Hírek, cikkek

2006-02-01

Szárazságtűrő fehérjenövény: a csicseriborsó

A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió. Ezeken a területeken, továbbá Indiában étkezési célra és abraknak termesztett, közkedvelt növény. Európában az olaszok, spanyolok, portugálok, franciák és a törökök termesztik jelentősebb terület- és hozamviszonyok mellett.

Felhasználási területe megegyezik a borsóéval mind takarmánynak mind emberi fogyasztásra. Antinutritív anyagokat nem tartalmaz, hőkezelés nélkül is felhasználható. Konyhakerti növényként is vetélytársa a borsónak. A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Száraz borsóként viszont hosszú áztatásra van szüksége, hogy megpuhuljon.

Magyarországon három elismert fajta van; az iregszemcsei nemesítésű Dónia és a kompolti nemesítésű Pax, illetve Kompolti bordó nevű fajták (nemesítette Szalai György). Mivel termesztési tapasztalataink biogazdálkodásban leginkább a Pax fajtával vannak, ezért a következőkben említett adatok, eredmények, tapasztalatok is főképp erre vonatkoznak.

csicseriborsó

A növény elágazó szárú, tág térállásban bokrosodó, 50-90 cm magas, mirigyszőrökkel sűrűn fedett, páratlanul szárnyalt levélzetű, mélyen gyökerező, hüvelyében 1-2 magvat nevelő tetszetős pillangós növény. Egyéves, öntermékenyülő növény, virágzása elhúzódó. Ezermag tömege 200-300 g. A mag jellegzetes csőrnyúlvánnyal rendelkezik, színe beérve bézs. A Pax fajta folytonos növekedésű fehér virágú fajta.

Átlagos kémiai összetétele szárazanyagra vonatkoztatva: 40-45% szénhidrát, 22-25% fehérje (0,214 g metionin, 0,944 lizin 100 g szárzanyagban), 5% olaj, 3% hamu, 0,2% Ca, 0,3% P. Emészthetősége jó, 76-78%-s. Gyógyászati szempontból is érdekes növény; diabetikus hatású, emésztési zavarok, hurut kezelésére használható. A koleszterinszint szabályozására is alkalmazzák.

Nagy hőigényű növény és mindemellett a legkisebb vízigényű hüvelyes, csak a kelesztő és a kezdeti fejlődését biztosító csapadékra igényesebb. Amennyiben a május-június csapadékos nagy termésre számíthatunk. Ha egy júliusi nagyobb mennyiségű eső az érett csicseriborsót áztatja meg, akkor nagy károkat tud okozni, a hüvelyek száradás után felnyílhatnak, megnő az egyébként minimális pergési veszteség, csökken a csírázó képesség a felületi gombás fertőzések miatt, bár ez csak vetőmagtermesztésnél jelent gondot. A növény szárazságtűrésére jellemző, hogy aszályos időben is nedves lesz az ember keze, ha végigsimítja, mert a levélkék mirigyszőrös fonákja apró folyadékcseppecskékkel fedett, mintha állandóan „izzadna” a növény. Ez a folyadék sok alma- és oxálsavat tartalmaz, ami a felhevült bőrre jutva csípi, irritálja azt. Ezen tulajdonsága miatt szalmáját az állatok nem fogyasztják.

A középkötött és lazább csernozjom és barna erdőtalajok, valamint a humuszos homoktalajok növénye. Legjobb termést kalászos után adja, közepes tenyészidejű pillangós révén pedig kiváló elővetemény. Vetési ideje április első fele. Kompolton kapás sortávolságra vetjük (75 cm), folyóméterenként 30-35 maggal. A növény magja alkalmasnak bizonyult SPC szemenként vető­géppel való vetésre. Széles sortávnál a sorok záródásáig, ami teljes virágzáskor következik be sorközművelő kultivátorral gyommentesen tartható. Gyomosodásra fejlődése kezdeti időszakában érzékeny, lombzáródás után jól árnyékolja a talajt. A borsónál jobb gyomelnyomó. Gyomfésűvel még nem próbálkoztunk a csicseriborsónál, ezért a sorokat kézzel kapáltattuk. 250 g ezermag tömeggel számolva így a hektáronkénti vetőmagnorma 100-120 kg. A betakarítható termés kedvezőtlenebb évjáratban 1 t/ha, jó évjáratban 2,5-3 t/ha körül mozog. 2005-ben Kompolton a vetőmagtermesztő területeink termésátlaga 2,3 t/ha volt.

Betegségei közül említésre méltó a Fusariumos hervadás, és az Ascohyta fajok által okozott szár-, levél- és hüvely foltosság, de ezek jelentős kárt eddigi tapasztalataink szerint nem okoznak, csapadékos időjárás esetén egy-két permetezéssel réz tartalmú szerekkel az Ascohyta betegségek kártételi küszöb alatt tarthatók. Az idei csapadékos évben Kompolton 3,5 ha szuper elit biovetőmag szaporítás egy rezes permetezéssel tünetmentes volt. Jelentősebb kártevői a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa amigera) és a borsómoly (Cydia nigricana), melyek szexferomon csapdás előrejelzésre alapozva BT készítményekkel hatékonyan ritkíthatók.

Rendkívül fontos tulajdonsága, hogy a zsizsik nem támadja meg. Ez már önmagában alkalmassá teszi biotermesztésre. További előnyös tulajdonsága a már említett szárazságtűrésen és zsizsikmentességen kívül, hogy sok borsófajtával ellentétben betakarításig nem dől meg az állomány. Átlagos időjárás és április elején történt vetés esetén, augusztus első dekádjában kombájnnal aratható.

Szaktanácsért vagy biovetőmagért forduljon bizalommal a kutatóintézet munkatársaihoz! Károly Róbert Főiskola Fleischmann Rudolf Kutatóintézet, Kompolt, 3356 Fleischmann út 4. Tel.: 06-36/489-082.

Blaskó Dávid – dr. Geczki István
(Biokultúra 2005/6)

Növénytermesztés, Szakcikkek