2013 nov 30

Több évtizede biosok

0 Comment

Több évtizede vesznek részt a biomozgalomban, nagy múlttal és tudással rendelkeznek az ismeretterjesztésben. A Parádi házaspár, Parádi Andor és Andorné alapító tagjai a hazai bios társadalomnak. Legalább 30 év hittel és hivatástudattal szervezik az embereket az egészségesebb életmód irányába.

– Hogyan került kapcsolatba a bioval?

Parádi Andor: Volt egy 374 négyszögöles kertünk Verőcén, ami már nincs meg, mert hat éve eladtuk. Az indíttatást Mirtus Hahn Kertészkedés mérgek nélkül című könyve adta, hogy kipróbáljuk ezt a módszert. A nyolc méter magas cseresznyefát permeteztem és a kifolyt permetlé a hátamon nagy sérüléseket okozott. Ezután elhatároztam, hogy nem használok többé mérgező vegyszert és áttértem a könyvben leírt módszerekre. Többek között csalánnal is permeteztem, ami elég büdös volt, a szomszéd kifogásolta, hogy bebüdösítem az egész hegyoldalt. Erre én azt válaszoltam, hogy megihatom a csalánlevet, nem lesz semmi bajom, ő igya meg a B58-as vegyszert és majd meglátjuk, ki jár jobban.

Parádi Andor és Parádi Andorné (Marika)

A Parádi házaspár

Előfizetője voltam a Kertészet-szőlészet című újságnak, megjelent ott egy cikksorozat és levelezőként hozzászóltam. Itt látott napvilágot dr. Mezei Ottóné felhívása is, hogy Csobánkán várja a biotermesztés iránt érdeklődőket biodinamikus kertészeti bemutatóra. Ez nagy élmény volt számunkra és a dr. Mezei Ottóné által közvetített ismeretek is újak voltak. 1983. november 15-ére kaptam az első meghívót az első biokultúra összejövetelre a Belvárosi Művelődési Házba. A feleségemmel mindketten jelen voltunk, az alapítók és szervezők voltak Frühwald Ferenc, dr. Mezei Ottóné, Seléndy Szabolcs, Szentmiklósi Ferenc és Valló László. Azt gondoltuk, hogy néhányan fognak eljönni, de legnagyobb meglepetésünkre mintegy százan vettek részt az első biokultúra találkozón.

A második találkozón megalakítottuk Biokultúra néven a klubot. Ettől kezdve havonta két alkalommal Frühwald Ferenc elnökletével 1983-tól előadásokat tartottunk a biokertészkedésről, benne a gyógynövények ismeretéről és termesztéséről, természetgyógyászat és környezetvédelem témáiban meghívott előadókkal. Az előadásokat Biokultúra Tájékoztató címen 1986 januárjától postáztuk a vidéki, később pedig a budapesti tagoknak is. Amikor lehetségessé vált a törvény alapján, akkor engedélyt kértünk a klub egyesületté alakítására. Ennek megtörténtével jött létre 1987-ben a Biokultúra Egyesület. Kezdettől fogva aktívan részt vettünk feleségemmel a klub, később az egyesület munkájában.

Külföldi kapcsolatok

Parádiné Marika: Amikor irodája lett az egyesületnek (kb. 1990 körül), elnöke pedig Frühwald Ferenc lett, aki később a klub vezetését átadta férjemnek, Parádi Andornak. Férjem a mai napig tevékenykedik, a budapesti szervezet vezetésének gondjait megosztja velem. Az országos egyesületben a férjem hosszú évekig vezetőségi tagként tevékenykedett. Én számviteli bizottsági tag, majd az ellenőrző bizottságának elnöke voltam. A mozgalomban kezdettől fogva aktívan részt vettünk, főként annak szervezési és egyéb munkáiban. Sokat utaztunk éveken át és terjesztettük a biokultúrát, az ország nagyon sok helységébe (például Bábolna, Dunaújváros, Rétság, Érsekvadkert, Gyöngyös, Miskolc, Tiszakécske) látogattunk. Jártunk egy Kassa melletti szlovákiai Sina helységben. Erdélyben is többször szerveztünk előadásokat, hogy ott is terjesszék a biogazdálkodást és biokertészetet. Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Csíkszeredán már voltak helyi biocsoportok. Illyefalván is felkértek minket arra, hogy tartsunk előadásokat a helyi biocsoport létrehozása érdekében az országos oktatóközpontban, ahol Kató Béla református lelkipásztor támogatta ezt az akciót. Később könyveket árusítottam itthon az előadásoknál és informáltam az embereket. Az egyesületben a tagdíjakat szedtem be, nyilvántartást vezettem. Az előadások szervezésében is részt vettem.

Parádi Andorné

Parádi Andorné (középen)

Dr. Győrffy Sándor és férjem voltak azok, akik az országot járva terjesztették a biomozgalmat előadásaikkal. Kaptak is tréfásan olyan címet, hogy ők az utazó nagykövetek. dr. Győrffy Sándorral megszerveztük a biokertész tanfolyamokat és sok sikeresen vizsgázó hallgató kapott a tanfolyam elvégzése után igazoló oklevelet. Ennek birtokában és a helyi csoportvezető segítségével tanúsítvánnyal rendelkezett az illető arra, hogy mint biotermelő árusítsa a termékeit.

Az előadások alapján gomba módra szaporodtak a helyi biocsoportok. Dr. Győrffy Sándor és férjem Parádi Andor hozták létre közösen a Biokultúra Egyesület keretében az első ellenőrző szekciót. A holland SEC tanította a magyarokat a biogazdák ellenőrzési módszerének kidolgozására. Ezután rendszeresen jártuk az országot, ellenőriztük a biogazdálkodókat. Dr. Győrffy Sándorral közösen indítottuk az első biokertészeti tanfolyamokat a Molnár utcában, majd Magyarkeszin (Tolna megyében).

Biodinamikus ismeretek

– Milyen emlékeik vannak még az elmúlt 30 évről?

– A Hungexpo területén létrehoztunk Seléndy Szabolccsal, Tamás Enikővel, dr. Győrffy Sándorral egy bemutatókertet, amely 8 évig fogadta a látogatókat. A kert fölött lévő hídon állva tartottuk az előadásokat, amely tömegeket vonzott évről évre. Sok jó barátot szereztünk, sok embert tanítottunk, neveltünk a bioszemléletre. Ez örömet, sikerélményt okozott számunkra. A sok-sok biokultúra találkozón túl nagy élmény volt számunkra az ausztriai és a svájci tanulmányút, melyet Bőcs Attilával közösen szerveztünk. Ausztriában a biodinamikus ismeretek megszerzése volt a legemlékezetesebb, Maria Thun előadását hallgattuk a biodinamikus kertészeti módszerekről és időszerű kísérletekről. Olyan ismereteket szereztünk, melyek csak sokkal később váltak nálunk valósággá Magyarországon. Külföldön sokkal előbb voltak bioboltok, bioételek, bioélelmiszerek, kenyerek, a biotermesztési módszerek stb., mint idehaza. A nyugati országok sokkal előbbre voltak a bioban Magyarországnál.

– Mi volt a legérdekesebb kérdés, amit kaptak?

– A legérdekesebb kérdés a krumplibogárral kapcsolatos kérdés volt, hogyan védekezünk a krumplibogár ellen stb. A kiskertekben össze lehet szedni kézzel. Főként ilyen jellegű kérdések voltak, hitetlenkedtek nagyon sokan.

– Milyen választ tudtak adni?

– Részben a rézgáliccal lehetett megelőzni. Bábolnai előadáson tették fel ezt a krumplibogaras kérdést. Nyugaton már voltak általunk ismert növényvédő szerek, mint a Novodor, amit jó hatékonysággal lehetett használni.

– Mi a tervük?

– Szeretnénk, ha a mozgalom nagyobb teret kapna, illetve hogy minél nagyobb számban létesülnének biokertek és minél több fiatal csatlakozna hozzánk. Továbbá, hogy a környezet- és egészségvédelem érekében minél többen tanulhatnának bio életmódot és kertészkedést. Nem kell hozzá sok pénz, főként kézimunka szükséges. Vannak dolgok, amit nem lehet gépesíteni.

– Mi az, amire készülnek, milyen ismeretterjesztésre lehet számítani a közeljövőben?

– Július 6-án elmegyünk Budakeszire egy klubtaghoz, akinek biokertje van. Olyan növényeket ültetett, amelyek a lepkék számára kedvesek, a növények odacsalogatják őket. Sok szép lepke van, tartott már nálunk is előadást. Csirkéket is tart.

Szeretnénk Erdélybe is eljutni, előadást tartani, a jövőben a Budapesti Corvinus Egyetemen ismét felvesszük a kapcsolatot a Kertészettudományi Karral, szeretnénk onnan előadókat és diákokat meghívni.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2013/4)

[top]