2007 jan 30

A Somogy megyei Gadányban él a Hunyady házaspár. Hunyady József régi magyar főnemesi család sarja. A család múltja több, mint 500 éves. Hunyady úr édesanyja révén részben olasz származású, aki egy ideig Róma és Livorno környékén élt. Mielőtt 1994-ben Magyarországra költözött, borkereskedő volt. Jelenlegi háza Gadány külterületén, egykori majorban található.

Gadány

– Kárpótlási jegyeken vásároltam vissza a régi földek egy részét. Később egy majort és földeket vettem Gadány környékén és a szomszédos faluban. Gondoltam, hogy ha már földtulajdonom van, akkor valamilyen gazdasági központot kellene alapítani. Így a gadányi majort felújítottuk. Lakóházat alakítottunk ki és benne négy vendégszobát. Egyszerre nyolc vendéget tudunk fogadni – meséli Hunyady úr.

– Milyen állatokat láthatnak a vendégek?

– Egyelőre lovakat tartunk, később szeretnénk szarvasmarhákat is vásárolni és tartani.

A lóistálló előtt

A lóistálló előtt

– Az olasz származása mennyiben befolyásolja önt a vendéglátás megvalósításában? Milyen különbségek vannak az olasz és a magyar vendégfogadás között? Mi az a fogás, amelyet át lehet venni az olaszoktól?

– Olaszországban egy kicsit fejlettebb az agrárturizmus. Nemcsak a falvakban, hanem a majorokban és a tanyákon is fogadják a vendégeket. Magyarországon, ha tanyasi majorban fogadnak vendéget, különlegesnek számít, viszont Olaszországban ez teljesen mindennapos dolog és ott a szobák is nívósak. Minden szobához tartozik egy fürdőszoba is. Itthon, Gadányban is az olasz mintát próbáltuk megvalósítani. Ahhoz, hogy a vendégnek megfelelő komfortérzete legyen, valóban kell a szobához fürdőszoba, egy minikonyha.

– Honnan fogad vendégeket: itthonról vagy külföldről?

– Főleg angol, francia, német, svájci és olasz vendégeink vannak. De látogattak már el hozzánk Dél-Afrikából és Új-Zélandról is.

– Mit kell a vendégnek megfizetnie?

– A hely szépségét, a kényelmes szobákat, a jó reggelit, a szép vidék hangulatát, a jó levegőt. Tavasztól őszig folyamatosan vannak vendégeink. Októberben vadászok szállnak meg nálunk. Télen sokkal kevesebb vendégünk van.

– Mi a véleménye, hazánkban fejleszthető-e az agroturizmus?

– Mindenképpen van még mit fejlődnie az agroturizmusnak. Úgy látom, hogy ahogy az ország és a közgondolkodás fejlődik, úgy fognak jövőt látni az ágazatban. A fővárosiakban még nem alakult ki a vágy, hogy akár egy hétvégére is kiszabaduljanak a szmogos környezetből. Angliában, Olaszországban, Franciaországban már bevett szokás, hogy a városban élők vidékre mennek hétvégére pihenni. Nagyon lényeges az is, hogy egy-egy érdekesebb táj, nevezetesség legyen a közelben, ahol a vendégfogadás van. Ezt a vendég előnyben részesíti.

– Milyen programokat kínálnak?

– A somogyi természetvédő szervezettel, a Zöldfolyosó közalapítvánnyal együtt hatnapos lovastúrát szervezünk a Balatontól a Dráváig. A túra első állomása nálunk van. Az első éjszakát nálunk töltik a túrázók, akik többnyire külföldiek. Itt vacsoráznak és másnap mennek Somogyfajszra, Somogyszentpálra, Lábodra, Csokonyavisontára. A lovastúra utolsó éjszakáját ismét nálunk töltik a vendégek, majd mennek Budapestre a repülőtérre. Akik nem szokták meg, hogy nyeregben üljék a nappalokat, már az első két nap után elfáradnak és inkább pihenéssel, sétával töltik a napjaikat. Azok a külföldiek, akik lovastúrákon akarnak részt venni, részben az utazási irodákon keresztül jutnak el hozzánk, illetve tagja vagyok a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének. Így ezen a csatornán keresztül is megtalálnak minket a pihenésre vágyók.

– Milyen ételt kap a vendég?

– Részben magyaros ételeket, illetve zöldséget és gyümölcsöt. A nyugati vendégek nagyon sok zöldet és gyümölcsöt fogyasztanak. De megkínáljuk őket halászlével és többféle pörkölttel, hogy ismerkedjenek a magyar konyha ízeivel. A lekvárjaink (málna, szamóca, vadszeder) például a mi biogyümölcsünkből készülnek. A kertben nem használunk vegyszereket, csupán lótrágyát és komposztot a talaj nitrogén visszapótlására. A major környékén mintegy 15 hektár területen, az intenzív szántóföldeket extenzív legelőkké alakítottuk. A házban minél kevesebb mosószert alkalmazunk, inkább bioszereket használunk. A szerves hulladékot komposztáljuk. A biogazdálkodókat segítendő, bioételeket veszünk. A szőlőültetvényemen az ökoszisztéma szerint termelem a vörösbort. Részt veszek az agrár-környezetvédelmi programban és csak az engedélyezett szereket használom, engedélyezett mennyiségben. Évente 4000 palack pinot noirt és kékfrankost készítünk. Egy pincészetben palackozzák és szőlővel, természetben, fizetek a palackozásért.

– Mi a véleménye: a vendéglátás szolgálat vagy szolgáltatás?

– A vendég az első, az ő kívánsága van az első helyen. Azonban nem szabad túlzásba vinni, békén kell hagyni az embereket, hogy érvényesüljön az ő akaratuk, ha például pihenni akarnak. Érdemes nekik programot ajánlani, nem fontos mindig velük lenni, de jól kell őket tájékoztatni. Jó, ha a külföldiek megismerik a magyar vidéki életet, és ez jó a vendégfogadónak is, mivel ezáltal széles körű tapasztalatra tesz szert. A megszerezhető jövedelem sem mellékes.

– Meg lehet ebből a tevékenységből élni?

– Fontos, legyen belőle bevétel, mert akkor nem lehetne beruházni és fejleszteni az ökoturizmust. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy ismerkedjünk az emberekkel, így érdekesebb az élet a mi számunkra is.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2006/6)

[top]