2009 jan 05

A tudomány mai állása szerint a földi élet mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a Föld külső geoszférái határán az ott lévő kölcsönhatások következményeként jött létre. Az állandó változásokkal jellemzett külső geoszférák (atmoszféra, hidroszféra, pedoszféra), a talaj- és iszapöv, valamint kőzetöv változásai akkor is jellemzőek voltak és jellemzőek ma is.

Alapvető különbség azonban, hogy ezeknek a változásoknak a következtében akkor olyan anyag keletkezett és alakult ki a szférák találkozásánál, amely önreprodukcióra, azaz szaporodásra és önálló „életvitelre” lett képes.

Az első moszatszerű sejthalmazok után kialakult az élővilág jól ismert törzsfája (egysejtűek, többsejtűek, algák, moszatok, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök), és ennek a sorozatnak a végén az ember. Alapvető különbséget az ember és az élővilág többi felsorolt tagjai között az emberi agy dinamikus alkalmazkodóképessége és vele az ember alkalmazkodóképessége jelenti.

Az emberiség dinamikus szaporodása azt eredményezte, hogy a néhány 10 főből álló őshordák helyett ma már 6,5 milliárd ember mozog, alkot, tevékenykedik, él a geoszférák kontaktusán a szilárd kéreg felszínén, alkalmazkodva a légkör, vízkör, pedoszféra és a kialakult bioszféra anyagaihoz, hétköznapjaihoz, életéhez.

A geoszférák közül a légkör, a vízkör és a bioszféra anyagainak meghatározó jelentőségét az ember életében jól ismerjük. Ismeretessé vált a pedoszféra, a talajöv hatása is, mivel ez adja meg a növényzet kialakulásának, a növények életének alapját.

Az elszaporodó emberiség a lithoszféra anyagait, az ásványokat, az érceket és a kőzetek változatait lassan vezette be a társadalmi mozgásba, hétköznapjaiba. Az emberiség társadalmi fejlődését szokták – csak a társadalmi alkalmazásra összpontosítottan – kőkornak, rézkornak, bronzkornak, vaskornak, ötvözőfémek korának, radioaktív fémek korának is nevezni. Ezzel párhuzamosan megjelentek az energiatermelés szempontjából alapvető fa, a kőszén, majd a kőolaj, földgáz, mint a Nap sugárzó energiájának földi raktározói, így szolgálva az emberiség energiaigényét.

A történelem során mindig egy-egy válságot jelentett, amikor át kellett térni az egyik energiahordozóról a másikra, mint ahogy pl. a XX. század megélte, hogy a kőszenet felváltotta világszerte a kőolaj, földgáz-féleségek használata. Napjainkban, jövőkutatók szerint a nap sugárzó energiája fokozódó hasznosításának korát éljük.

Ezek után tekintsük át, mit is jelentenek az ásványi anyagok a jövő társadalma, a jövő embere számára, mint a litoszféra és a pedoszféra termékei! Mit jelent társadalmilag a biotermelés, amelyet a múlt század végén és századunk első napjaiban a kémiai, mechanikai, egyéb idegen anyagok kezdenek kiszorítani az ember szolgálatából?

A biotermelés lényegében visszatérés azokhoz az időkhöz, melyekben az ember mint társadalmi lény közvetlenül érintkezett a bioszféra anyagaival, használta, alkalmazta azokat saját teste, élete rendszeres viteléhez.

A Tokaji-hegység lejtőin közel millió évesre datált szőlőlenyomatot (Vinum tokajense stur) találtak a kutatók. Ez azt is jelenti, hogy ez a vidék a pleisztocén melegebb időszakaiban otthont adott a szőlőnek, mint növényféleségnek. A tokaji bort elemezve kiderül, hogy az itteni furmint és hárslevelű szőlőfajtákat hiába vitték el az alföldi területekre vagy akár a Rajna-menti szőlővidékre, vagy akár Kaliforniába, nem lett belőlük olyan minőségű szőlő és bor, mint itt Hegyalján. Ez azt is jelenti, hogy az itteni kőzetféleségeknek a talaj felső és alsó részeinek különleges összetétele van, és ez a helyi klímával, a hegység délkeleti lejtőin Szerencstől-Sátoraljaújhelyig, valami mást jelent a növényzet számára, mint másutt.

zeolitbánya

Ezt a felismerést követte az itteni csipkebogyónak, kökénynek, galagonyának, bodzának elemzése és azok gyógyhatásainak felismerése is. Ebből egyértelműen adódott, hogy az itteni talaj különleges növényfejlesztési, -termesztési lehetőségeket hordoz.

zeolitMég alaposabb vizsgálatokkal kiderül, hogy a vulkanizmus ásványai és azok közül különösen a zeolitok és a devitrifikált kőzetüveg, valamint az agyagásványok különleges értékűek a növényzet számára is. Ez a felismerés adta az ötletet a legkülönbözőbb talajjavítók, növényi egyedfejlődést serkentők fejlesztéséhez. 1984-től ez a folyamat rendszeresen termelte ki az újabb és újabb változatait a tokajhegyaljai ásványoknak, célszerű kompozítumokat képezve. Már nemcsak kiskertekben, vagy cserepes virágok termelésénél, de szántóföldi parcellákon is alkalmazásra kerülnek a Tokaj-hegyaljai ásványok célszerűen alakított kompozítumai. Mindezek hasznos tulajdonságait az itteni ásványos nyomelem-tartalom alapozza meg.

Az itteni ásványi anyagok hasznos tulajdonságai növénytermesztés vonatkozásában: nagy fajlagos felület, nyomelem-tartalom, a gyökérzet felé való katalizálás adja az alapját a kifejlesztett, a biotermelés szolgálatába állított Tokaj-hegyaljai természetes, növényi egyedfejlődést serkentő ásványi termékeknek, úgymint:

  • Meliorit I. talajjavító ásványi kompozítum fóliasátrakhoz, palántázáshoz, kiskertekhez;
  • Meliorit II. nyomelemes, ioncserélő ásványkompozítum kötött talajokhoz, palántázáshoz, faültetéshez;
  • Kollodizált mikromeliorit ásványi lombtrágya szőlőültetvények, fólia alatt termelt növények permetezéshez;
  • Hajtika nyomelemes, zeolitos talajjavító, locsolóvíz-adalék cserepes virágok, szobanövények, palánták locsolásához;
  • Vetozen nyomelemes ásványi drazsírozó por kerti aprómagvak drazsírozásához;
  • Hétvirág vázakavics vágott virágok frissen tartásához;
  • Zeoflorin bioaktív takarókavics szobanövények, díszkertek, temetői sírok földjének nedvesen tartásához;
  • Tükrös borászati derítőszer mustok, borok, gyümölcsitalok derítéséhez, tisztításához;
  • Virágszikla sziklakertek, bejáratok, belsőépítészeti terek dísznövényeinek neveléséhez;
  • Gardenit sétánykő granulátum kerti sétányok, parkolók, igényes járófelületek kialakításához;
  • Naturit zeolitos ültetőkocka, oltványkocka, palántaneveléshez és egyéb bokros növények hajtásához.

A felsorolt célorientált minőségű növénytermesztési, talajjavítási ásványkompozítumok, amelyek a Gyógyító Ásványok Geoproduct Kft. Mád termékei, rendszeres gyártás és terítés alatt vannak immáron nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte. Így szolgálja az egykori szőlővidék 9 működő bányájával és 3 előkészítő művével az egyre jobban tért hódító biotermesztést. Egyértelműen nem mesterséges műtrágyákkal, vegyianyagokkal hanem ezekkel a termékekkel 10-15%-kal nagyobb terméshozamot érünk el, az egykori természetes minőséget biztosítva. A megismert hasznos tulajdonságokat az állattenyésztésre, az állatvilágra és legújabban már az emberi test egészséges működésének védelmére is kiterjesztettük.

Külön ki kell emelnünk, hogy az emberi, állati, növényi szervezetekre káros komponenseket, elemeket, mint pl. higany vagy arzén nem, vagy jelentéktelen mennyiségben tartalmaznak. Így vált Tokaj-hegyalja egykori, főként szőlőtermő vidéke a biotermelés korszerű anyagait szolgáltató vidékké is.

Ha a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. bármelyik partnere, vagy jelen sorok bármelyik olvasója érdeklődik a termékek iránt, a Gyógyító Ásványok Geoproduct Kft. címén: 3909 Mád, Bartók Béla u. 2. szám alatt, illetve a 06-47/348-288 vagy 47/348-537-es telefonszámokon, valamint a www.geoproduct.hu honlapon nyújtunk részletes információkat.

Dr. Mátyás Ernő
a földtudományok kandidátusa
(Biokultúra 2008/6)

[top]