2005 dec 30

Mit tegyünk a szemes terményekkel?

0 Comment

Az ökológiai termelés kapcsán megjelenő szakirodalom ritkán foglalkozik az ökotermények tárolásával. A fáradságos munkával jelentős anyagi költséggel megtermelt termékek biztonságos elhelyezése az értékesítésig komoly odafigyelést és nem kevés szakértelmet kíván. A piac szabályai pedig ugyanúgy érvényesek ezen termékekre, mint a hagyományosan termeltekre: a terméket akkor kell értékesíteni, amikor a legkedvezőbb a piaci helyzet.

A helyes tárolásnál fontos, hogy megelőzzük a baktériumok növekedését és a penészedést, a magvak túlszáradását, a raktári kártevőket és a zsiradékok avasodását. Az elvárásoknak megfelelően így alapvető fontosságú körülmény a tárolótér valamint a tárolás módjának megválasztása.

2005-6_tarolouzem1

Tárolóüzem

A tárolás történhet épületen belül, silótoronyban. A tárolás tervezése és a helyes körülmények megteremtése tulajdonképpen már az aratás tervezésével elkezdődik. Az aratásig a tároló helyet alaposan ki kell tisztítani. A tisztítás történhet magas víznyomású berendezés igénybevételével történő mosással, a helyiség(ek) újra festésével, perzseléssel. Nagyon fontos a betárolást végző gépek és berendezések tisztítása hasonló módszerekkel, hiszen a gépekben maradt fertőző gócok megszüntetése számos későbbi gondtól mentesíti a gazdát. A megfelelően előkészített elkülönített és kellő módon megjelölt tároló helybe kezdődhet csak a termények elhelyezése.

A termesztett növényeink köztük a szemes termények egyik – ha nem a legfontosabb tulajdonsága – a nedvesség, illetve a víztartalom, amely a termesztéstechnológia /a betakarítás utáni kezeléseket is beleértve/ minden szakaszban meghatározó paraméter. A pontos víztartalom meghatározása szempontjából a legkritikusabb a közvetlen betakarítás előtti és utáni időszak.

Egyrészt az aratás pontos időpontjának meghatározása, másrészt a szárítás és tárolás áruminőségre és ökonómiájára gyakorolt jelentősége miatt. Kiragadott példaként gondoljunk bele, hogy akár csak egy százalékos túlszárítás milyen jelentős költségnövekedést okoz. A nedvességtartalom meghatározással szemben támasztott igényeket /pontosság, reprodukálhatóság és gyorsaság/ nehéz teljesíteni. A problémát az jelenti, hogy az összetett biológiai anyagok különböző állapotban tartalmazzák a vizet (szabad víz, kötött víz, kémiailag kapcsolt víz), valamint mint minden anyag, környezetünk egyes állapotváltozásaira nedvességtartalom változással reagálnak. Ráadásul a termények nedvességtartalma egy táblán ill. egy tételen belül is jelentősen eltérhet.

A nedvességtartalom meghatározásának módszereire nem kívánok részletesen kitérni, de nagyon fontos a pontos eszköz megválasztása. A legbiztonságosabb a szárítószekrényes módszer. Megbízhatóságából adódóan a legelfogadottabb.

A betakarítás után ajánlatos a terményeket azonnal előtisztítani és vele egyidejűleg készre tisztítani. Amennyiben az időjárási körülmények megkívánják az árut a megadott nedvesség­tartalomra kell szárítani. A tárolás csak akkor lehet eredményes és biztonságos, ha a betakarítás és a tárolóhelyek előkészítése szakszerű tervezettséggel történik.
Az áru tisztításáról külön kell szólnunk. Biztonságosan csak akkor valósítható meg a tárolás, amennyiben a terményből az eltérő nedvességtartalmú szármaradványok, gyom- magvak kirostálásra kerülnek. Amennyiben az áruban maradnak, könnyen penészes gócokat képeznek, melyek az áru minőségét lerontják rossz estben piacképtelenné teszik.

A tárolás lehetséges módjai

2005-6_silo

Hűtve tárolás. A gabonafélék legmegbízhatóbb terménytárolási módja a hűtve tárolás. A hűtve tárolás ajánlott hőmérséklete kevesebb 14°C. A tárolás során ügyelni kell, hogy a tárolóban a ki- és betárolás hőzsilippel leszakaszolva történjen elkerülendő a páralecsapódást.

Silóban történő tárolás. Talán a legkezelhetőbb eljárás. Előnye, hogy egyszerű a ki- és betárolás. A tárolók építésénél azok nagyságrendjének kialakításánál az egyes tárolók nagyságát a művelt területhez és az általában vetésforgóban termelt növények mennyiségéhez ajánlott igazítani. Mire gondolok itt elsősorban? Vállalkozásunk nagykereskedelmi vállalkozás, általában használt legkisebb exporttétele egyféle áruból egy kamion, azaz 20 tonna körüli mennyiség. A legkisebb silókapacitást tehát erre a nagyságrendre célszerű méretezni. Ugyanez a helyzet vonatkozik általában az exportra termelőkre is .

Amennyiben az árut hosszabb ideig történő tárolásra készítjük elő a siló folyamatos mintázásával követhetjük végig a kártevők megjelenését. Az áru ily módon történő folyamatos átrostálásával hosszabb ideig elkerülhető a megjelenésük.

Természetesen előfordul, hogy nem tudjuk a kártevők megjelenését kiküszöbölni. Hiszen növényenként más és más időpontban – a kártevők megjelenése növényfajonként eltérő (pl. a gabonánál szeptember közepétől, az olajtöknél a betakarítást követő májusban stb.) – várható az adott növényekre legjellemzőbb kártevők megjelenése). Ebben az esetben a silótornyot szén-dioxid gázzal töltjük fel, és körülbelül egy hétig a gázt rajtatartjuk.

Természetesen ezt csak olyan tárolóban lehet megoldani, amely nem légáteresztő. A gázzal történő feltöltésnél nyomásszabályzó szelepen keresztül meghatározott nyomáson szabad a gázt engedni, elkerülendő a rendszer lefagyását. A rendszer automatizálható. A szén-dioxid gáz jelenlétét érzékelő monitor beépítésével az esetleg elillanó gázt a rendszer automatikusan utántölti. Használata egyszerű, nem igényel speciális szakképzettséget.

Raktárépületben történő tárolás

2005-6_tarolouzem2Nem temperált raktári hőmérsékleti körülmények között nagy odafigyelést igényel a tárolás.

A garmadában történő tárolás a kártevők szempontjából a legnehezebben kezelhető tárolási mód. Itt is folyamatos monitortevékenységgel kell a kártevők jelenlétét nyomon követni. A gyakori rostálás hosszabb tárolást tesz lehetővé a kártevők tartós megjelenéséig. Kellő tapasztalattal történő fóliázással a szén-dioxiddal történő rovarmentesítés itt is megoldható. Ajánlott megoldás a zsugorfóliás csomagolás. A fóliából eltávolított levegő mentesít a kártevőktől.

Elkülönített tárolásra a legjobb megoldás konténerben történő tárolás. Segítségével az áru könnyen mozgatható rostálható.

Amennyiben az áru hosszabb tárolás után – annak ellenére, hogy rendszeres rostálás történt és a tárolóhely folyamatosan szellőztetve volt – mégis rovarfertőzött lett, alkalmazhatunk hőkezelést is.Ennek lényege, hogy az elpusztítani kívánt kártevőt rövidebb-hosszabb olyan átmeneti (60-100°C) hőhatásnak tesszük ki, ami még az anyag szerkezetében struktúrájában nem tesz kárt, és mely hőfokon a kártevő elpusztul. Az áru azután rostálásra kerül. Van olyan megoldás is, amely hő-légbefúvó kazánok által a raktárhelyiség hőmérsékletét fűti fel 60°C fölé, amely a molyok kártételét szünteti meg.

A tárolás tárgyalásánál nem szabad megfeledkeznünk a fény- és szex-csapdákról. Alkalmazhatunk ultrahangos rágcsáló riasztót. Egerek és mászó rovarok ellen kitűnően alkalmazható a ragacs.

Nagy gondot fordítunk a raktárhelyiség folyamatos légfrissítésére, mely a tárolótérben elhelyezett ventilátorokkal oldható meg a legbiztonságosabban. Ennek hiányában a tárolótér ajtainak megfelelő nyitásával-zárásával frissíthetünk.

Mészáros Ferenc
Fair Trade Kft., Békéscsaba
(Biokultúra 2005/6)

[top]