2007 máj 30

Körkép némi kihagyással

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége 2005.-ben tanfolyamot szervezett szálláshely-minősítők részére, mely 2006. februárban vizsgával zárult. A vizsgázott 65 minősítő nem csupán a szálláshely minősítés jogi és technikai elemeiből kapott képzést, hanem a szakmában legkiválóbb előadók meghívása révén széleskörű információt és remélhetőleg szemléletet a falusi turizmusról.

A ma minősítője nem szorítkozhat arra, hogy csak a szálláshely színvonalát, eszközeit veszi számba, hanem a vonzerő feltárására, az egyedi képességek, lehetőségek kiaknázására, a programok, programcsomagok összeállítására és marketingjére vonatkozó ismeretek nagykövetévé is kell válnia. A vendéglátó és a szakember emberi kapcsolata is meghatározó a további fejlődést illetően.

A minősítő tanfolyam résztvevői azt a feladatot kapták, hogy vizsgadolgozatként saját településüknek és környékének turisztikai feltárását végezzék el, különös figyelmet szentelve a falusi-, agro- és ökoturizmus már eddig meglévő ill. fejleszthető elemeinek. Ezek a munkák szolgáltak alapul arra, hogy aktuális körképet adjunk a magyar falusi turizmus helyzetéről, kínálatáról, irányzatairól. Munkáikból kiemeltük az öko- és agroturizmus elemeit, de természetesen az „öko” szó tágabb értelmének jegyében megemlítettük a népi hagyományok, a kézművesség, a fesztiválok által nyújtott vonzerőket, programokat. A termálvizek hasznosításáról, a szerencsére már egyre több helyen létrehozott tájházakról, a falunapokról azért nem ejtettünk több szót, mert ezek országszerte elterjedt lehetőségek, és majd minden település, kistérség vagy régió törekszik e vonzerő beépítésére a falusi turizmus kínálatába. A dolgozatok mellett katalógusok, szóróanyagok adatai, illetve a FATOSZ állásfoglalásai is helyet kaptak ebben a írásban.

Az öko- és agroturizmust régiós szinten kívántuk bemutatni. Sajnos hely szűkében nem térhettünk ki részletesen minden régióra, így kiemeltük az Észak-alföldi, Közép-magyarországi, Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli régiókat. A Balaton és a Velencei tó közvetlen környéke üdülőkörzetként nem tartozik a falusi szálláshelyek közé. A Tisza tó az Észak-alföldi régió turisztikailag kiemelt térsége – idegenforgalmi szempontból külön régió – az ökoturisztikai programok fontos állomása.

A Közép-Dunántúl (Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyék) falusi turizmusa fejlődik. Sipos Jánosné alelnökasszony – Veszprém megyei falusi turizmus szervezetünk elnöke – különös érzékenységet mutat a kiemelten környezetbarát falusi turizmus szolgáltatások iránt.

A Dél-alföldi régió – Bács-Kiskun-; Békés-; Csongrád megyék – falusi turizmusa erőteljesen fejlődik. A Jászszentlászlói Kézműves Tanya, a tiszaugi fafaragó asszony (Balás Edéné), és más kézművesek sora, a régi tanyavilág megmaradt tanúi, a Homokhátság, a Körösök vidéke, a Szarvasi Arborétum csodája, az ópusztaszeri honfoglaláskori bemutatók, a csongrádi gyümölcsök, a sok napsütés és az egyre szaporodó biogazdaságok. teszik turisztikai szempontból is vonzó úti céllá ezt a vidéket. E térség autentikus bemutatása külön fejezetet érdemelne.

Jásszentlászló Kézművesek tanyája

Jásszentlászló Kézművesek tanyája

Balás Edéné faragványai

Balás Edéné faragványai

A falusi vendéglátás lényege, hogy hagyományőrző, testi-lelki megújhodást elősegítő, változatos gasztronómiai élményt nyújtó, a természet és környezet iránt mélységes tiszteletet érző, az egyhangú rohanást tartalmas, élményben gazdag vagy éppen lassú, szemlélődő szabadidő eltöltéssel felváltani szándékozó idegenforgalmi ágazat.

Szövetségünk szeretne példát mutatni arra, hogy a vidék fejlesztése csak összefogással lehetséges, ezért biogazdák, népművészek, borászok, lovasok horgászok, természetjárók országos szervezeteivel kötött együttműködési szerződésekkel szeretné biztosítani az egyes részterületek kapcsolódását.  Mindnyájan, akik részt vetünk abban, hogy ez az összeállítás megszülethetett, azt kívánjuk, hogy ne csak az adatokat lássák, hanem a sorok mögé tekintve érezzék át a vidék nagyszerűségét és tegyenek meg mindent védelme, és a hagyományokhoz hű fejlődése érdekében. A falusi kultúra megőrzése történelmi feladatunk, hiszen saját népünk alakította ki hosszú évszázadok alatt. Ez a falusi turizmus üzenete a mának és a jövőnek.

Nem tudom szilva és milotai dió (Észak-alföldi régió)

Nyíregyháza vonzáskörzetében alakultak ki azok az egyedi arculatú tanyák, amelyeket bokortanyáknak nevezünk. A tanyavilág felbomlásáról, elnéptelenedéséről sokat írtak, sajnos nem alaptalanul, de a még megmaradtak érdekében fontos felhívni a figyelmet turisztikai hasznosításukra.

Az ún. Sulyán-bokorban ma már együtt van a múlt és a jelen, vállalkozások működnek, de hagyományos falusi porta is van. Az Antal-bokorban 1999-ben került megrendezésre az első „Tirpák hétvége”, amelyből ma már hagyomány lett. A falusi turizmussal foglalkozó családok lovas és kerékpárturizmussal is foglalkoznak a mezőgazdasági termelés mellett.Érdekes a kialakulásuk is. 1752-ben Szarvas környékéről tót ajkú, evangélikus vallású, kiváltságokkal rendelkező népességet (tirpák) telepítettek le az akkor még kevés lakosú, nagy kiterjedésű határral rendelkező, faluméretű Nyíregyházára. Szállásföldeket kaptak, többnyire egy-egy család közösen, amely köré emelték gazdasági épületeiket, létrehozva az un. tanyabokrokat. A tulajdonos családok nem laktak kint, csak a cselédek. A tanyabokrok az állattartás, majd növénytermesztés színterei voltak. A kitelepedés a szabadságharc után kezdődött. A tömeges kiköltözés maga után vont bizonyos infrastrukturális fejlesztéseket, ami végül a ma bokortanyaként ismert településformát létrehozta. Többnyire jegenyefákkal határolták el az egyes bokrokat, ma már ebből csak Benkő-bokorban található néhány. A világháború utáni tanyasorvasztó folyamatnak a rendszerváltás vetett véget azzal, hogy kibontakoztak a falusi turizmus lehetőségei.

Nyíregyháza kiemelt és fejlesztendő vonzerőként kezeli a bokortanyákat. Ezek az Európában egyedülálló településszerkezettel rendelkező tanyák tehát „fejlődésre vannak ítélve”. Az ott élő emberek és az önkormányzat szép összefogásának eredménye ez. Bár sok ilyen példát tudnánk mondani!

A Szatmár-Beregi táj érintetlensége még ma is megkapó. A puhafás ligeterdőket jórészt telepített nemesnyár-ültetvények váltották fel, de halfajtákban, madárvilágát tekintve gazdag vidék (dunai galóca, pénzes pér, parti fecske, gyurgyalag, jégmadár). Turisták sokasága zarándokol a „szőke Tiszához” és a tiszavirágzás olyan élmény, amit érdemes átélni. A térség a csend, a nyugalom, a múltba fordulás helye, mert ide nem vezetnek gyorsforgalmú utak, autópályák, így a levegő is tiszta. A térség levegőjét átlengi Móricz Zsigmond és Kölcsey Ferenc szelleme. Tiszacsécsén született Móricz Zsigmond (emlékház és kiállítás), míg Szatmárcseke többek között Kölcsey Ferenc síremlékéről és emlékházáról nevezetes. A szatmárcsekei temetőt ezen kívül a különleges alakú, folyamatosan megújításra szoruló csónak alakú fejfák teszi nevezetessé.

Milota

Milota és a dió

A térség gyümölcstermesztésre igen alkalmas. Különösen két gyümölcse híres. Az egyik a penyigei „nem tudom” szilva, mely magas cukortartalma miatt lekvárfőzésre igen alkalmas. E tevékenység ma már jelentős idegenforgalmi látványosság. A másik a dió. A Tisza szabályozása után a régi ártereket papírhéjú diófákkal telepítették be. Mind a szilva, mind a dió bio-nak tekinthető, mert azokat senki nem permetezi. Diójáról különösen Milota település lett híres. Vonzerejét a Nemzetközi Milotai Diófesztiválon kamatoztatja idegenforgalmi szempontból. (Megjegyzendő, hogy az M10-es diót a két világháború között a bécsi tőzsdén jegyezték).

Az Európa Nostra díjas templomok (Pl. Sonkád), a vásárosnaményi Beregi Múzeum (beregi hímzések) igen nagy idegenforgalmi vonzerőt képviselnek. Tákoson található az 1766-ban épült paticsfalú zsindelytetős templom, melyet a paraszt-barokk szép alkotásaként „mezítlábas Notre Dame”-nak is neveznek. Mennyezete 58 virágos festett kazettából áll. Tarpán szárazmalom, míg Túristvándiban vízimalom vezeti vissza a látogatót a múltba.

A Szatmár-beregi térség vidékfejlesztési, falusi turizmus szervezetei és szakemberei (Pl. a FATOSZ megyei szervezetének elnöke dr. Hanusz Árpád és titkára Zlota József) nagyon sokat tettek és tesznek a térség falusi turizmusának fejlesztéséért. A térség a nagy fesztiválokról lett különösen híres. Ezek jó része kötődik a mezőgazdasághoz. A már említett milotai dió-fesztivál mellett szólni kell a Szatmárcsekei Cinkefőző versenyről, mely tévedések elkerülése végett egy burgonyás étel, csak kiszaggatva kismadár testének formáját ölti. Ezen a fesztiválon a környező 10-15 falu főzőcsapatai mérik össze tudásukat, miközben a vendégek – több ezerre tehető már a számuk – megismerkedhetnek a tirpák konyha változatos fogásaival. Ugyancsak jelentősek a Szamárcsekei Nemzetközi Szilvalekvárfőző verseny, a Nagydobosi Tökfesztivál, a Nyírségi Almanapok, valamint egyéb halászlé és halpaprikás főző versenyek. A szeptemberi fesztiválokat Szatmári Fesztivál címen fogják össze, amely legalább egy hetes rendezvény, Magában foglalja a híres Szenkeparti Nagyvásárt Penyigén és egyéb látványosságokat is. Szilvából természetesen nem csak lekvár, de jóféle pálinka is készül.

Nagydobosi tökfesztivál

Nagydobosi tökfesztivál

A fesztiválon résztvevő települések szép példáját adják az összefogásból származó eredményességnek, valamint az önkormányzatok, polgármesterek hatékony együtt működésének. Az együttműködés összekovácsolja a falvak lakóit is, akik ma már méltán büszkék arra, hogy van mit megmutatni az arra járó – nem kevés – vendég számára.

A fentiek azt is bizonyítják, miképpen válhat egy mezőgazdasági termék turisztikai termékké, miközben érvényesül a rendezvények másik fő célkitűzése a hagyományőrzés és -ápolás, sőt új hagyományok teremtése.

Tivadar igazi üdülőfalu, ahol tíz falusi szálláshely is van. A falu névadója feltehetően alapítója Theodor lehetett, melynek jelentése „Isten ajándéka”. Úgy tűnik, hogy a falu és környéke is annak tekinthető. A Beregi Tiszaháton, festői környezetben, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el. A Tiszagát alkalmas kerékpározásra, de szerveznek természetjáró túrákat is. Fürdeni lehet a Bukógátnál, ahol a „Kis Túr siet” a Tiszába.

A Danó-porta kialakítására barátok bíztatása, egy elnyert pályázat és Tivadar község természeti értékei inspirálták a polgármester házigazdát. Miből indultak: zöld övezet, vén diófák, százéves parasztcsűr, háziállatok sokasága és a kertben biozöldségek és gyümölcsök, valamint egy elhanyagolt épület. Baráti találkozások színhelye volt már kezdetben is, de felmerült az az ötlet, hogy pénzt is hozhatna egy kis felújítással. Fokozatosan építették ki vendéglátásra alkalmas tanyává, ahol első szempont a tisztaság és az egyszerűség voltak. A bevétel egy részének visszaforgatásával, pályázattal bővítettek, fejlesztettek. Tágas terasza, tornáca, búbos kemencéje hangulatot sugároz. (Lásd az alábbi képen.)

Dano-porta

Dano-porta2

Tarpán Huszti Sándor „természertvédelmi majorság”-ot tart fenn a nemrég még romokban heverő TSZ majorban. Szürkemarhát, mangalicát és juhot tenyészt. Panziója soha sem áll üresen. Ügyes ember és legendás vendéglátó.

Penyige falu a Szatmár-beregi síkságon fekszik. Körösi Miklósné polgármester vendéglátó és a falusi turizmus lelkes és aktív híve, a Szenkeparti vásár megálmodója és fő szervezője. Szálláshelyén tíz férőhely van. A falu helytörténeti gyűjteménye a szatmári paraszti élet tárgyi emlékeit mutatja be. Másik nevezetessége a „Lekvárium”, mely szilva és más gyümölcsök lekvárait mutatja be. Fotók, dokumentumok, a lekvárfőzés tárgyai is megtalálhatók itt. Életnagyságú szalmabábúk alkotják a Betlehemet, mely előtt karácsonykor felcsendül a „Mennyből az angyal”. Szomorú emlék a temetői lélekharang, mely 1905. május 5.-ére emlékeztet, amikor a megáradt Szenke patakba 9 kislány fulladt bele. A tragédiát és emléküket ballada őrzi.

Penyigén is főzik a szilvalekvárt. A nagy üstökben lévő magvas szilvát folyton kavargatva, alkonytájban égő vörös színű lágy lekvár lesz, amit elválasztanak a magoktól. Ez a cibere, amit szintén érdemes megkóstolni. Aztán lemegy a nap és az éjszaka előrehaladtával a lekvár is egyre sűrűbb és sötétebb lesz.

Szatmárcseke település az ukrán határ mellett található. A Tisza vize errefelé iható tisztaságú. Sarkady Pál polgármester maga is vendéglátó és környék rendezvényeinek lelkes szervezője.

A Szatmár-Bereg falvai hagyományaik és az érintetlen természet csodája miatt a magyarországi falusi turizmus legautentikusabb helyei közé tartoznak. A természetre alapozott ökoturizmust, a mezőgazdaságnak az idegenforgalomba való bevonásával működő agroturizmust kiegészítik a népi hagyományok, a kismesterségek, a helyi hagyományos építészet, a gasztronómia vonzereje. Mindez párosul az értő és helyes döntéseket hozó önkormányzati vezetéssel.

Jászapáti a Tisza és Zagyva folyók között terül el. A Jászok a tatárjárás után települtek be a Duna-Tisza közére, mint a kunok kiszolgáló népe. Iráni eredetűek. Kiváltságokat szerezve különváltak a kunoktól, független néppé lettek. Sajátos társadalmi réteget alkottak a parasztság és nemesség között. A jászok és kunok története azonban továbbra is összefonódott. A török hódoltság után földesúri hatalom alá kerültek, amelyből 1745-ben Mária Terézia alatt az un. redempció, azaz földmegváltás révén szabadultak. Gyakorlatilag visszavásárolták földjeiket. E történelmi visszapillantás magyarázza a jászok máig élő kultúráját, amelynek fennmaradását nagymértékben elősegítheti a falusi turizmus kínálata során felelevenített múlt.

A jász nép összeforrt a vízi világgal. Később az ármentesítések során a mocsarak eltűntek. Először az állattartás, majd a növénytermesztés indult be. Ma a térség 90%-ban agrár terület. A Heves felé vezető főút mellett található a „Gőz Tanya”. Lakói hagyományos jászsági paraszti állattartással, növénytermesztéssel foglalkoznak. Városi vendégeik számára felejthetetlen élményt nyújt mindez. A többi falusi szálláshelynek is olyan programokat kell fejleszteni, melyeket a népi élet mozzanataira, a mezőgazdasági munkákra alapoznak, vagyis az agroturizmus fejlesztése elsőrendű ebben a térségben.

Kocsis Zoltán a következő képen fogalmazta meg az agroturizmust: „Magyarországon is felerősödő igény a falusi turizmus támogatásánál, hogy EU mintákat követve, alakuljon ki élő kapcsolat a vidékfenntartó agrárgazdálkodás és a falusi vendégfogadás között. Ezt a speciális falusi turizmus változatot, ahol a vendéglátás az agrártevékenységhez kötődik, egy aktívan működő agrárüzem, legtöbbször családi gazdaság fogad vendégeket, akiknek lehetőségük nyílik a mezőgazdasági termelés különböző ágaival való megismerkedésre, akár aktív bekapcsolódásra is, nevezzük agroturizmusnak. Nagyon erős vonzerővé vált a „tiszta” helyi termékek fogyasztása, termelésük megismerése és vásárlása. Az ökológiailag tiszta élelmiszerek és más helyi termékek fontos marketing eszközként szolgálnak az idegenforgalmi promócióban”

A FATOSZ Jász-Nagykun Szolnok megyei szervezete titkárának Geszti Jánosnénak (aki a FATOSZ egyik alelnöke is) sokat köszönhet a megye falusi turizmusa. A Geszti vendégház érdekessége, hogy Kunhegyes városban tudott egy olyan autentikus falusi vendéglátóhelyet létrehozni, ami igen közkedvelt a turisták körében. Az ő és mások példája mutatja, hogy a minőségi szolgáltatás és a jó marketing teltházat eredményez. A környéken sok falusi vendégfogadó működik.

Az idegenforgalomban egyre inkább tért hódítanak az un. tematikus utak. Valamilyen rendező elv szerint összeállított programok ezek, amelynek során „járulékos” nevezetességek bemutatására is mód nyílik.

A falusi turizmus egyenként kis hatásfokú programkínálatában igen nagy jelentőséggel bír ez a gondolat. Csokorba lehet szedni a nevezetességeket és akár egy szálláshelyről csillagtúraszerűen, akár folyamatosan más-más szálláshely igénybevételével gazdag élményben részesülnek a túra résztvevői, ugyanakkor együttműködésre készteti az egyes szolgáltatókat és településeket. A résztvevő szolgáltatók részére egy bizonyos mértékig kiszámítható jövedelemforrást jelent. A „rendező elv” sokféle lehet. Történelmi helyek, események; egy-egy híres ember életútja; művészettörténeti barangolás (reneszánsz út Spanyolországban), de összekapcsolódhat egy-egy termékkel, esetünkben mezőgazdasági termékkel. Ez Magyarországra igen jellemző és a falusi turizmust segítő elgondolás.

Az első ilyen nagyszabású tematikus út a Villány-Siklósi borút volt, melyet már sokan bejártak és hatására szinte minden borvidékünkön megszervezték már. Emiatt kellett életre hívni a Magyar Borutak Szövetségét is. De van Almaút Zalában, Tormaút Hajdú-Bihar megyében, Palóc út Nógrádban stb. Ez utóbbi már egy egész népcsoport kultúráját hivatott bemutatni.

Hat Hajdú-Bihar megyei település (Vámospércs, Bagamér, Álmosd, Kokad, Létavértes és Újléta) alakította ki az un. tormautat a megyében. Debrecenből a megyeszékhelyről indul és oda tér vissza a mintegy 70 km-es út.

A tormatermelők 2002-ben hozták létre ezt a programcsomagot. Az út során a vendég megismerheti a torma termelésének rejtelmeit, nemesítését, feldolgozását. Kóstolhatja a tormából készült termékeket és meg is vásárolhatja azokat. Mindeközben ismereteket szerez a térség szőlő- és borkultúrájáról, gyógynövények termeléséről, megismeri a népi kismesterségeket, védett természeti értékeket. A vendégkörbe megtalálhatók mezőgazdasági szakemberek, de diákok, és más érdeklődők is.

Hajdú Bihar megyében azonban más látványosságok is vannak. A Hortobágyi Nemzeti Park igen sok embert vonz. A megyében igen magas színvonalú a biotermesztés. Egyes családok biokertészeti bemutatót tartanak, biofarmot lehet látogatni. Balmazújváros mellett Rózsa Péter és családja vezeti a Virágoskúti gazdaságot. A család tagja a falusi turizmus megyei szervezetének is. Vendégeiknek módjuk van kóstolásra, hagyományos állattartás megismerésére, ugyanakkor jó tanácsokat kapnak az egészséges életmód vitelére.

Fesztiválok sokasága várja a mintegy 20 vendéglátó vendégeit az év során. Akácvirág- majd Dohány Fesztivál, ill. Kecskefejő Verseny Nyírmártonfalván a Sövénykúti Kiss tanyákon, Dinnyefesztivál Hajdúbagoson, Gombóta ünnep Sárándon (gasztronómia). Kiemelkedik a megyében Ebes község, ahol egyre több falusi vendéglátó működik. A híres Ebesi töltöttkáposztát már az UTAZÁS kiállítás résztvevői is megkóstolhatták.

Szóljunk még néhány szót Tiszacsegéről. A falu majd minden házában foglalkoznak falusi turizmussal, de Bodnár György biotanyája is sok érdekességet rejt. A falu önkormányzata – legalábbis néhány éve még így volt – a beszedett idegenforgalmi adót megpályáztatta a vendéglátók között. Így a befolyt adó hol egy új fürdőszobát, hol egy szép kerti grillezőt, esetleg megújított udvart eredményezett. Önkormányzatok, így is lehet!

Jó palócok és a legvirágosabb falu (Észak-magyarországi régió)

Nógrád megye viszonylag közel van Budapesthez, mégis elmaradott gazdaság és magas munkanélküliség jellemzi. A falusi turizmust fontos kitörési pontként kezelik a szakemberek, de a gazdasági hátrány leküzdése nem könnyű. Középső része dombos, hegyes erdőborította, míg északi és déli részei folyóhordalékkal feltöltött, mezőgazdasági területek.

A mezőgazdasági vállalkozók jó része kényszervállalkozó, nem versenyképesek a nagy piacon. Az agrárium és a falusi vendéglátás kapcsolódása tehát ezen a vonalon is elengedhetetlen. A fent jelzett problémák ellenére Nógrád megye nem áll rosszul az idegenforgalom terén. Minden kistérségben van Tourinform Iroda, kiváló szakemberekkel, jó marketing munkával, színvonalas rendezvényekkel. A gondot elsősorban a megye döntéshozóinak a turizmus fejlesztéssel szemben mutatott értetlensége adja.Várak, templomok vidéke volt ez, de a török szinte mindent elpusztított. A lakosságot is. Ekkor kerültek a területre a szlovákok a Felvidékről. Ma úgy mondjuk palócok. Endrefava híres káposztás étele,  Magyargéc pihenésre csábító természeti adottságai, Piliny gazdag régészeti lelőhelyei és jó állapotban maradt régi házai, Nógrádsipek zsákfalu jellege, a rimóci tájház és hagyományőrző együttesei, Varsány népviseletkészítői, Nógrádszakáll látványos földtani képződményei, a Ludányhalászit körülvevő tórendszer, Nagylóc erdeiben vadászható állatok és végül de nem utolsósorban a Világörökségbe 1987-ben felvett Hollókő olyan idegenforgalmi vonzerőt ad a térségnek, amit értő szakemberek eddig is kihasználtak, de a továbbfejlődés is lehetséges.

A falusi vendéglátók száma és szolgáltatásaik színvonala  nő. A falusi turizmust azonban nem annyira a szálláshely teszi azzá ami, hanem a szolgáltatások. Vidéken lehet idegenforgalmat folytatni anélkül, hogy azt falusi turizmusnak neveznénk. A jakuzzik, minigolfpályák, de talán még a szaunák és wellness sem ez a kategória. A hamisítatlan falusi turizmus szolgáltatója önmagát, népének múltját szokásait nyújtja vendégeinek, családi hangulattal ötvözve azt. Itt minden tárgynak története múltja, személyisége van. Ez a cél, de természetesen a jelen azért sok helyen betolakszik ebbe az idillikus képbe. Nem baj, csak sohase az érték rovására történjen mindez és ne lépjünk bele a szürkeségbe, a „trendi”-be.

A mai értelemben vett falusi turizmus részben saját múltbeli tapasztalataink alapján, részben a nyugat-európai országok (Ausztria, Németország, Franciaország) tanulmányozása révén alakult ki. (Szálláshely minősítés, képzés, szolgáltatások). Nyugat-európai színvonalú agroturizmus természetesen nálunk is van, de a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak körében. A vidéki életformába ágyazódott háztartások, legfeljebb saját fogyasztásra vagy kisméretű piaci értékesítésre termelők is jelentős részét képezik a falusi vendéglátóknak. Ők azok, akiknek a vidéki vonzerők hatalmas tárházából kell kiválasztaniuk a testreszabott, csak számukra megoldást jelentő kínálatot. Ebben kell segíteni a szakembereknek. Tapasztalat, hogy a vidéki ember nem mindig ismeri fel értékeit, talán a megszokás miatt sem. A falusi vendéglátás megindításának alapja tehát a saját érték felismerése, majd szívós kiaknázása.

A Palóc utat feltétlenül meg kell említenünk, ha az észak-magyarországi régió falusi turizmusáról beszélünk. Nógrád és Heves megyékben vezet ez az utazás Ez nem egy alfától omegáig bejárandó út – természetesen erre is mód van – hanem  bárhol be lehet kapcsolódni és ki lehet szállni, de kiadványuk mintegy 30 Palócországba tartozó település szolgáltatásait kínálja. A bodonyi népművészet, a boldogi lakodalmas mézes, bujáki népviselet, Cered fazsindelyes haranglába, Gyöngyöspata templomának híres Jesse oltára, Kazár palóckontyos parasztházai, Kozárd mangalicafarmja és csodás palóc ételei, Mátraballa Milleneumi Csodaszarvas emlékműve, Nagyréde szőlő és borkultúrája, kecskefarmja, a mátrakeresztesi fakanál faragás, Vanyarc Viselettörténeti Babamúzeuma és a különböző fesztiválok mind részei ennek a fantasztikus kavalkádnak, melyre a hímzés, a népviselet, a táj ihlette egyszerű, de finom ételek a leginkább jellemzőek. Fel kell fedezni Mikszáth Kálmán világát, a „jó palócokat és tót atyafiakat”.

Noszvaj Eger közelében, attól ÉK-re található. A vidéki települések közül elsők között alakította ki falusi turizmusát, a környéken megtermelt sajátos termékek kínálatával és hagyományőrző programok szervezésével. Kedvező természeti adottságai miatt a zöld turizmust kedvelők kirándulóhelye. Ritka természeti képződményei a kaptárköveknek nevezett riolittufa csúcsok. A falusi turizmus felé fordulásra az agrárjövedelem csökkenése, a városi munkahelyek megszűnése késztette őket a 90-es évek elejétől. Természetesen – mint Heves megyében szinte mindenütt – a borról szól az ének. A tufába vájt pincékben neves borászok borai érnek, amelyek egy része Noszvaj vendégeinek asztalára kerül A hegyek gyomrába vájt barlanglakások ma már csak turisztikai látványosságok A levegő itt kristálytiszta, így kedvező az egészségturizmus számára. A település elnyerte a „Legvirágosabb Falu” címet. Igen sok falusi magánszálláshely áll a vendégek rendelkezésére, s ma már azt lehet mondani, hogy keresletük és forgalmuk dinamikusabb a szállodákénál és a campingekénél (75 falusi vendéglátó 600 férőhellyel). A tapasztalat az, hogy az utóbbi időben mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében felértékelődött a falusi vendéglátás, a tömegturizmussal szemben.

Egerszalók egy másik fellegvára a falusi turizmusnak Heves megyében. Lassan az egész falu falusi vendéglátásra rendezkedik be. Ez összefogást igényel és nagy odafigyelést. Koháry Lajosné vendégháza frissensült kenyérlángost, a hímzés tudományában való aktív elmélyülést, házikerti munkákba való betekintést és részvételt kínálja vendégeinek. Egy jó ebéd vagy vacsora elkölthető a család festői helyen, egy dombtetőn kialakított pincészetének kertjében, ahonnan az egész környék betekinthető.

Koháry-pince

A Koháry pince szabadtéri kerthelysége

Egerszalók fő híressége a sokáig mostohán kezelt, ám annál nagyobb értéket képviselő hőforrás vize. A víz kovasavas nátrium kalcium hidrokarbonátot tartalmaz. A csodás lépcsős sókiválások párját legközelebb csak Törökországban lehet megtalálni.

Demjénben maga a polgármester is falusi vendéglátó, de támogatja a falusiakat, akik egymás után kapcsolódnak be a falusi turizmusba. A faluban munkalehetőséget, szállásokat, programlehetőséget teremt egy borász vállalkozó. A falusi turizmust nagymértékben segíthetik a helyi vállalkozók, a velük való együttműködés.

Rend a lelke mindennek - Borospalack glória Demjénben

Rend a lelke mindennek – borospalack-glória Demjénben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Bükk és Zempléni hegység magyarországi szempontból magas bérceinek hazája. A kanyargós utak, melyek sokszor az erdők sűrűjében haladnak gyomorszorító mélységek mellett, arra is alkalmasak, hogy az utolsó pillanatig elrejtsék az utazó szeme elől a következő települést. Elszórt kis falvak térsége ez, nagyfokú elmaradottsággal, de az idegenforgalom álmával.

A megyében található egy kis gyöngyszem Szanticska, melynél kisebb települése aligha van az országnak – még a baranyai Püspökszentlászlónak is több lakosa van, pedig ott is csak néhány család él. Itt azonban a FATOSZ katalógusból két vendéglátó kacsint ki. Pollák István bioélelmiszereket is kínál, de a kirándulás, madármegfigyelés, lekvárfőzés is a programlehetőségek közé tartozik. A Cserépfaluban élő Kósik István polgármester falusi vendéglátóként túravezetést és borospince látogatást is szervez. Kompa József falubélijével kiváló borászok, kitűnő boraikkal, jó humorukkal szórakoztatják a vendégeket.

A megyében több biogazda van. Fontos lenne, hogy valamennyien kapcsolódjanak be a falusi turizmusba, ha nem is mint szállásadók, de termékeik értékesítése, vagy gazdaságot bemutató szolgáltatás révén.

A magasfokú erdősültség, a természeti értékek, tájvédelmi körzetek, világhírű termék (tokaji bor), extenzív gazdálkodást folytató paraszti élet, kézművesség (Hollóháza) és gazdag történelmi múlt adja meg azt a turisztikai potenciált, melyre a fejlődést alapozni lehet.

Mackólak és Zabáló búcsú (Dél-dunántúli régió)

A régió mindhárom megyéjében a II. világháborút megelőző időszakban is fogadtak vendégeket a falusi gazdák. A vidéki élet varázsa máig fennmaradt, vannak helyek, ahol mintha lassabban járnának az órák. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó erdőségek illetve a folyók menti vizes élőhelyek, Baranya hegyvidéke, Somogy és Tolna hullámzó dombjai megannyi kikapcsolódásra hívó vonzerők.

„Az igazi csodák mindig a főútvonalaktól, autópályáktól messze, egy-egy eldugott völgyben, kis kanyargó hegyi patakok mentén várják az utazót” – írja Pichlerné Péter Piroska, aki Hosszúhetényben él, és a tanítás mellett maga is falusi vendéglátó.  A falusi turizmus akkor működik jól, ha nem csak a vendéglátónak, szolgáltatónak az egyéni érdekeit szolgálja, hanem az egész település, kistérség, régió fellendülését is elősegíti. A városlakók, aktív nyugdíjasok, fiatalok, kisgyermekes családok, akik a vendégkör túlnyomó részét alkotják, családias légkörben és a mindennapoktól egészen eltérő, ezért a teljes kikapcsolódásra alkalmas környezetben tölthetik szabadidejüket. A falusi turizmus, mint termék egy részét közvetlenül a vendéglátó család szolgáltatja, másik része a településhez, ill. környékéhez kötődik, általában egy 20-30 kilométeres körzettel számolva.A térség kultúrtájain legfőbb kincs a szőlő és a hangulatos pincékben könnyű barátságot kötni egymással és a borosgazdákkal. A borutak bölcsője ez a vidék. Az ország legelső tematikus útja éppen a vörösborok bemutatására létrehozott Villány-Silósi Borút, de mára a régió további négy borúttal büszkélkedhet: Dél-balatoni; Mohács-Bólyi (Fehérborút) a Tolnai és a Szekszárdi Borutak.

A Kelet-Mecsek térségét Pécs-Domvbóvár-Szekszárd háromszög határolja be. Fontosabb települései: Magyaregregy, Kárász, Köblény, Vékény, Szászvár, Szalatnak és Alsómocsolád. A Kelet-Mecsek Egyesületet a térség polgármesterei hívták életre. Virág-naptára egyedülálló. Enyhe télben virágzik az illatos hunyor. A kökörcsin után mindent elborít a medvehagyma, amely nevének megfelelően tisztességes „illattal” tudatja jelenlétét. 70 madárfaj, gímszarvas, vaddisznó, őz, róka, nyest él e vidéken.

Vékényen működik az Endrődi lovastanya. A falu erdélyi és osztrák kapcsolatokat ápol, cseretáborozásokat szervez. Kárász a Baranya-Hegyhát és a Völgység dombjainak találkozásánál épült festői falu. Itt működött Kühnel Márton madáretető és fészekodú gyára, melynek szakmai hitelességét a világhírű magyar ornitológus, Hermann Ottó neve fémjelezte. Vitéz Kun Lajos, a világjárt kárászi plébános – aki „Kis Svájc”-nak nevezte ezt a tájat -kezdeményezésére már 1932-ben elindult a falusi turizmus és ez a hagyomány napjainkig él. Mintegy 15 család foglalkozik falusi vendéglátással, köztük a polgármester is. Testvére, Mezei Ottó kerámiái híresek országszerte, műhelyébe szeretettel vár minden érdeklődőt. A Kárászon működő Tourinform Iroda vezetője Császár Levente számtalan, a legendárium körébe tartozó történetet tud mesélni hallgatóságának a környékről, személye karizmatikusan kötődik Kárászhoz és a Kelet–Mecsek vidékéhez. A Pajtaszinház létrehozatala és működtetése, a kárászi „aranyköpések” füzetformában való kiadása is dicséri lelkes aktivitását és ragaszkodását ahhoz a néphez, akik között él.

Magyaregregyen is több falusi vendéglátó működik Egyik fő nevezetessége a hajdani lovagvár a Máré vár, amelyet 1960-ban részben helyreállítottak, részben konzerváltak. A Máré Vári Vígasságok sokakat vonzanak A vár legendája romantikus történet, a vendég fantáziáját megmozgatja s visszaálmodja magát a lovagkorba. Mai racionális életünk ellenpólusaként a vendégek élvezik a legendákat. Érdekesség még, hogy az „Egri csillagok” c. film nyitójelenete a várnál játszódik.

A Máré vár völgyében geológiai tanösvény vezeti vissza a vendéget a régmúltba. Barnás párnalávák kerültek a felszínre, melyek egyébként a tenger mélyén keletkeznek, törésvonalak mentén.

A Mecsek legmagasabb csúcsa, a napjainkban mindenki által megismert Zengő (682 m).  Érintetlenségének megőrzésére eddig eredményes összefogás indult meg, amelynek eredményeképpen talán megmaradhat az egyik botanikai különlegesség a bánáti bazsarózsa. A Nagymezőn vezetővel megtekinthető a virágzás. A térséget Zengő aljának is hívják. Falvai többek között Hosszúhetény-Püspökszentlászló; Óbánya, Nagypall. Óbánya egyike azon településeknek, ahol a bajor üvegesek üveghutái működtek. Nem csoda, hiszen a falu nevét is a kvarcbányájáról kapta. Mintegy kilenc család foglalkozik falusi vendéglátással. A Hosszúheténybe érkezőket takaros falu várja. A település ma már vonzza a környék városaiban élőket letelepedésre, annak ellenére, hogy nem is olyan régen az elnéptelenedés fenyegette. 30 család foglalkozik falusi szállásadással. Hosszúheténytől 3 km-es erdei út vezet a Zengő lába mentén a kis településre Püspökszentlászlóra. Mintegy 20 család él itt, köztük sokan foglalkoznak falusi szállásadással. Közöttük vannak Mészöly Gábor és Abonyi Bea, akik Mackólak Vendégházukba fogadják megfáradt „medvetársaikat”. A reform életmódot folytató, azt bemutató illetve oktató családnál sok érdekes élményben lesz része a vendégnek. Biogazdálkodás, vegetáriánus ételek készítése, batikolt anyagok, pólók készítése, vásárlása, lekvárok, mézek teszik egyedivé a vendéglátót és szolgáltatásait. Hitelesek, mert komolyan hisznek elveik helyességében. Kalauzolják a vendéget a környéken, gyógynövényeket gyűjtenek, ősi magyar énekeket tanítanak.

Baranya megye Duna-menti tájegységében található Nagynyárád. Külterületének csaknem 90%-át szántóföldek alkotják, mégpedig nem is akármilyenek. Nem ritka a 45-52 aranykoronás szántó sem. Éghajlata mediterrán, sok napsütéssel. A Nagynyárádi Vendégváró Kör tagjainak egy része a környező településekről – Töttös; Lánycsók, Liptód – kerül ki. Legnagyobb gond azzal van, hogy nem fektetnek kellő súlyt a marketingre. Egyik legnagyobb vonzereje a falunak a működő Kékfestő Műhely. Mondhatni, hogy ez a vendégcsalogató. A többi kultúrprogramot a műhelylátogatáshoz tudják kapcsolni. A falu nagybúcsúja november 11-én van, Márton napján. Neve meglehetősen profán: „Fresskirchmess”, azaz „Zabáló búcsú”. Ennek kialakulása arra vezethető vissza, hogy amikor a betakarítás befejeződött, az éléskamrák kiürültek. Ezért aztán vágtak egy disznót. Vendég nélkül pedig nem ünnep az ünnep, így meghívták a rokonságot. A dínom –dánom eltart november 25.-éig, amikor is „Katalin bezárja a hegedűt” – mondják. Ez ma már egyre több vendéget vonzó turisztikai látványosság.

Zsongor-kő a Jakab-hegyen

Zsongor-kő a Jakab-hegyen

A Nyugat Mecsek főbb települései Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös. A Jakab-hegy 602 méteres csúcsára felkapaszkodva a Dráva zöld szalagjában és geológiai ritkaságokban gyönyörködhetünk.. Az un. babás szerkövek a hegyet felépítő vörös homokkő és durva kavics összecementálásából származó furcsa alakú kőgombák és sziklatornyok. Annak idején malomköveket faragtak belőle, olyan szívós a kőzet. Bizarr alakjuk miatt legendák kaptak szárnyra és borzongatták az ott lakókat. Tizenkét család foglalkozik falusi vendéglátással. Az öko- és bioturizmus szépen fejlődik. Sok portán vannak állatok, ami különösen vonzó a városi gyerekek számára. Tukoráné Nagy Ildikó szőnyegeket sző, fonalait növényi kivonatokkal festi. Tanítja a szövést, nemezelést, madzagszövést. Zsemberovszky Péter vendégházai Regenyén az agro- és ökoturizmus adta kínálat számtalan fajtáját nyújtják a vendégeknek.

A Baranyai hegyhát egyik kiemelkedő települése Magyarhertelend, ahol igen sokan foglalkoznak falusi vendéglátással.

A megyében sok kiépült turisztikai útvonal van az ökoturisták örömére. Ami a megye agroturizmusát illeti, a szőlő és bor mellett a gyümölcstermesztés, szedés emelhető ki. Nagyon sokszínű a megye a kézműves mesterségekben. A tojásfestés csodálatos darabjait Zengővárkonyban, a Tojásfestő Múzeumban csodálhatjuk meg, de a mesterséget még ma is űzik. Szövők, fazekasok, csuhékészítők fafaragók nagy száma jellemzi a megyét. Baranya neve is barangolásra hív, érdemes felfedezni.

Somogy megyét „Somogyországnak” is szokták nevezni, ami feltehetően azt jelenti, hogy sok jellegzetes tulajdonságával, bezártságával külön világot teremtett magának.

A Boronka-mellék tájegységben található Nikla, az a falu mely élete utolsó harmadában otthont adott annak a Berzsenyi Dánielnek, akit elvonultsága miatt ma is „Niklai Remete”-ként emlegetnek. Legtöbb versét is itt írta.

A Berzsenyi kúriában, mely megújhodva várja vendégeit, található az Emlékmúzeum. Személyes élményként kell megemlítenem, hogy több éven keresztül néhány hetet ebben a faluban töltöttem, és módom volt ismerni a költő leszármazottjait is. A nagynéném ház körüli gazdasága, a faluvégen folyó patakban való fürdés, a tehéncsorda esti kolompolása – bár most romantikus emléknek tűnik –, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy városi létemre a mezőgazdaság, a vidék vált munkám, tevékenységem központi elemévé. Nagyon szépen fejezi ki a Magyar Turizmus Zrt. egy reklámfilmje: „Nem szabadna egyetlen gyereknek sem felnőni anélkül, hogy egy felejthetetlen nyarat töltsön falun.”

A természeti értékek védelméről a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet gondoskodik, amit a Mesztegnyői Erdei Kisvasúttal lehet bejárni. A Hunyady grófok hálózták be az erdőt a kisvasúttal, ami nagyban megkönnyítette annakidején az erdészeti és halászati munkát. A település csatlakozott az európai Gólyás Falvak Szövetségéhez, és nyaranta Gólyafesztivált rendez. A Rétes Fesztivál ugyancsak jelentős vonzerő. A falusi turizmus Somogyban Mesztegnyőn indult el.

E tájegységben van Kelevíz is, ahol a Kovács vendégház működik. Innen érdemes csillagtúraszerűen bejárni a környéket. A község jövőjét a falusi turizmus, az agrártevékenység és a természetvédelem összehangolása révén kialakítható kínálat jelentheti. Agroturisztikai kínálattal rendelkezik a gadányi Hunyady József, valamint a Nikla-hódosháti Perák Gabriella.

E tájegység híres települése Nagyszakácsi is, mely nevéhez híven ma is a gasztronómiai kínálatot részesíti előnyben. A „Különleges Asztali Örömök” az egész megyére kiterjedő, a nyári hónapokat felölelő gasztronómiai rendezvénysorozat „fedőneve”. A rendezvénysorozat első napján a környék turizmusbarát polgármesterei, illetve csapataik versenyeznek.

A Pogány völgye tájegység népművészetéről híres, különösen Buzsák falu (fazekasság, fafaragás, hímzés). A Somogy kertje üdülőfalu Bonnyán érdekes színfolt. A 18 szobás faluszerű üdülőkomplexumban a hagyományokhoz hű természetes építőanyagok felhasználásával épült épületekben, a falusi romantika és a modern kor kényelme ötvöződik. Nem a klasszikus falusi turizmus színtere ez, de törekvéseik, programkínálatuk messze közelebb áll ahhoz, mint a szállodák személytelen világa. Ez is mutatja, hogy a „fenntartható” üdülésnek számos formája képzelhető el.

A Zselic egy külön világ. A bányai Panoráma Panzió csoportos gyereküdültetésre alkalmas, akár szállás igénybevétele nélkül is. Kaposvárról rendszeresen hozzák ki buszokkal az osztályokat, hogy a csodás környezetben ismerkedjenek a vidék értékeivel, miközben a kemencében sütik a langallónak nevezett kenyérlángos féleséget.

Dél-Zselic lankái között bújik meg Gyűrűfű, mely a 70-es években elnéptelenedéséről híresült el. Ezt követően néhány zöld-gondolkozású család költözött ide, és munkájuk eredményeképpen a 90-es években a falu újra benépesült. Új lakói öko-falut hoztak létre, melynek közepén áll a vendégház. Vályogépítészetével, napkollektoraival, gyökérzónás szennyvíztisztítójával, biogazdálkodásával, kecskesajtjaival, szövött munkáival érdekes lehetőséget kínál a XXI. század emberének.

Szenna Európa Nostra díjjal jutalmazott skanzenje, kazettás mennyezetű református temploma, ősi állapotban máig őrzött parasztházai (füstöskonyhás talpasházak) mellett egyre fejlettebb falusi turizmussal rendelkezik. Sok család foglalkozik szállásadással. Az Ágnes-Vendégház tulajdonosa Miszlang Jánosné valamennyi UTAZÁS kiállításon ott van és csodálatos szennai népviseletben fogadja kis falusi házunkba betérő vendégeket.

A Zselicben működő Zselica Szövetség 2000-ben hívta életre a Falu-Hotel Hálózatot. Ez a szolgáltatók egyfajta összefogása a térségbe érkező vendégek igényesebb kiszolgálására.

Tolna megye ökoturizmusának egyik legfontosabb célpontja Európa utolsó ártéri erdejeként számontartott Gemenci erdő. Természetesen vadászparadicsom is. Híres a sárközi népművészet, melynek értékeit tájház mutatja be Decsen. Nem csak Szekszárd környékén, de megyeszerte is a bor az egyik legfontosabb turisztikai érték. Két borútja mentén számos élménnyel gazdagodhat az utazó. Híres a Györkönyi pincefalu.

Keszőhidegkuton a Pacsmagi madárvédelmi terület látogatható. Szálka a horgászat és túrázás lehetőségeit kínálja. A Várfy panzió Szálkán maga készítette füstölthallal, túravezetéssel, agroturisztikai szolgáltatásokkal várja vendégeit a FATOSZ megalakulása óta.

A FATOSZ Tolna megyei szervezetének elnöke Huszárné Lukács Rózsa sokat tesz a megye falusi turizmusának fejlesztése érdekében. Szűkebb hazája a Szekszárdi Dombvidék tájegységben található Báta, Sárköz meghatározó települése. Utcák ékelődtek be a dombhajlatok, völgyek és szurdokok közé. Halászatból, mezőgazdaságból éltek itt az emberek, de az idők folyamán csodálatos kézművesség is kifejlődött. A tavaszi rendezvények közé tartozik a Tojásfesztivál, mely a tojásfestők szakmai konferenciájának is tekinthető. Nyáron Keszegfesztivál ad okot arra, hogy Bátát felkeressük.

Az elnökasszony Ispánkerti vendégháza gyermekbarát szálláshely és igen változatos ételeket kínál, biováltozatban is. Agrár- és ökoprogramokban vehetnek részt a vendégek.

A megye idegenforgalmi fejlesztése a vízre, halászatra, borra és népművészetre alapozható. Nagy-rendezvények és a borutak jelentenek vonzerőt a térség számára. A falusi turizmus szempontjából fejlődő területnek számít.

Göcsey, Hetés, Őrség, Vendvidék (Nyugat-dunántúli régió)

Győr-Moson-Sopron megye a Kisalföld, Szigetköz, Rábaköz, Fertőmente, Bakonyalja, Sokorói dombság vidéke. A Fertő tó és környéke felkerült az UNESCO világörökségi listájára, ami azt jelenti, hogy a kis falvak, az őket körülölelő érintetlen természet is egyetemes értéket képvisel.

Tamás Lőrinc és családja működteti a Horgony Tanya és Vendégfogadót, mely kitűnő ételekkel várja a szállóvendégeit és a betérőket. A nádfedeles fogadóban speciális szigetközi valamint kemencés ételeket kínálnak. Sípos Anna Gránátalma díjas csuhéfonó népművész. Kerékpáros-, gyalogos- és vízitúra lehetőségekről egy sor kiadványból lehet információt szerezni.Darnózselit Darnó és Zseli falvak összevonásából hozták létre1934-ben. A szigetközi község és környezete egyhangú, tökéletes síkság. Talaja öntéstalaj, melyen a mocsárvilágra jellemző növényzet alakult ki. Az erdőbe élővizek, morotvák, mocsárrétek ékelődtek be. Ma az árvédett helyeken az erdőket szántóföldek váltották fel, de a község határában megmaradt Zseli erdő az önkormányzat védelme alatt áll. Ez egy ártéri keményfa ligeterdő, melynek ritkasága a tatár juhar. Ez a fa egyedül itt található a Kisalföldön. A környék morotva-tavakkal, mesterséges bányatavakkal és egy „szakításos tóval” büszkélkedhet. Ez utóbbi 1880-ban keletkezett úgy, hogy az akkori nagy árvíz vájta ki mederfenekét. A falu fő vonzereje tehát az ökoturizmus.

A szomszédos község Lipót, ahol termálfürdő van. Lovas kocsival lehet végighajtani gesztenyefasorán, mely különösen virágzáskor csodálatos.

Dunaszeg a Mosoni-Duna egyik szegletében fekszik, vélhetően innen kapta a nevét. A dunaszegi morotvató körül tanösvényt alakítottak ki, mely a környék növény és állatvilágát mutatja meg. Végén kilátó van, pihenőkkel és szalonnázó hellyel, így igazi paradicsom az ökoturistáknak. Két műemlék jellegű parasztház maradt csak a faluban. Szálláshely csak falusi vendéglátóknál van, akiknek a száma négy. Pércsi Miklósné évek óta aktív minősítő, háza ennek megfelelően magas színvonalú ellátást biztosít. Tagja az 1990-ben alakult népdalkörnek. Kellemes hangját, nótázását és vidám, mindig mosolygós kedvét már a Szövetség rendezvényein is megismerhettük, de bizonyára vendégei is részesülhetnek benne. Sok rendezvény is megtekinthető a környéken, amelyek közül egy érdekeset említenénk, a Szigetközben szervezett Halászi Aranymosó Fesztivált.

falumúzeum Dunaszegen

Falumúzeum Dunaszegen

A Szigetköz mellett ebben a megyében a Hanság, a Fertő tó vidéke nyújtja a legnagyobb élményt az ökoturisták számára. Sarródon, Hegykőn, Fertőhomokon, Fertőrákoson is sok falusi vendéglátó működik. Fertőrákos kőfejtőjét bizonyára nagyon sokan ismerik, de a csodálatos ásványmúzeumát talán kevesebben. Az európai hírű kiállítás a makovnik család 40 éves szorgalmas munkájának eredménye. Igen értékes szép szuveníreket vásárolva otthon is sokáig elgyönyörködhetnek a turisták a természet e csodáiban. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkon át kiépített kerékpárút vezet. A térség központja Fertőd, egyben zenei hagyományokban gazdag település. Sarród Fertőd zöldövezete. Újvári János családi panziója minden kényelemmel felszerelt, ugyanakkor családi hangulatot árasztó vendégfogadó hely. Vendégeit szívesen kíséri a faluban és környékén. Ismer mindent, amit a településről és környékéről tudni lehet, s mindezt nagyon élvezetesen, a térség iránti szeretet hangján tudja elmondani. Nagyon pozitív, ha a vendéglátó könyveket, prospektusokat, útvonalakat ajánl vendégeinek. De a falusi turizmus a kapcsolatokról is szól, így egy személyes idegenvezetés, a vendéglátó egészséges, lokálpatrióta lelkesedésétől fűtve adja az igazi élményt.

Itt található a Kócsagvár, mely a Fertő-Hanság Nemzeti Park központja. Nevét a Fertő madárvilágának jellegzetes képviselőjéről, a nagykócsagról kapta. A náddal fedett, faszerkezetes épület oktató és kutató bázis, de termeiben időszakos kiállításokon ismerteti meg a látogatóval a környék természeti értékeit. Az ilyen bemutató helyek nagyon fontosak egy Nemzeti Park esetében, mert a pótolhatatlan természeti értékek sérelme nélkül lehet közkinccsé tenni azokat. Szállást is kínál, és ez fellendítette a település idegenforgalmát. A környéken van Hegykő, mely honfoglalás előtti és középkori múlttal rendelkezik. Idegenforgalma komoly fejlődét mutat, sok falusi szálláshelyet is működtetnek, csakúgy mint Fertőhomokon.

Győr alatt Tényőt említhetjük még meg. Ez a falu a Sokoró dombvidéken fekszik, mely átmenet a Bakony és a Kisalföld között. Nádfedeles parasztházak, megújuló pincesor és finom borok jellemzik. Be lehet járni a környéket kerékpáron, lovon, lovaskocsin vagy gyalog. A falusi vendéglátók portáin disznóvágás, kosárfonás élményében lehet része a vendégnek.

Zala megye és Vas megye az eldugott kis falvak, a harsogó zöld természet, az Alpok alja, a hegyi legelők, a völgyekben megbújó kis szántóföldek, valamint a csodálatos népművészeti műhelyek hazája. A göcseji, hetési, őrségi és vendvidéki népi építészet, a szükség és lehetőség teremtette különleges település szerkezetei (szer és szeg) sehol másutt nem találhatók meg. Ami szomorú, hogy ezeken az Ausztriához, Svájchoz hasonlítható legelőkön nem igen találunk állatokat. Gazdasági, rossz szemléletbeli okai vannak, de jó lenne változtatni rajta!

Nagyné Kovács Katalin, a FATOSZ Zala megyei szervezetének vezetője azóta munkálkodik a megye falusi turizmusának fejlesztésén, amióta a Szövetség létezik. Minősítőként úgy ismeri a legeldugottabb kis falut is, mint a tenyerét. Zalában megalakult a Borút, valamint az Almaút. Az Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért célja az ökológikus vidékfejlesztés megvalósítása. Székhelye a Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont, mely célul tűzte ki a kistelepülések értékeinek megőrzését, fejlődésük fenntarthatóvá tételét.

A Zalai népi ételek is igen híresek. Pakodon 200 éves zsuppos borpince található, A dabronyi halastó rendszer szintén az ökoturisták kedvence. Döbröce egy alig 100 lakosú falucska. Helyi fafaragó készítette szobrokban és játszótéri játékokban lehet gyönyörködni. Sorolhatnánk még a kis falvakat, amelyek közül igen sokban működik a falusi vendéglátás. Ügyesen megszervezték, hogy szinte mindenütt elfogadják az üdülési csekket. Szőkéné Hajduk Andrea az Észak-nyugat Zalai Kistérség jó ismerője. A tájba illő őshonos gyümölcsök szőlők, az extenzív gazdálkodás növeli a biodiverzitást és a térség ökológiai értékét. Erdőirtások során meghagyott gesztenyefák alatt ősi gyepek őrzik az eredeti flóra sok elemét. Nemesapátin tanösvény létesült. A Zala megyei kis falvak részére az idegenforgalomba való bekapcsolódás esetenként további létüket határozhatja meg. A falusi turizmus tehát nagy szerepet játszik fejlődésükben.

Vas megye Kőszegi térségében van Horvátzsidány. Lakosai horvát származásúak, őseik a kőszegi vár védői voltak. Hagyományaikat őrzik. Velem, Bozsok, Zsira azok a falvak, ahol falusi vendéglátók működnek, szőlőterülettel vagy kézműves ismeretekkel rendelkeznek. Rum, Nagymizdó, Gersekarát már Szombathely alatt találhatók.

Vas megyében a legrégebbi idegenforgalmi múlttal az Őrség rendelkezik. A nyolcvanas évektől elsősorban ide irányult a falusi turizmus vendégforgalma. A kézművesség és a természeti értékek mellett több ökogazdálkodással rendelkező porta említhető meg. Szalafőn a Ferencz porta évek óta biogazdálkodással foglalkozik, amit vendégeik is megismerhetnek. A házaspár Budapestről menekült a természetbe. Portájukon csüngőhasú vietnámi disznókat, kecskéket, tehenet, baromfit nevelnek, de szamaruk is van. Minden termékük bio minősítésű.

A Tönköly portán Kercaszomorban ősi gabonafélét termelnek ökológiai körülmények között és készítik a tönköly párnákat. Van, ahol díszes cserépkályhacsempék készülnek, másutt a régi paraszti világ eszközei.

A Magyarszombatfa környéki agyag jó minősége régóta ismert, így a fazekasság ősi mesterség ezen a tájon. A faluban egymást érik a mesteremberek, a porták előtt halomban áll a szebbnél szebb fazekas árú. Magyarszombatfához tartozó Gödörházán Búzás Attila Sándor kecskéi és kecskesajt üzeme a vonzerő. Üzemlátogatás, kóstolás, etetés tartozik a programba. Velemérről indul a sárga liliom tanösvény. Őriszentpéteren Pfeiffer István méhészete nem csupán kóstolási és vásárlási lehetőség, de a méhek életéről, a méhész szakmáról is sokat megtudhat az oda látogató. A Gergács porta Szalafőn épületegyüttesével, eszközeivel, tevékenységével egyaránt be tudja mutatni az eltűnőben lévő őrségi gazdálkodás és életmód minden elemét.

Felsőszölnök arról is nevezetes, hogy a legnyugatibb magyarországi település. A falu szélén van a Hármashatárkő, a magyar-osztrák -szlovén határ találkozásánál. A falu lakói vendek, nyelvük nem egyezik a szlovénnal. Egymás között csak saját nyelvüket beszélik, a falu papja is helybeli vend. Természetesen magyarul is tökéletesen beszélnek. Kultúrájuk, a falu rendezettsége, a gyönyörű, nyugalmat árasztó táj, a templom negyedóránként megkonduló harangjával igen kedvessé teszi a régi paplak átalakításával kialakított és gyönyörű faragott bútorokkal berendezett vendéglátóhelyet. Kétvölgyön a Tücsöktanyán lovagolni lehet.

Legyen ez is fenntartható!

A bemutatott körkép jóindulattal is csak egy kis ízelítő mindabból, amit a falusi turizmus ma kínál Magyarországon. Ennek ellenére azt reméljük, hogy sikerült érzékeltetni összetettségét és elképesztő változatosságát.

Az „öko” szó hivatalosan eddig terjed. Napjainkban azonban egyre többet beszélünk a fenntarthatóságról. Ez ma már nem csupán a természet érintetlenségének fenntartása, de egy olyan általános szemlélet, mely az élet minden területén úgy igyekszik gazdálkodni az erőforrásokkal és értékekkel, hogy ahhoz utódaink is változatlan formában hozzájussanak. Ennek megvalósításához dinamikus gondolkodásmódra van szükség. A kívánt cél érdekében a gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok irányát kell úgy meghatározni, hogy elérjük a kívánt eredményt. Nem állíthatunk őrt minden értékhez, annak statikus védelme érdekében.Az ökoturizmus címszónak annyiban kívántunk megfelelni, hogy valamennyi térség kínálatában hangsúlyozni igyekeztünk a szűken értelmezett ökoturisztikai kínálatot, azaz a természet megismerését, védett területek kínálatát. Már egy lépéssel tovább menve feltártuk a falusi turizmus kínálatának agrár vonatkozásait, benne a fenntartható mezőgazdaság, azaz a biogazdálkodás és a turizmus kapcsolatát.

A falusi turizmus értéket ment és ad tovább az utódoknak, ha engedik fejlődni. Így minden eleme a fenntarthatóságot szolgálja és ökológikus, egyensúlyi szemléletet sugall. Így magyarázható, hogy néha eltérve a szigorú vonaltól elkalandoztunk a falusi turizmus szerteágazó kínálatának erdejében, amely szerencsére olyan sűrű, hogy alig kis részét tudtuk bevilágítani.

Az egyes térségek leírásánál nem csupán a konkrét kínálatot ismertettük, de ahol éppen aktuális volt, szót ejtettünk a falusi turizmus általános kérdéseiről is. Néhány gondolatot azonban még szeretnék hozzáfűzni: a jogi szabályozás jelenleg a szálláshelyek fogalmára és a minőség kérdéseire terjed ki. Nem foglalkozik igazán az egyes szolgáltatásokkal, így ma még csak az szolgáltathat ételt és programot, aki szállást is ad, és akkor is csak saját vendégeinek. Elkészült egy rendelettervezet a falusi és agroturisztikai szolgáltatásokról, mely a kis volumenű és nem üzletszerű rendszerességgel történő étel- és programkínálatot kiterjeszti a szállást igénybe nem vevő vendégekre is, lehetővé téve ezzel a tájjellegű termékek (étel, kézműves termék stb.) jogszerű bevonását a falusi turizmusba úgy, ahogy ez már régen és jól működik a NY-európai országokban. Ezzel velük is eredményesebben tudnánk felvenni a versenyt. A tervezet aláírásra vár, reméljük, hogy a törvény mielőbb életbe lép.

Az európai falusi turizmus szervezetek ernyőszervezete az EUROGITES, melynek a FATOSZ is tagja. Nemzetközi konferenciákon vitatjuk meg a falusi turizmus helyzetét és irányvonalait. Egységes minősítés, jogi szabályozás az álom, melynek megvalósulása – ha egyáltalán lehetséges – még várat magára. A specializáció, a programcsomagok és tematikus utak szervezése, általában a kínálat bővítése, a szolgáltatások sokszínűsége a cél. A specializáció tulajdonképpen egy-egy porta fő szolgáltatását jelenti, ami bizonyos vendégkört céloz meg. Pl. gyerekbarát porta; lovas, vadász, horgász porta; környezetvédő porta, mozgáskorlátozottakat fogadó porta; vallásturizmust szervező porta; egészségvédő porta stb. Hazánkban is ebben az irányban törekszünk fejleszteni a falusi turizmust.

Az EU csatlakozásunk után megnyílt az un. Leader + forrás, melynek keretein belül igen sok kistérség létrehozta akciócsoportját. Pályázataikban hangsúlyosan szerepeltek a falusi turizmus fejlesztésére vonatkozó intézkedések, sok esetben párosulva az ökológiai gazdálkodás bevezetésével, fejlesztésével. Ilyen pl. a Kunszentmiklós térségében szerveződött Felső-Kiskunsági és Duna Melléki ÖKO-TÁJ akciócsoport is. Reméljük, hogy a helyi szerveződésre épülő Leader eléri célját és valóban azt a vidékfejlesztést szolgálja, amelyet a helyiek tudnak és akarnak  végrehajtani, és ami egyértelműen az ő érdekeiket szolgálja. A helyi értékek megismerése, fenntartása védheti csak meg attól a vidéket, hogy beolvadjon a nagy globalizációba, Ne engedjük, hogy ezt tegyék velünk. Franciaország pl. a „veterán” EU tag a legnagyobb gondossággal és odafigyeléssel, a vidéki népesség helyes lokálpatrióta szemléletének erősítésével védi saját évszázados értékeit.

Az EUROGITES 2006.-ban másodszorra hirdette meg a falusi turizmus akcióhetet, melyet Európa-szerte azonos időben szerveznek meg. Célja, hogy a falusi turizmus a figyelem középpontjába kerüljön. Magyarországon a FATOSZ a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával médiakampányt indít, plakátot készít és terjeszt, illetve megszervezi, hogy a falusi turizmus szolgáltatásai széles közönség számára nyitottak legyenek. A 2005. év igen jó tapasztalatokkal zárult. Idén is hívunk mindenkit, aki szeretné jobban megismerni a magyar vidék életét.

Információ a programokról:

  • Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, 1077 Budapest, Király u. 93.
  • Tel/Fax: 06-1/268-0592, 06-1/352-9804.
  • E-mail: agroturizmus@t-online.hu.
  • Honlap: www.falusiturizmus.info.hu.

Tanuljuk meg tehát értékelni mindazt, ami a miénk, és használjuk is azokat hazai és külföldi vendégeink testi-lelki épülésére. A Danó porta egyik vendége fogalmazott így: „Mindaz, ami itt van – csoda, de mit ér a csoda, ha nincs csodálója?” Ez a mondat, úgy érzem, akár a falusi turizmus jelmondata is lehetne.

Összeállította:
dr. Miklay Frigyesné

[top]