2005 dec 30

Ropogós zöldségek májusban is

0 Comment

A szerző az egyik legrégebben termelő hazai biogazdával, Németh Istvánnal beszélgetett, véleményét kérte és tárolási módszereiről érdeklődött.

A hazai piacra termel

Németh István 1993-ban próbálkozott először azzal, hogy gazdasága egyes részeiről száműzze a szintetikus növényvédő szereket. A HIPP bébiételgyártó cég egyik első beszállítójaként, a biztos háttérnek is köszönhetően fokozatosan az összes táblán áttért az ökológiai előírások követésére.  A biogazdálkodás gondolata egy hollandiai szakmai út során ragadta meg, ahol azt a tanulságot szűrte le, hogy a biogazdálkodás bár nehéz, embert próbáló út, de az ökotermékeket legalább biztosabban el lehet adni. Sajnos a mai agrárgazdasági helyzetben a következtetés egyre kevésbé helytálló, amikor a termelő nemcsak az egyre szélsőségesebb időjárásnak, de egyes vezetők felelőtlen és öncélú döntéseinek is ki van szolgáltatva.

Ilyen körülmények között nagyon könnyen csődbe lehet menni, és csak úgy lehet esélyünk az életben maradásra, ha jó minőséget, nagy mennyiségben és versenyképes áron kínálunk a felvásárlónak. Fontos feladat ezenkívül a biotermékek iránti minél szélesebb kereslet felkeltése és kielégítése. Németh István jelentős szerepet játszott ez utóbbiban azzal, hogy elvállalta több budapesti biobolt zöldséggel való ellátását a kezdeti időktől fogva, amikor a csekély érdeklődés miatt még csak kis mennyiségeket forgalmaztak. Ez a támogatás nélkülözhetetlen volt ezen elkötelezett üzletek profiljának fenntartásában. Újabb bioboltok ellátására azonban már nem tud vállalkozni, inkább a régi partnerek igényeit igyekszik minél jobban kielégíteni.

Németh István úgy véli, hogy a hazai biogazdálkodás jelenlegi katasztrofális támogatottsági helyzetében a termelő kénytelen minél jobban a közvetlen értékesítésre támaszkodni, mert a biotermékek – magas előállítási költségeik miatt – további kereskedelmi láncszemek beiktatását már nem viselik el. Perspektivikusnak tartja a gazdaságból történő közvetlen értékesítést, és saját rápcakapi portáján is szívesen látja a vásárlókat. A legtöbb vevő a közeli Győr városából látogat el a Fertő-Hanság Nemzeti Park szomszédságában fekvő faluba. A budapestiek nagyobb mennyiségek esetében szerdánként is átvehetik megrendeléseiket a Sirály utcai parkolóban, a XII. kerületi Művelődési Ház mellett.

Télire – de hogyan?

Finom és ropogós a sárgarépa, káposzta még májusban is, amelyeket szállít a zöldségeket árusító bioboltokba. E jelentős mennyiségű, és eltérő igényű zöldségfajták tárolását igyekezett a legszükségesebb beruházásokkal megoldani.

Gazdaságban a kezdetektől adott volt két téglaépület, amelyeket 5-7 milliós beruházással sikerült modern hűtőtárolóvá átalakítani. Az egyenként 7,5 vagonos befogadóterű épületekbe számítógéppel vezérelt hűtőberendezést épített be. Ez a rendszer a kinti hideg levegőt is felhasználja a tároló hőmérséklet szabályozására: mínusz fokok esetén kívülről szívja be a hideg levegőt, amely amellett, hogy energiatakarékos, egyben a szellőzést is biztosítja.

E két 0°C fokos hűtőtárolóban helyezik el télire egyik épületben az almát és sárgarépát, a másikban pedig a zellert, a fehérrépát és a káposztát.

Bár az alma és répa egy légtérben való elhelyezése nem túl szerencsés, mivel a zöldségek szén-dioxid leadása gyorsítja az alma érését, de a sokéves tapasztalat szerint ez mégsem okoz jelentős problémát.

A termények tárolása 1 m3-es fa konténerekben történik, amelyeket a beton aljzaton könnyen kezelhető kézi targoncákkal, közismert nevén „békákkal” mozgatnak.

A tároló fertőtlenítése az idény megkezdése előtti egyszeri meszeléssel történik. Rendszeres átválogatásra a tárolási időszak alatt nincsen kapacitás, de szerencsére a biotermények jó eltarthatósága miatt gyakorlatilag nincs is rá szükség. Elegendő a betárolás előtt a felesleges földtől megszabadítani és gondosan kiválogatni, hogy csak az egészséges zöldségek kerüljenek a konténerbe. A káposztára márciustól azért már jobban kell figyelni, és a romlás jeleit mutató konténereket kell előbb felbontani.

A kevésbé kényes céklának és burgonyának két különálló, hűtés nélküli klimatizált pincét tartanak fenn. Ezek szellőzését és hőszabályozást ventilátor végzi, amelyet a külső és belső hőmérsékletet, valamint a páratartalmat érzékelő vezérlő működtet. Ezzel a módszerrel átlagosan 5°C fokos pincehőmérséklet biztosítható.

A hagymafélék tárolása hagyományosan az egyik hűtő- és manipuláló épület padlásán történik. Számukra fontos a száraz környezet és nem okoz problémát az ingadozó melegebb vagy akár fagypont alá süllyedő hőmérséklet. Fontos viszont, hogy a fagyott hagymához nem szabad hozzányúlni, ott ahol van, saját maga kell, hogy kiolvadjon.

Itt helyezik el egy külön helyiségben a tökféléket is, amelyek a tapasztalat szerint jobban viselik a melegebb, de száraz, mint a hideg, nedves tárolási körülményeket.

A fenti módon tárolt zöldségfélék május végéig, június elejéig is jó minőségben kitartanak, a budapesti Ökopiac vásárlóinak nagy megelégedésére.

Szőnyi Eszter
(Biokultúra 2005/6)

[top]