2014 máj 29

Ökológiai gazdaság Tiszajenőn

0 Comment

Dr. Terjéki József Tiszajenőn, egy tanyán él családjával együtt. Tanár, emellett az ökológiai gazdálkodás elhivatott képviselője. Már 1983-ban tagja volt a Biokultúra Klubnak, amely a jelenlegi Magyar Biokultúra Szövetség bázisa volt.

Területeinek hivatalos ellenőrzése 1992-ben kezdődött, napjainkban teljes körű ellenőrzött gazdálkodást folytat (növénytermesztés – állattenyésztés – feldolgozás).

– Ön az elsők között döntött az ökológiai gazdálkodás mellett. Mi volt a döntésének az oka, mi motiválta?

– A családom és saját magam egészsége. A hátam megfájdult, az orvosok nem tudták meggyógyítani. A középső gyermekem kromoszóma rendellenességgel született és nagyon beteges is volt. Ez motiválta a váltást. A hátamnak semmi baja, sőt egy időben még jógát is oktattam, a lányom sem beteges már, ír, olvas, furulyázik, feladatai vannak a gazdaságban, ott teljes értékű embernek érzi magát meglévő kromoszóma rendellenessége ellenére.

– Kérem mutassa be gazdaságát, tevékenységét!

– Jelenleg 9,13 ha szántó, 0,83 ha konyhakert és gyümölcsös, 2,67 ha nádas, 25 ha legelő és kaszálóval rendelkezünk. A szántóból 2,5 ha, a legelőből pedig 10 ha a bérelt terület, a többi feleségemmel közös tulajdonú terület. A földek területe fokozatosan alakult ki, a konyhakerttel kezdtük, majd a helyi Tsz-től visszakapott földekkel bővítettük. Később vásárlással még tovább növeltük a gazdaságunk területét. Van egy MTZ traktorunk pótkocsival, tárcsával, de bérmunkában is dolgoztatunk, főleg a szántást és a szénabetakarítást.

Állatállományunk is fokozatosan alakult ki, először csak egy kecskét vettünk a gidájával, majd felszaporítottuk őket. A szarvasmarha tartás is három üsző vásárlásával kezdődött. Jelenleg 34 fejőskecske, 13 növendékkecske, 15 anyaracka, 3 db idei bárány, 3 tehén, 2 bikaborjú, 5 mangalica és baromfik vannak a gazdaságunkban. A borjakat, gidákat, bárányokat értékesítjük, a kecskéket fejjük, ezek tejét feldolgozzuk itt helyben és az ökopiacokon értékesítjük.

Amikor még tanítottam, akkor alkalmazottunk is volt, de most már csak a család látja el a feladatokat. Enyém a földek munkáinak szervezése, az állatok gondozása, etetése. A fejést a feleségemmel közösen végezzük, a tej feldolgozás a középső leányom és a feleségem feladata, az értékesítést felváltva végezzük. A legkisebb leányom iskolai szünetekben segít, mind az állatok körül, mind a feldolgozásban. Ő különben frissen fejt kecsketejen nőtt fel, és amikor megtanult járni, akkor a legelőről hazafelé tartó kecskék elé sétált és a kedvenc kecskéjén lovagolva tért haza. A nagyfiam is segített egy időben, amikor nem volt más munkája, egyébként alkalmilag szokott segíteni műszaki dolgokban, gépi munkákban.

– Nagyon sok állatfaj található a gazdaságban, miért a kérődzők, de főleg a kecske lett a hangsúlyozott?

– Egyrészt a kert és a szántóföldek tápanyag utánpótlását a saját készítésű komposzttal nem tudtuk maradéktalanul megoldani, jó lett volna istállótrágya is. Másrészt rendelkeztünk legelővel is. A fűtermés egy részét először talajtakarásra használtuk, de a maradékkal nem tudtunk mit csinálni, sőt költséges is volt bérmunkában levágatni, betakarítatni, és voltak olyan gödrös területek is, amit géppel le sem lehetett vágni. Így kézenfekvő volt, hogy a fű betakarítását állatokra bízzuk és a keletkezett trágyát használjuk a komposzt dúsítására és a földek tápanyag utánpótlására. Ezt a leghatékonyabban a kérődzők tudják elvégezni. A kör szarvasmarhára, juhra és kecskére szűkült le. Azért kezdtük az állattartást a kecskével, mert az tejet is ad és a feleségem is gondját merte viselni távollétemben. Később lett csak szarvasmarhánk, amikor már alkalmazottunk is volt. A rackajuhok azért vannak, hogy a kecskehúst nem kedvelőknek is húst tudjak adni szükség esetén. Az utóbbi időben mangalicákat is tartunk, ezekkel etetjük a kecsketej feldolgozása közben keletkezett melléktermék savóval.

öko kecskék

– Azokat az állatfajokat, melyek nincsenek ellenőrzésben, miért nem tanúsítja, illetve hogyan biztosítja ezek elkülönült tartását, takarmányozását?

– A mangalicáink ás tyúkjaink nincsenek ellenőrizve. A tyúkok csak úgy vannak, a kertben kapirgálnak, fákon alszanak, szanaszét tojnak, a pontos számuk sem ismert, időnként a meg nem lelt tojásból csirkéket keltenek, a róka is hordja őket. Téli időszakban, fagyos, vagy havas időben kapnak csak külön enni. A rosszul sikerült sajtot, fölösleges faggyút, konyhai hulladékot jobban eltakarítják, mint a kutyák vagy a macskák. De hogyan is lehetne így őket ellenőriztetni. A mangalicák ellenőrzését tervezem megoldani, de először egy nagyobb területet akarok nekik bekeríteni, ahol szabadon mászkálhatnak. A mostani terület már kicsi és nagyon fel is túrták, nem engedik megnőni a füvet. A táplálásuk megoldott lenne, savót kapnak kevés darált gabona maggal, olajpogácsával, idényben friss lucernával, fűvel, disznóparéjjal, kerti és konyhai hulladékkal etetjük őket.

– A tenyésztés során melyek azok az értékmérő tulajdonságok, melyeket elsősorban fejleszteni szeretne, illetve prioritást élveznek?

– A kecskék tenyésztésében, szelekciójában a fő szempont, hogy jól bírják a legeltetést, a legelőre való rendszeres kijárást, mellékszempont, hogy könnyen fejhetők legyenek. A tej mennyisége, minősége, az állat nagysága, húshozama nem szempont. A kialakult vevőkör ellátását szeretnénk megoldani, az eladásra szánt termékeket az igényekhez igazítjuk. Ha többre lenne szükség, akkor növeljük az állatok számát, ha kevesebbre, akkor selejtezünk. A növelést persze csak éves periódussal tudjuk megoldani. A kisebb piaci ingadozások kivédésére kevéssel többet termelünk, az esetleges sajtmaradékot érleljük és ezt a laktációs időn túl is tudjuk értékesíteni.

biokecskék

– Az ellenőrzésben lévő állatok takarmányozását milyen szempontok szerint alakítja ki, gondolok itt főleg a téli, illetve laktációs időszakokra?

– Amikor van rá lehetőség, akkor legelnek az állatok. Az idei tél kedvező volt, sokáig ki tudtak járni a legelőre. Ha ősszel már nem, vagy kora tavasszal még nem laknak jól a legelőn, akkor bent is kapnak lucerna- vagy gyepi szénát. A fejős kecskék a fejőálláson kapnak még minimális, 0,5 dl gabona magvat, jelenleg búza és árpa keveréket. A szarvasmarhák és a juhok szoktak még kapni silózott kukoricát is, a kecskék ezt nem szeretik.

öko tehenek

– Minden takarmányt meg tud termelni saját területen?

– Igyekszem megtermelni. Lucerna szénám, gyepi szénám mindig van elegendő. Szemes nem mindig elég, ilyenkor ezt venni szoktam. A tavalyi évben nem termett gabonafélém, így most ezt venni kell. A mangalicák, tyúkok és a fejős kecskék is kapnak belőle.

– Hogyan és milyen szempontok szerint tervezi meg a növénytermesztésben a vetésforgót?

– A fő szempont, hogy mindig legyen lucerna. Mellette gabona félék, csalamádékukorica, zöldtrágyanövények alkotják a vetésforgót. Az idén olajlent is tervezek beiktatni takarmányozásra a gazdaságban. Ezzel főleg a baromfik tojásának és a mangalicák zsírjának a minőségét szeretném még tovább növelni.

– Az ellenőrzés alatt lévő kis- és nagykérődzőknél az állategészségügyi problémákat hogyan lehet kezelni, hiszen ezeknél korlátozottabb a felhasználható készítmények köre?

– Nem összezsúfolt, legelőre járó állatoknál nem sok egészségügyi probléma szokott előfordulni. Nyári napokon a fő gondot a légylárvák okozzák. Ezek a legapróbb sérüléseken, nőstények péráján, hímek nemi szervén szoktak jelentkezni. Ilyen esetben szemöldökcsipesszel távolítjuk el a lárvákat, a sebet hidrogén-peroxiddal kezeljük, az újra fertőzés ellen rendszeresen kenegetjük hidegen sajtolt ricinusolajjal, amíg a seb be nem gyógyul. Ez a teheneknél kicsit nehezebb, de sajnos náluk is előfordulhat. A sertések fülén is megjelenhet néha, ez sem egyemberes munka a nem ólban tartott mangalicáimnál.

Téli időszakban a juhok között rühösödés az, ami elő szokott fordulni. Ezt saját készítésű alkoholos fokhagyma tinktúrával és eukaliptusz olajjal helyileg kezeljük. A tavaszi nyírás után már nem jelentkezik.

öko juhok

Ritkán tőgygyulladás szokott még előfordulni, súlyosabb esetben gyógyszertári tőgyinfúziót is kell használni. A gyógyulás alatt és utána még két hétig nem használjuk fel az ilyen állat tejét, a cicák és a kutyák kapják. Belső férgesedés nem okoz különösebb problémát, ezt főleg valami más ok miatt legyengült, elöregedett kecskéken hatalmasodhat el. Ilyenkor fokhagyma etetése segíthet, a kecskék megeszik. Megelőző védekezést belső paraziták ellen nem szoktunk alkalmazni.

A TBC ellenőrző oltás kötelező mind a kecskéknél, mind a teheneknél. Bár a hagyomány szerint a kecskék nem szoktak gümőkórosak lenni, sőt az antibiotikumok kora előtt még a TBC-ben szenvedő betegeket is kecsketejjel kezelték, az előírás szerint a TBC oltást nem tudjuk kikerülni. Az állatorvosunk szerint már találtak kecskében is tébécés egyedet, de erről sajnos többet nem tudok. Érdekes lenne azt is tudni, hogy milyen módon tartották azt az állatot.

– A kifejt tejet fel is dolgozza saját gazdaságában, milyen készítményeket értékesít?

– A kecskék tejét dolgozzuk fel. A teheneket általában nem fejjük, a borjak kiszopják. Az esetlegesen nyert tehéntejet saját célra használjuk és helyben értékesítjük konvencionális tejként. A nyers kecsketejből hagyományos módon készítünk túrót, tejfölt, vajat, sajtot. A savóból orda is készül. Pasztőrözött tejből joghurtot és krémsajtot állítunk elő. A nyers kecsketejet és a feldolgozott tejterméket a budapesti és a szegedi ökopiacon értékesítjük.

– Mi a véleménye a feldolgozott készítmények piaci értékesítéséről, a feldolgozói körülmények kialakításával kapcsolatos szabályozásokról?

– A jelenlegi szabályozások nagyobb részt megfelelőek lennének, a nagyobb gond, hogy ezeket a szabályozásokat nem egységesen értelmezik az egyes megyékben, az egyes piacokon is lehetnek eltérések. A kicsomagolás és az árusítás módjában vannak kisebb eltérések, a feldolgozás körülményeinek kialakítási módja pedig az eljáró hatóságtól függ. Ezt nem akarom bírálni, hiszen mindig a gyengébben csattan az ostor. Néhány paradoxont említek csak.

A feldolgozás során a magyar feldolgozótól megkövetelik a rozsdamentes edények használatát, míg a franciák, olaszok, svájciak használhatják a fa eszközöket is. A rozsdamentes saválló anyag viszont nehézfémmel szennyez, ami igaz, hogy minimális ugyan, de sajnos ez a minimális is lerakódhat a szervezetben, sok kicsi viszont sokra megy.

A kicsomagolt nyers tejre kötelező ráírnom, hogy csak forralás után fogyasztható. Ez viszont már sokkal rosszabbul hasznosul a szervezetben, az ásványi anyagok szerves kötése bomlik, a fehérjék denaturálódnak. Igaz, hogy az embereket meg kullanccsal ijesztgetik és félnek, de a piacra kijönni mernek, pedig a baleseti veszély is lehet akkora, mint az, hogy éppen egy fertőzött kullancs megfertőzi az állatot, ami a tején keresztül megfertőzi az embert.

A piacon azt is gyakran kérdezik rámutatva a kicsomagolt savóra, hogy meddig áll el. A válaszom az szokott lenni, hogy a végtelenségig, de a flakonra kettő hét van ráírva. Ezt aztán végképp nem értik. A dolog lényege, hogy kötelező ráírnom valamit, így hát rá is írok kettő hetet. Másrészt a hagyományos orosz kvászt éppen savóból erjesztik. Legegyszerűbb módja, hogy kiteszik a napra és ott hagyják.

– A jövő terveiben – bár teljes körű gazdálkodást végez – vannak még további elképzelései?

– Igen, elképzeléseim vannak, de nem biztos, hogy már mindent meg is tudok valósítani, mert az idő halad, az ember kora meg véges. A fiatalabbak meg nem biztos, hogy az idősebbek elképzeléseit valósítják meg. Röviden, növelni szeretném a gyógyító termékek körét. Ilyen lehet a különféle nyavalyákra készített tejtermék, gyógynövényekből előállított termékek. Tervezem a len és kendermag termesztés beindítását, ezek beillesztését a takarmányozásba, hogy igazi kendermagos tyúkok is legyenek. Továbbá tervezem a gyógyító turizmus beindítását is a tanyánkon, hogy jó levegőn, egyénre szabott táplálkozással és kiegészítő gyógyító eszközökkel segítsünk a rászorulóknak. Ennek érdekében már gyógymasszőri és természetgyógyászati képesítésem is van, gyógynövénytermesztő szakképesítést is tervezem megszerezni, a kislányom pedig gyógytornász hallgató.

– Mit tanácsol azon termelőknek, akik most vagy a közeljövőben állítják ellenőrzésbe növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységüket?

– Szerintem az a legfontosabb, hogy ne bort igyanak és vizet prédikáljanak. Akkor lesz valaki hiteles biotermelő, ha maga is ilyen termékeket fogyaszt, ezt meggyőződésből csinálja, magát képezi és felszabadítja saját magát az utóbbi évek dogmáitól. Olyasmikre gondolok, mint például a bio búza veszélyes a fogyasztásra, mert a vetőmagot meg sem csávázták fuzárium ellen.

Néhány gyakorlatiasabb tanácsot is lehet adni. A növény- és gyümölcstermesztésben sokkal jobban oda kell figyelni, mint ahogy azt az iskolákban tanítják és megelőzni a betegségeket, védekezésben nincs nagy ágyú lehetőség. A gyomosodás, gombás betegségek megelőzése, a rovarkártevők távoltartása sokszor a talaj állapotán múlik. Készüljenek fel az esetleges talajtakarásra, nedvesítő öntözésre, gyakori fogasolásra kultúrától függően. Az állatok gondozásánál ismerjék meg az állatok szokásait, ezekhez alakítsák ki a tartási körülményeket. Tanuljanak meg az állatok fejével gondolkodni, majd velük kommunikálni. Én már a kecskék nézéséről látom, hogy miben sántikál, azt is tudom, hogy, ha elveszem róla a szemem, akkor mit fog csinálni, így ha éber vagyok, akkor nyugodtan legeltethetek, nem kell utánuk rohannom.

Fontos a piac kérdése is. Ebben főleg a kisebb volumenű gazdáknak tudok tanácsot adni, mert én sem nagygazda vagyok. Ne nagyon számítsanak a kereskedőkre. Nagyon nagy haszonkulccsal dolgoznak és csak akkor vásárolnak, ha tovább is tudják adni az árujukat. Sokkal jobb, ha ezt is önmaguk oldják meg. A piac bizonytalanságát úgy tudják kivédeni, ha tárolásra, feldolgozásra is berendezkednek. Gyümölcsökből házi lekvár, levek, aszalvány, alkoholos ital, ecet ami szóba jöhet. Zöldségfélék közül sokat lehet tárolni télire, de szárítmány is szóba jöhet, sőt ilyenekből fűszerek hozzáadásával nyers étel alapanyag, levespor is készíthető. Állatok tartása azért jó, hogy trágyát termeljenek, a feleslegessé vált állatok húsát barátoknak, ismerősöknek értékesíthetik. A piaci árusításhoz már komolyabb engedélyek kellenek. Hozzám szoktak járni arabok, vesznek egy kecskét, helyben levágják és úgy szállítják el. Legalább én is megtanultam, hogyan készítik Afrikában a pörköltet. De van érdeklődés a mangalicák helyben való levágása iránt is. Mint már említettem, a tyúkjaim nincsenek minősítve, de aki egyszer a tojásainkat megkóstolta, azt nem fogja azontúl érdekelni, hogy nem bio minősítésű. A rideg baromfi tartásra viszont nagy terület kell, de ebben is nagy kiaknázatlan fantázia van.

Fontos még a bürokráciára is felkészülni. Sok előírás van, amit be kell tartani, túl sok nyilvántartás van, amit vezetni kell. Ezeket is vegyék komolyan és csak mosolyogjanak a bosszankodás helyett. Volt már nálam olyan ellenőr is, aki azt is beíratta velem a takarmányozási naplóba, hogy mennyi legelőfüvet esznek naponta az állatok, mennyi ennek a szárazanyag tartalma. Persze ő állattenyésztési szakon végzett és tudta az irodalmi adatokat. Most már én is tudom. Másik érdekes dolog, hogy mennyi gabonám termett, hány mázsa. Persze ezt a kombájnos megsaccolja. De nekem azt is vezetnem kell, hogy mennyit etetek naponta az állatokkal, amit megint csak nem tudok pontosan adagolni. De ezt úgy kell vezetni, hogy az egyes kimutatások ne mondjanak egymásnak ellent. A nyilvántartások vezetésében nálam az utóbbi években az vált be a legjobban, hogy az MVH által kiadott nyomtatványokat használom, kiegészítve azokkal, ami a Biokontrollnak (vagy más ellenőrző szerveknek) pluszban kell és ezeket elektronikusan vezetem. Az MVH felé egyre gyakrabban kell a dolgokat elektronikus módon benyújtani. A helyszíni ellenőrzésekre viszont kinyomtatom azokat, hogy a technika ördöge ne játsszon velünk és minden gördülékenyen menjen.

– Munkájához a jövőben, eredményes, sikerekben gazdag gazdálkodást kívánok!

Kiss Attila
(Biokultúra 2014/1)

[top]