenebb gyomnövényünk.

– Hogyan történik a sorközművelés, metszés, betakarítás?

– A körtefát nem metsszük. 6-10 méter magasak a fák, az alját kaszáljuk. Gépi erőt alig lehet alkalmazni, kézzel kell leszedni a termést, itt idénymunkások segítenek. A homoktövis szedését szintén idénymunkások végzik. Kézzel szedünk, ha nem tudjuk az ágakkal lemetszeni, a földre kiterített fóliára potyog a gyümölcs. Mivel nagyon tüskés, ami kellemetlen, nem halad a munka, ezért is olyan drága a homoktövisbogyó.

– Mit, miből dolgoz fel, hová kerülnek ezek a termékek?

– A mezőgazdasági ténykedést és az értékesítést két részre bontottam. Az értékesítés céljából létrehoztam a Biokontakt-Pirtó Kft.-t. A Biokontakt felvásárolja tőlem és az őstermelőktől a homoktövist, majd ő dolgoztatja fel erre alkalmas cégnél. A késztermék biohomoktövisvelő, üvegben kerül kiszerelésre.

A körtetermés nagyobb részben kimegy Németországba (1–2) kamionnal, a többit pedig feldolgozzuk bio körte-homoktövis, illetve körte-alma-homoktövis lének. A bioalmát külön felvásároljuk a biotermesztőktől. Ezek a készítmények kíméletes eljárással, adalékanyag hozzáadása nélkül készülnek és így biztosított a magasfokú egészséges beltartalom.

Bioként tud értékesíteni

– A megtermelt termékeket biotermékként tudja értékesíteni?

– Ezt úgy sikerült megoldani, hogy a Biokontakt Pirtó Kft. létrehozott egy értékesítő rendszert, amelyben a kiskereskedők közvetlenül tőlünk vásárolják a feldolgozott árut és ezeket az ország különböző részein a bioüzleteikben értékesítik.

– Mire kell figyelni az egyes termékek feldolgozásánál?

– Mindenekelőtt az alapanyagnak érettnek és egészségesnek kell lennie. A berendezéseknél is első a tisztaság. A feldolgozási eljárást oly módon kell szabályozni, hogy beltartalomból a legkevesebb menjen veszendőbe. A pasztörizálást nem szabad 80°C fölé emelni, mert akkor a termék C-vitamin tartalma gyorsan bomlik. Ez az egyik legfontosabb tényező, a másik fontos dolog, hogy a gyümölcslé a préselés, a leszűrés után azonnal kerüljön tiszta üvegekbe, és jól záró, tiszta kupakkal zárjuk. Ezenkívül tárolásnál száraz, hűvös helyen kell tárolni a terméket.

Az értékesítés végett egy raktárt nyitottam meg Budapesten, ahol a viszonteladóinkat és a bioboltokat szolgáljuk ki. Két éve folytatom ezt az értékesítést, egyre több az igény termékeinkre és hasonló gyártmányokra, melyeket lépésről lépesre tervezünk létrehozni.

– Mit szeretne még megvalósítani?

– Egészen biztos, hogy biobodzát és annak homoktövissel vegyített változatát is tervezzük. A 10%-os bio természetes gyümölcsleveket és azok különböző lékombinációit fogom létrehozni. Ezek magas beltartalmúak és nagyon egészségesek.

– Nem furcsa egy műszaki ember számára természet­közeli dolgokat létrehozni?

– A műszaki ember jól tudja áttekinteni ezt a rendszert. Az öntözésnél már előjön, hogy mérnöki szemmel tervezem és alakítom ki a rendszert, kezdve az elektromos szivattyúrendszertől a nyomásellenőrzésig.

– A homoktövist is kell öntözni?

– Nem. A körtefának olyan mélyre nyúlnak a gyökerei, hogy ilyen szép levelei nem is voltak, mint ebben az évben. Fúrtam természetes kutat, volt gémes kutunk, de abból kifogyott a víz, tudvalevően eltűnt a Homokhátságon. A talajvíz már 8 méter környékén van – ha van –, változik a klíma. Három kutam van, 28 méter mély az egyik. A vastartalom magas, talán mangán is van benne. Ennek következtében eldugulnak a csöpögtető rendszerek. Külön oxidáló kádakat kellett felállítanom, a kútból felszívott vizet oxidáltuk, majd két-három napig hagytuk pihenni, addig míg leülepedett a vas, azután tudtuk felhasználni öntözéshez. Ha mélyebbre mennénk, akkor ihatóbb vizet találnánk.

Pirtó községnek van vízszolgáltatása, bevezettem a tanyára a vizet, a villanyt, a gázt, a telefont. Minden előfeltétel megvan, hogy jól tudjunk működni.

Hasznos növény a homoktövis, ám nehéz a termését leszedni

Hasznos növény a homoktövis, ám nehéz a termését leszedni

A jótékony hatás

– Ön érzi-e a biotermékek jó hatását?

– A homoktövis immunerősítő hatású. Az egész család ezt fogyasztja évek óta.

– Milyen tanácsokat tudna adni másoknak, akik hasonlóképpen gazdálkodnak?

– 30 évig dolgoztam Németországban a minőségbiztosításban, méréstechnikában. Meggyőződésem, hogy egy termék minőségének 50 százaléka az erkölcsi hozzáállás. Csak az kerüljön a termékbe, ami belevaló, vagyis a kiváló minőségű alapanyag, ez a legelső alaptétel. Tisztán kell dolgozni, nem lehet a dolgot nem komolyan venni. A harmadik – vagy talán az első – meggyőződéssel kell a bioügyet kezelni. Az egész biogazdálkodás – és a feldolgozás is – egy alapvető szemlélet eredménye. Ne sajnálják a munkát, az erőráfordítást!

Mivel az ökogazdálkodás nem olyan gazdaságos, mint a konvencionális, ennek következtében az árak is másak, de ahogy Németországot és Ausztriát ismerem, az árak nem magasabbak a konvencionálishoz képest 15-20%-nál. Magyarországon ez még sajnos nem így van.

El kellene érni, hogy a biogazdálkodók szervezkedjenek. Sokat jelentene és minden résztvevő hasznát szolgálná egy összefogás az értékesítésben, a beszerzésben, a szaporító­anyag-előállításban stb. Sajnos Magyarországon – de valószínű nem csak nálunk – nagyfokú bizalmatlanság észlelhető önző hozzáállással vegyítve. Messze vannak attól a fölkészültségtől, szemlélettől, amit Ausztriában és Németországban észlelek. Ez ott az elosztórendszerek felépítésénél látszik.

– Mik a jövőbeli tervei?

– Kísérletezek, hogy melyek azok a növények, amelyek szárazságtűrőek és biofeldolgozásuk lehetséges. Nagyon keveset tudtam eddig felmutatni, a tárkonyt találtam, mint szárazságtűrőt, amely talán termeszthető öntözés nélkül.

Különböző bogyók és hasonló termékek irányába fogok menni, bodza mindenképpen lesz. Külső feldolgozó üzemmel dolgoztatok, de tervezek saját kis feldolgozó üzemet is. Ugyanis, ha a biogazda a termesztést, a feldolgozást és az értékesítést teljes terjedelmében, saját kezében és felelősségében tudja tartani, akkor tud kiváló minőséget elérhető áron a fogyasztónak felkínálni.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/6)

[felül]