2014 Júl 13

Tojóhibridek ökológiai állattartásban

Nincs hozzászólás

A Biolla Kft., amely a Farm Tojás csoport tagja, 1994-ben jelentkezett be az ökológiai állattartás ellenőrzésébe tojóhibrid állatállománnyal. A jelenlegi telepeken korábban is biogazdálkodást folytatott egy cég, hasonló feltételekkel, akiktől átvették a tevékenységet és a telepeket. Az alábbiakban Élő Zsolt ügyvezetőt kérdeztem a biotojástermeléssel kapcsolatban.

– Mi motiválta a céget arra, hogy 1994-ben ellenőrzött ökológiai gazdálkodást válassza?

– A Farm Tojás cégcsoport mindig is a fogyasztói igényekhez igazodva igyekezett bővíteni termék-szortimentjét. Jóllehet a környező nyugat-európai országok a fogyasztói tudatosság terén még jóval előttünk járnak, elmondhatjuk, hogy egyre több magyar vásárló keresi az ellenőrzött biogazdálkodásból származó, egészségesebb étkezési tojást. Elsősorban ez motiválta cégcsoportunk vezetését, amikor úgy döntött, hogy a Biolla Kft. égisze alatt termékkínálatát biotojással bővíti.

– Kérem mutassa be a jelenlegi gazdaságot!

– Jelenleg négy istállóban folytatunk biogazdálkodást. Az istállókban egyenként két légtérben (légterenként 3 000 állat) folyik a termelés. Egyben történik a jércenevelés, majd az állományt a megtervezett rotáció szerint 17-18 hetes korban vonjuk be a termelésbe. A kétterű ólakban a szervizperiódusokon kívül összesen mintegy 18 000 tyúk tojik.

– Milyen fajtákat tartanak és miért ezeket a fajtákat tartják?

– Már jó ideje Lohmann Brown Classic tojóhibriddel dolgozunk, régebben Isa Brown fajtával is. A cégcsoport több mint huszonöt éves tevékenysége alatt meggyőződhettünk róla, ezt a hibridet méltán tartják szakmán belül a világ egyik legjobb tojóhibridjének. Termelési paramétereit tekintve a biogazdálkodás keretei között is képes teljesíteni a technológiailag elvárható szintet, a csúcstermelést gyorsan eléri és hosszan megtartja. Takarmány-felhasználása optimális, a tojások héja masszív, színük tetszetős. Tudomásunk szerint jelenleg nincs bio szülőpártartás, így a napos állatokat konvencionális törzsállományok tojásaiból keltetik ki.

– Milyen körülmények között tartják az állatokat?

– A légterenként 3 000 tojótyúkot befogadó, természetes szellőzésű, szellőzőkürtőkkel, ablakokkal és kifutónyílásokkal ellátott ólakban az oldalfalaknál elhelyezett tojófészkekben tojik az állomány. A mélyalmos tartás egyik legfontosabb eleme a megfelelő minőségű, kellően tiszta alom. Az istállókhoz elkerített kifutótér tartozik, melyen a gyepgazdálkodás és a biogazdálkodás feltételeihez, valamint az időjárási viszonyokhoz igazodva az állatok az igényeiknek megfelelő mennyiségű friss zöldtakarmányhoz juthatnak. A téli időszakban legelőfű helyett bio tömegtakarmányokat (sárgarépa, cékla, saláta) kapnak az állatok.

– A takarmányozásban hány fázisú takarmányt használnak?

– Öt fázisban takarmányozunk: csibe-starter, csibe-egyedi-, jérce-egyedi-, előtojó- és tojótápot adunk az állománynak, a technológia szerint az életkor, illetve az utolsó fázisban a termelési százalék függvényében.

– Honnan szerzik be a keveréktakarmányokat és az esetleges kiegészítőket, illetve kérném a véleményét, hogy mit lehetne ezen a területen javítani?

– Jelenleg a kész keveréktakarmányokat a bio előírásoknak megfelelő alapanyagokból előállított keverőben gyártva dercés formában ömlesztve vásároljuk. A gyártó által nyújtott megbízható, standard minőség, a kellő beltartalmi összetevők révén az állat az igényeihez igazodó takarmányt kapja. A biogazdálkodás egyik legsarkalatosabb eleme a takarmány minősége és nem utolsósorban az ára.

– Gondolkodnak az állománynál saját, vagy bérkeverésből származó takarmány előállításáról, vagy szolgáltatásról más termelők felé? Milyen terveik vannak a jövőben a gazdaságban?

– Igen, gondolkodunk, közeli terveinkben szerepel. A vállalat rendelkezik egy 35 ha-os bio területtel, melyből közel 10 ha-on egy új telepet szeretnénk megvalósítani. A fennmaradó részen pedig biotakarmány alapanyagot állítunk elő ettől az évtől. Terveink szerint a baromfitelep megépítését csak a jelenleg még folyamatban levő pályázati kérelem pozitív elbírálása esetén tudjuk megvalósítani. Önerőből nem gazdaságos jelenleg egy bio tojótyúk telepbe történő befektetés.

– Melyek azok az állategészségügyi kezelések, amelyek jelenleg kötelezőek?

– A betelepített napos állomány a termelésbe történő bevonásig megkapja a szükséges oltóanyagokat, így a szalmonella, a baromfipestis, a fertőző bronchitis, az agy- és gerincvelő-gyulladás, a pneumo vírus, a gumboró-kór és a kokcidiózis elleni vakcinákat. Ezeket a kezeléseket szigorú állategészségügyi előírások betartásával, vakcinázási program szerint hajtjuk végre.

– A kötelező hatósági kezeléseken kívül milyen kezelések történnek az állományban és milyen készítményeket használnak?

– A biogazdálkodásra vonatkozó előírásoknak megfelelően a termelő állományokban nem végzünk gyógyszeres, antibiotikumos kezelést. Az általában alkalmazott kis létszámú öko tojótyúktartásra nem jellemző módon mi nagy létszámban tartjuk az állományokat, ezért ekkora létszámnál nem tartjuk indokoltnak, illetve nem alkalmazunk egyéb a biotartásban használható gyógyhatású és homeopátiás készítményeket.

– Milyen értékesítési lehetőségeik vannak, illetve ezzel kapcsolatban mi a tapasztalata, véleménye?

– Sajnos hazánkban alapvetően még mindig a fizetőképes kereslet határozza meg, hogy a magyar fogyasztó milyen minőségű, illetve árfekvésű terméket választ. Ez az étkezési tojásra is érvényes. Mint említettem, a biotojás iránti kereslet az elmúlt években nőtt: bízunk abban, ez a tendencia a jövőben sem torpan meg és a magyar fogyasztók egyre szélesebb rétege részesíti majd előnyben a biogazdálkodásból származó, egészségesebb étkezési tojást.

Cégcsoportunk beszállítója a legnagyobb hazai áruházláncoknak, így az általunk megtermelt biotojás megjelenik a hipermarketek polcain, valamint kiskereskedelmi bolthálózatának bővülésével. (A Farm Tojás Csoport 2012 novemberében nyitotta meg Budapesten az Örs vezér terénél legújabb mintaboltját.) Egyre több helyen elérhető az általunk termelt biotojás. Emellett egy kisebb arányban exportra is termelünk.

– Önök nagy létszámú állományt tartanak már hosszú évek óta, de mit tanácsolna azon termelőknek, akik akár kicsiben, akár nagyban a bioállattartást választanák?

– A biogazdálkodás beruházásigénye igen jelentős. Emellett a tartástechnológia és a takarmányozás magas költségvonzatát is figyelembe véve úgy vélem, jelenleg Magyarországon a tojásszektorban kevés vállalkozásnak nyílik lehetősége biogazdálkodást folytatni. Ezen túlmenően a biotermelés több figyelmet és bizonyos tekintetben speciális szakértelmet igényel, összevetve a hagyományos mélyalmos vagy a ketreces technológiával. A tojóállomány kifutó-rendszerű tartása, a legelőtér biztonságos elkerítése/kezelése, a ragadozók elleni védelem sem egyszerű feladat és ezek tovább növelik a költségeket. Nem utolsósorban alapvető kritérium a telepek napi szintű karbantartása, az állat-egészségügyi előírások szigorú betartása, a preventív intézkedések végrehajtása.

– Mi a véleménye a jelenlegi támogatási rendszerről?

– Bár az állatjóléti támogatások keretösszege a közelmúltban örvendetesen emelkedett, ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy a hazai tojástermelő vállalkozások jelentős mértékben növeljék versenyképességüket, a takarmányárak világpiaci ingadozásait balanszírozni tudják és az áruházláncok árletörő törekvéseit érdemben befolyásolják. Az év nagyobb részében önköltség-közeli, egyes időszakokban önköltség alatti áron vagyunk kénytelenek értékesíteni. Ezen csak kedvezőbb támogatási rendszerrel, az általános forgalmi adó csökkentésével lehetne változtatni, egyébként a tojástermelő vállalkozások időszakos értékesítési és likviditási gondjai nem fognak enyhülni. Még akkor sem, ha jelenleg a magyar termelés a hazai piaci igények mindössze hetven százalékát képes fedezni.
Az általunk termelt bio tojás Magyar Termék, ezért pályázunk a Magyar Termék logó használatára a Magyar Termék Nonprofit Kft.-nél és reményeink szerint 2014 második félévétől termékeinken is megjelenítjük ezt a védjegyet.

– Mi motiválta elsősorban a korábban elkezdett fejlesztéseket?

– A legfontosabb körülmény a gazdaságosság. Jelenleg a telepeket béreljük, azokon az elkövetkező években jelentős infrastrukturális felújításokat kellene végrehajtani. A bérbeadó hosszú távon nem látja biztosítottnak a jelenlegi formában történő területhasznosítást, ezért más elképzelései is vannak a területtel kapcsolatban. A jelenlegi minden tekintetben korrekt kapcsolatot megtartva, az új beruházás megvalósulási esélyeinek növekedésével szeretnénk az egyeztetéseket tovább folytatni a bérbeadóval.

– Köszönöm válaszait és kívánok Önöknek sikeres gazdálkodást a jövőben és remélem, hogy terveiket maradéktalanul végre tudják hajtani a következő időszakban!

Kiss Attila
(Biokultúra 2014/3)

[felül]