2006 jan 30

Tanyasi turizmus Csongrád környékén

0 Comment

Csongrád a Tisza jobb partján a Hármas-Körös torkolatánál helyezkedik el. Ez az ország egyik legszebb és legkellemesebb klímájú tájainak egyike. A város kialakulásában komoly szerepe volt a folyami átkelőhelynek és vízi szállítás lehetőségnek. A Tisza és a Körös holtágai, a Bokrosi puszta, a Kónyaszéki Természetvédelmi Terület, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bizonyosság arra, hogy e táj milyen sokszínű valójában. Csongrád környékén vízi sportok, horgászat, kerékpártúrázás, gyalogtúrák, lovaglás biztosítja az ideérkezők pihenését, szórakozását. A Körös-Torok szakaszán a Tisza folyónak Magyarországon a legszebb folyami strandja található.

Csongrádnak a nevezetessége még a magas homokhát, a sok napsütés kedvez a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Főleg a vörös borok a jellemzőek: a Csongrádi Kadarka, a Kékfrankos, a Cabernet és a Zweigel. 1987-ben kapta meg a város a „Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa” címet. A Körös-torok közelében található Csongrád ősi településmagja – szinte érintetlenül megőrizte késő középkori településszerkezetét. Jelentős középkori emlékünk a Tisza árterében települt Ellés monostor maradványa.

Öregvár utca

Öregvár utca

A várost széles utak, gondozott virágos parkok jellemzik. Néprajzi és helytörténeti gyűjtőmunka eredménye a Városi Múzeumban és a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában kialakított helytörténeti gyűjteményben látható. A város szellemi műhelyei, a középiskolák, általános iskolák, művészeti együttesek (Alföld néptáncegyüttes, Városi fúvószenekar, a Csongrádi színtársulat, Kórus) színesítik a kirándulók programjait. A Városi Gyógyfürdő és Strand 46°C gyógyvizével egész évben üzemel.

Ezen adottságok ismeretében fogtunk hozzá 2004 novemberében a Csongrádi Biokultúra Egyesület keretében a tanyasi turizmus szervezéséhez. Célunk elsősorban biogazdálkodók felé irányult. Olyan tanyás gazdálkodókat kerestünk, akik képesek vendégeket fogadni és számukra bioellátást biztosítani. Az egyesület szervező és programot javasló szerepeket vállalt. Szeretnénk bemutatni főleg a fővárosi és nagyvárosi emberek számára a természet közelségét. Milyen a legtermészetesebb és legegészségesebb életforma, távol a nagyvárosi zajtól, csendes, rendezett tanyasi körülmények között.

Mielőtt továbbhaladnánk, érdemes odafigyelni dr. Miklay Frigyesné (Falusi Turizmus Országos Szövetsége főtitkára) szavaira, aki egy előadásában a tanyasi vendéglátás programját, annak törvényi, jogi feltételeit az alábbiakban foglalta össze.

Milyen legyen a szállás, a vendéglátás és a program?

  • Szállás. Tájbaillő tanya, amely nem rontja a környezet összhatását, a lakberendezési tárgyak természetes anyagokból készültek, a tanya előtt kertek megfelelő kialakításúak, a mezőgazdasági területen ökológiai gazdálkodás folyik, környezetkímélő tisztítószereket használnak, szakszerű a hulladékkezelés, esetleg megújuló energiát használnak fel.
  • Vengéglátás. Vegyszermentes, azaz biotermékek felhasználása úgy nyers- mint feldolgozott formában, a feldolgozás során biotartósítási eljárások alkalmazása.
  • Program. Természetjárás (ökotúra útvonalak, tanösvények kialakításával), gyógynövénytúrák, biogazdaságok megtekintése, ismerkedés népi kismesterségekkel (asztalos, kovács, kosárfonó, szakajtó-teknővájó, ács, nád- és zsupfedélkészítő, biogazdaságban kaptárkészítő), méhesházak megtekintése.

Amikor a mezőgazdasági és a turisztikai tevékenység összekapcsolódik, akkor az biztonságot, többlábon-állást is jelent a gazdának. Vonzó turisztikai termékké alakíthatja mezőgazdasági tevékenységét. Ez az „agroturizmus” környezetkímélő mezőgazdálkodási forma, amely leginkább kedvez a biogazdálkodásra való áttérés, az ökológiai szemléletű turizmus megvalósításának.

A jelenlegi rendeletek értelmében a szállásadók 10 ágy kialakításáig falusi vendéglátóknak minősülnek. Évi bevételük 400 000 Ft-ig adómentes, nem kell összevonni más jövedelmekkel. Bejelentkezési kötelezettség csak a helyi önkormányzat jegyzője felé van, aki hitelesíti a nyomtatványboltokban kapható vendégkönyvet. Ez képezi többek között az idegenforgalmi adó (IFA) bevallásának alapját. Minden hónapot követő 15. napig a szállásadó köteles a vendégéjszakák után beszedett összeget (ez 100 Ft/vendégéjszaka, amit a vendég fizet ki) egy elkülönített számlára az önkormányzat részére befizetni.

A költségvetési törvény értelmében a helyi önkormányzatok költségvetéshez való normatív állami hozzájárulási jogcímei között szerepel az, hogy az IFA minden befizetett 1 Ft-ja után 2 Ft támogatás igényelhető. További előny, ha mindez párosul az ökológiai gazdálkodással – a vendégek helyben fogyasztják a gazda által termelt termékek nagy részét, és ezért hajlandók a biotermék felárat megfizetni. A gazda mentesül attól, hogy a termékét piacra vigye, vagy kommersz áruként, áron alul értékesítse.

Új szakma van kialakulóban! Ez pedig a falusi agro-biogazdálkodó, aki egyben a falusi tanyasi vendéglátó. Mindezek alapján lehetőségeink Csongrád környékén:

  • A vendégek bekapcsolódása a tanyás gazdaságok munkájába (állatgondozás, növénytermesztés és betakarítás, ételkészítés, kenyérsütés, főzés).
  • Csongrád környékének megismerése.
  • Kerékpártúrák szervezése (kb. 20 kerékpár kölcsönözhető).
  • Sátoros táborozás.
  • Horgászat.
  • Vízi sportok.
  • Lovaglás, lovastúra, lovaskocsizás.
ökoturizmus

Kerékpártúrák

stég

Stég a Holt-Tiszán

Jelenleg 11 tanya van Csongrád körzetében, ahol szeretnének bekapcsolódni a tanyasi turizmusba. Ebben az évben már 5 tanya alkalmas volt vendégfogadásra. A 11 tanyából 7-ben családi biogazdálkodás is folyik. Előző számunkban 9 tanyát és gazdáját soroltunk fel. Hozzájuk csatlakoztak még ketten: Palotás Ferencné Ópusztaszerről (biotej és -tejtermékek), Ungerbauer Anikó Csongrád-Bokrosról (vendégfogadás, lovas turizmus).

Múzeumház

Múzeumház

A turizmus beindult. Ez az első évünk volt. Nagyobb propagandával és korábbi szervezéssel a következő év már mozgalmasabbnak ígérkezik.

Sebő László
(Biokultúra 2005/6)

[top]