2007 Júl 30

Raktári kártevők ellen szén-dioxiddal

Nincs hozzászólás

A biotermékek, így a gabonafélék és más növények, például héjnélküli olajtökmag betakarítása idején minden évben újra előtérbe kerül a termények tárolásának kérdése.

A tárolásnak több feladata van. Az első és legfontosabb a megtermelt termény minőségi paramétereinek megőrzése a termény felhasználásig illetve értékesítéséig. A bio (organikus) terményekre is vonatkozik az a szabály, ami a termelőkre és a kereskedő cégekre is érvényes, a terményt lehetőleg olyan időpontban kell a piacon értékesíteni, amikor a kereslet-kínálat alakulása az elérhető értékesítési árak szempontjából a legjobb. Ez a körülmény szinte biztossá teszi, hogy a szemestermények hosszabb-rövidebb tárolására kell berendezkedni. A tárolásra való felkészülés alapvetően meghatározza a tárolási folyamat eredményességét.A termelőnek már a vetésforgó kialakítása során gondolni kell arra, hogy a megtermelt áruféleséget mikortól, mennyi ideig és milyen mennyiségben szükséges tárolnia. Számba kell vennie a lehetséges tárolásai kapacitásait, a tárolandó növények érzékenységét a raktári kártevők megjelenése szempontjából. Többek között nagy hangsúlyt kell fektessen arra a körülményre, hogy a tárolóhelyiség – beleértve a műszaki eszközöket (csiga, serleges felvonó, rédler, szellőztető berendezés stb.) – tisztasága megfelelő legyen.

Az előző évről ottmaradt termékmaradványokat, amik az esetleges gócai lehetnek a fertőzésnek, mindenképpen el kell távolítani. A biológiai termelés alapvető szabályaiból eredően erre a legmegfelelőbb módszer a gépek, tárolóhelyiségek, silók berendezéseinek módszeres szétszerelése, majd különféle eszközökkel történő kitakarítása. Erre a célra megfelel a sűrített levegővel történő portalanítás, ipari porszívók alkalmazása, nagy nyomású mosóberendezések használata. Nagyon fontos a tárolóhelyiségek klimatikus állapota, így a páratartalom, hőmérséklet stb. Mindezek figyelembevételével lehet megtervezni, hogy milyen védekezési módszert alkalmazhatunk a tárolás során.

Jegyzetem címében azt jeleztem, hogy a CO2 alkalmazásának lehetőségéről, saját tapasztalatainkról kívánok szólni. Vannak azonban a raktározásnak olyan meg nem kerülhető részei, körülményei, melyekről feltétlenül beszélnünk kell.

A tárolt szemesterményekben végbemenő változások szempontjából legfontosabb szerepe a következő körülményeknek van: tisztaság, a termény nedvességtartalma, a hőmérséklet és a légmozgás.

A tartós tárolás alapfeltétele a tárolni kívánt növény megfelelő tisztasága és nedvességtartalma. A terményben lévő idegen anyagok (szár- és gyommaradványok stb.) eltérő nedvességtartalma miatt káros mikrobiológiai anyagcsere folyamatok indulhatnak be. Ez felmelegedést okozhat, ami kedvezhet a kártevők jelenlevő szaporítóképleteinek beindulásához. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a betárolt termék élő anyag, melynek anyagcsere folyamatai vannak, például a légzés, melynek során a szénhidrátok bontása és oxigénfelvétel mellett széndioxid és vízleadás történik. Fontos, hogy a tároló szellőztethető és a benne lévő termény átmozgatható legyen.

Raktári kártevőkről

Azokra a terménykárosítókra gondolunk, melyek a terményhalomban élnek, táplálkoznak, szaporodnak. Jelenlétükkel a megtermelt termékeket tönkreteszik, értéküket csökkentik. Alapvetően három csoportjukat különböztetjük meg:

  • élelmiszer kártevők (pl. zsizsikek, molyok, atkák);
  • rágcsálók;
  • élelmiszer látogatók (pl: tücskök, hangyák, csótányok stb.).

Gazdasági jelentősége az első két csoportnak van, ugyanis tevékenységük és jelenlétük tönkreteszi az árut.

A védekezés módjai

A védekezés összetett mechanikai és fizikai, illetve biológiai folyamat lehet a biotermelés során. Nem lehet kiragadni, elkülöníteni egyetlen folyamatot sem. Igazán eredményes tárolás csak valamennyiük együttes, okszerű használata esetén lehet. A következőkben vázlatosan megpróbálom leírni az általunk alkalmazott módszert, illetve ennek munkafolyamatait.

Szárítás. A betakarítás után a szemes termény fajtájának megfelelő nedvességtartalomra kell a magvakat szárítani.

Tisztítás. A megtermelt árut előtisztítás és szárítás után – még a betárolás előtt – lehetőség szerint a megkívánt és elvárt lehető legtisztább állapotúra kell tisztítani. Esetünkben a (gabonák egyes fajtáit kivéve) például popcorn kukorica, tökmag 99,9% tisztaságot jelent.

Tárolás. Vállalkozásunk a szemes termények szállítás előtti átmeneti tárolását konkténerekben, illetve big-bag zsákokban végzi.

Monitorozás. Hűtőtároló híján a tárolóban számos helyen elhelyezett szín-, fény- és szaghatáson alapuló csapdákkal követjük nyomon a kártevők esetleges megjelenését.

Egyéb megelőző módszerek. Időszakosan a konténerekben lévő árut légszelektoron engedjük át. Ez a berendezés kiválóan alkalmas a magnál könnyebb rovarok, azok szaporító képlete, egyéb fizikai összetevők, például por eltávolítására, különválasztására.

Hálózás. A mechanikai eszközök közül a legegyszerűbb a hálózás, amely a terményből elkülöníti a kártevőket. Többrétegű és -méretű, rostasorral átszellőztetünk, rostálunk. A rosták méretét úgy kell megválasztani, hogy a legfelső soron a termény fennmaradjon. A következő rostasor szúnyogháló méretű legyen, ami a már bekerült, illetve a terményben kifejlődött kártevők eltávolítását valósítja meg. A harmadik rostasor méhészboltban kapható, igen apró rostalukú fémszövet, amin a peték és egyéb készletkártevő képződmények jutnak át.

A légszelektor

A légszelektor (A szerző felvételei)

CO2-gáz alkalmazása. Amennyiben minden megelőző tevékenységünk ellenére a peték, a magban élő lárvák és bábok mégis átjutnak a rostán, majd kifejlett kártevőkké is válnak, egyik biológiai módja lehet elpusztításuknak a levegő elvonása úgy, hogy a tárolótérbe a levegőnél nehezebb fajsúlyú szén-dioxid gázt áramoltatunk be. Ezt a módszert nem előzte meg tudományos kutatás, pusztán praktikus gyakorlat, jól végiggondolt kivitelezés. Fenti módszer alkalmazásával párhuzamosan próbálkoztunk üzemi körülmények között is használható vákuumkamra, túlnyomásos kamra alkalmazásával is. A vákuumkamrában, ahol 0,8 bar vákuumot idéztünk elő, valamint nyomásos kamrában, ahol 8,5 bar túlnyomást produkáltunk a különböző fejlődésű állapotban behelyezett zsizsik- és molyképletek 10 perc tartózkodási időn túl is életképesek maradtak. Ipari méretekben az ezen túlmenő időt az eljárás módszerének veszélyessége miatt nem tartottuk elfogadhatónak.

Visszatérve a szén-dioxid gáz alkalmazásához, a módszert 1 kamion (20-22 tonna gabona befogadásra alkalmas) silótérben alakítottuk ki. A silótér légmentesen zárható, illetve mivel a kitárolás a torony alján történik, a behatás idejére a torony alsó része kellő tömítésben részesül. A gáz adagolása a torony alján az erre a célra kialakított gégecsövön keresztül történik. A gáz a siló aljáról normál acélpalackból nyomásszabályozó szelepen keresztül jut a tárolótérbe. A tároló tetején beépített érzékelő-monitor jelzi a telítettséget. Amennyiben a gáz elillanóban van, automata szelep gondoskodik az utánpótlásról. A behatolási idő a gyakorlat szerint minimum egy hét. Ennyi időre van szükség, hogy az oxigén hiánya következtében a kártevők elpusztuljanak. A kitárolás után a holt kártevők jelenléte miatt a terményt át kell rostálni.

Összefoglalva: kellő odafigyeléssel, az eszközök megfelelő kiválasztásával, a kellő időben és a jól megválasztott módszerrel történő beavatkozással biztosítani lehet az egészséges élelmiszer-alapanyagot, az egészségre ártalmas kémiai anyagok nélkül is.

Mészáros Ferenc
Fair Trade Kft., Békéscsaba
(Biokultúra 2007/3)

[felül]