2012 jan 24

Szervestrágya pellet és talajbaktériumok együttes hatása

0 Comment

Széles körben ismert, hogy nem csak a kezeletlen, vagy komposztált istállótrágya, de az új technológiai fejlesztéseknek köszönhető pelletált és hőkezelt szervestrágya-granulátumok is nagy szerepet játszanak a fáradt talajok újraélesztésében, a talajélet serkentésében és a talaj szerkezetének feljavításában. Nyilvánvaló, hogy a növények táplálkozási mechanizmusa, vízháztartása és a műtrágya hatóanyagok hasznosulása is sokkal jobb egy megfelelően karbantartott talaj esetében.

A szerves trágyák zömmel a talajfelszín alatt mennek át azokon az átalakulási folyamatokon, melyek többek között a humuszképződéshez és a tápanyagok feltáródásához vezetnek. Ennek értelmében a szerves trágya pelletet érdemes szántáskor a forgatással kijuttatni. Ily módon nem csak a tápanyag utánpótlásában, hanem a talaj szerkezetének feljavításában, a talajélet újraindításában is segítünk. Ennek legmegfelelőbb időszaka az őszi és a tavaszi talajmunkák idején van.

További kutatási eredmények alapján az is elmondható, hogy nem csupán a trágya pellet hoz megoldást a talajszerkezet javítására, hanem egyes baktériumtörzseknek, illetve talajlakó gombafajoknak is igen nagy a szerepük abban, hogy a talaj tápanyag ellátottsága és szerkezete kiváló legyen. Ezek a lebontó, átalakító, tápanyagfeltáró tevékenységet folytató baktériumok (lignocellulózokat bontó baktériumtörzsek) a legtöbb hazai talajon nagy mennyiségben felszaporíthatók. Tevékenységükkel akár lerövidíthető a szármaradványok humifikálódása, de biztosan felgyorsítható a szerves trágyákban fellelhető, nehezebben elérhető tápanyagok feltáródása is. Ennek következtében a növények hamarabb juthatnak megfelelő tápanyagokhoz, és nem csupán a számtalanszor emlegetett makroelemekhez, hanem egyéb mikro- és nyomelemekhez is, melyek a termés minőségét, illetve a növény egészségi állapotát alapvetően befolyásolják.

A termesztői tapasztalat és a korábbi irodalmi adatok a friss szerves trágya lebomlását 2-3 évre teszik. Emellett a lassabban feltáródó tápanyagok a növények kezdeti növekedési fázisában lassabb fejlődést eredményeznek.

Az előbbi megállapítás a frissen kiadagolt istállótrágyákra mindenképpen érvényes, újabb kísérletsorozat eredményeként a pelletált formában kijuttatott trágyák esetében viszont különlegesen gyors hatást tapasztaltak. Példának okáért az ammónium-nitráthoz viszonyítva a hazánkban is elérhető Guanito pelletált formájú szerves trágya az első 10 leggyorsabb tápanyagleadással bíró trágyaféle közt szerepelt. E trágya nitrogéntartalmának 33%-a hideg (8°C-os) talajhőmérséklet mellett gyakorlatilag 14 nap alatt feltáródott, az Italpollinából ugyanennyi idő alatt 20% nitrogéntartalom-feltáródás történt.

A nitrogéntartalom feltáródása azért is fontos, mert a növényi szárakat lebontó baktériumok éppen nitrogént használnak fel a lebontáshoz. Nyilván ez a tápanyag nem megy veszendőbe, mivel a növényi maradványok (pl. napraforgó-, vagy kukoricaszár) lebontása után az elhullott baktériumokkal a nitrogén is visszakerül a körforgásba. A szervestrágya granulátumok és a baktériumok kiválóan kiegészítik egymást. A lebontást segítő baktériumok kijuttatása az őszi időszakban további talajmunkáktól kíméli meg a termesztőt.

ITALPOLLINA (NPK 4-4-4) 1,5 t/ha mennyiséggel + műtrágyával kezelt hagyma

ITALPOLLINA (NPK 4-4-4) 1,5 t/ha mennyiséggel + műtrágyával kezelt hagyma (Újkígyós, 2010 májusában)

Csak műtrágyával kezelt hagyma

Csak műtrágyával kezelt hagyma (Újkígyós, 2010 májusában)

Az EU országokban a mezőgazdasági hulladékok mennyisége 1000 millió tonna/év
Megnevezés
Az összes hazai termelés
Szárazanyag
Keményítő érték
Emészthető fehérje
kukoricaszár
7305
3653
1337
95
kukoricacsutka
1417
1274
418
árpaszalma
872
750
86
7
zabszalma
66
57
14
1
borsószalma
69
59
12
2
zöldborsószár
254
213
71
22
cukorrépafej
548
115
66
12
répaszelet
1781
107
77
5
melasz
115
90
47
13
sörtörköly
94
22
12
3

Fontosabb mezőgazdasági melléktermékek mennyisége és táplálóanyag-tartalma (ezer tonna)

A pelletált szervestrágya típusokat tehát ősszel érdemes kijuttatni, alkalmazásukkor előnyös szempont, hogy a tápanyag-kimosódás gyakorlatilag elhanyagolható mértékű a műtrágyákhoz képest. Emellett könnyen kezelhetők (jól szállítható, raktározható és kijuttatható), szennyező anyagoktól és gyommagvaktól mentesek, tápanyagszintjük garantált.

Nyilván a termesztő a helyi adottságokhoz, pénztárcájához és a lehetőségeihez mérten kell, hogy döntsön. Manapság a 20-30 t/ha-os istállótrágya felhasználás is komolynak számít a korábbi és általánosan oktatott 40-60 t/ha-os mennyiséghez képest, ha figyelembe vesszük, hogy a granulált szerves trágyák tápanyagra vetített kijuttatandó mennyisége egyáltalán nem drágább (sőt a legtöbb esetben jelentősen olcsóbb).

További költségcsökkentést jelent a szervestrágya pellet és a talajbaktériumok együttes alkalmazása. Csupán számolás kérdése, hogy milyen anyag révén juttatjuk ki a tápelemeinket, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szerves anyagokat, ha azok a gazda pénztárcáját kímélik.

Számos előnye miatt a szántáskor nem szabad elfelejtkezni a szerves anyag utánpótlásáról, mivel ez a műtrágyák hasznosulásának is előnyére válhat, összességében pedig a termesztett növény minőségére és hozamára is jelentős pozitív hatással bír.

Dr. Pap Zoltán
Budapesti Corvinus Egyetem
Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék
(Biokultúra 2011/6)

[top]