2006 Júl 30

Tej és falusi turizmus Szalafőn

0 Comment

A Vas megyei Szalafőn található a Ferencz porta, ahol a hagyományos értelemben vett utcacímek sem léteznek, mivel az Árpád-kori településen úgynevezett szerekre, dombokra építkeztek. Így mi is a Templomszeren találtuk meg a dombra felépült parasztházat, amely Ferencz Tibornak, feleségének Krisztinának és a házaspár hat gyermekének ad otthont.

A most 42 éves villamosmérnök családfő huszonéves korában egy biciklitúra közben talált rá erre a tájra és már akkor elhatározta, hogy egyszer itt telepszik le. A felesége negyedéves medikus volt, amikor a táj és a gyermekek kedvéért leköltözött a férjével együtt a fővárosból.

Ferenczék azóta sem bánták meg, hogy friss levegőn élnek. A környékbeli családok nem ismerik a város zaját, ha vihar van a szél zúg körülöttük, napos időben madárfüttyöt hallgatva élik minden-napjaikat.

Vendéglátóink véleménye szerint vidékre költözni és vállalni az ezzel járó életmódot, meglehetősen nagy kihívást jelent. 1992 óta élnek Szalafőn, a lakás műemlék épület. Fokozatosan építették fel a gazdaságukat, amely részben tehén és részben kecsketartást jelent. Tíz fejős tehenük és 80 darab (szánentáli és parlagi) kecskéjük van, ebből 53 anyakecske. Tehéntejből évente 20 ezer tejkilogrammot termelnek, 20-25 helybeli, környékbeli, illetve őriszentpéteri családot látnak el friss tehéntejjel, a kecsketejet pedig feldolgozzák túrónak, sajtnak, vajnak. A fejés géppel történik, rendelkeznek a tejtároláshoz és feldolgozáshoz szükséges tejházzal is. A tehéntejből folyamatosan származik bevétel, szemben a kecskével, amely szezonális, hiszen a laktációs időszak tavasztól tél elejéig tart. Mindenesetre nem okoz gondot a termékek értékesítése ott helyben, Szalafőn.

A Ferencz gazdaság

A Ferencz gazdaság

A bérelt területekkel együtt 70 hektáron gazdálkodnak, amely részben kaszáló, legelő. A ház körül őshonos magyar baromfiakat tartanak és mellettük jól megfér a a legújabbkori csüngő hasú vietnámi malac is. A gazdaság a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szerződött partnere. A bérelt földterületek és maga az állattartás is a biogazdálkodás része.

Több lábon próbálnak állni: az első a már említett tehéntartás, tejfeldolgozás, tejértékesítés, a másik lábuk a falusi vendéglátás. Úgy alakították ki az életüket, hogy bármikor vendégül tudnak látni valakit, akár egy több tagú családot is. A turisták működés közben láthatják a tanyában a gazda munkáját.

A vendégházat maguk építették és rendezték be. A lakrész bútorait Ferencz Tibor saját maga faesztergálta, jól ért hozzá, mivel ez a másik szakmája.

A gazdaság egyúttal bemutatógazdaság is, a falusi életet tanulmányozó főiskolások, középiskolások is jönnek csoportosan, sőt már jártak a tanyán amerikai főiskolások is.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2006/3)

[top]