2012 máj 27

Veszélyben az ember egészsége

Nincs hozzászólás

Napjainkban a humán orvostudomány számára egyre fenyegetőbb veszélyt jelent, hogy az antibiotikumok nem képesek lépést tartani a velük szemben rezisztenssé váló baktériumok kialakulásával. Ez egy olyan súlyos probléma, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) főigazgatója, dr. Margaret Chan 2011-ben az Egészségügyi Világnapon arra figyelmeztetett, hogy beköszönthet egy olyan korszak, amikor számos, gyakori betegséget nem leszünk képesek gyógyítani és ezek megállíthatatlan pusztítást végezhetnek.

Az antibiotikum-korszak végét követően nem állnának rendelkezésre hatékony antibiotikumok, többek között a tífusz, a tüdőgyulladás, a tetanusz, a szifilisz és más betegségek gyógyítására.Valahányszor egy ember, vagy egy állat antibiotikumot szed, az újabb lehetőség arra, hogy kialakuljanak a rezisztens baktériumok. Ennek akkor a legnagyobb a kockázata, amikor a kezelt állat, vagy ember alacsony dózist kap, és ez ideális körülményeket teremt a baktériumok számára a rezisztencia kialakítására.

Az elmúlt két (illetve még több) évtized során a szakterületet vizsgáló bizottságok már többször felhívták a figyelmet a fenyegető veszélyekre és sürgős cselekvésre szólítottak fel. A világ egészségügyi szakemberei, mind az EU, mind az USA, illetve a WHO részéről egyaránt egyetértenek abban, hogy a rezisztens baktériumok az antibiotikum használat következtében alakulnak ki az élelmiszertermelés céljára tenyésztett állatokban és ezek a rezisztens baktériumok átjutnak az emberekbe. Nemrégiben olyan magas szintű közegészségügyi hatóságok, mint az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nyilvánosan kijelentették, létfontosságú, hogy a gazdaságokban megfékezzék az antibiotikumok használatát és azonnal cselekedni kell, mielőtt túl késő lesz. Mindezek ellenére az állatgyógyszer-gyártó és az iparszerű állattartó lobbi továbbra is ellenáll, figyelmen kívül hagyva a tudományt és akadályozza a reformot.

Ma már bizonyított tény, hogy a gazdasági állatok esetében az antibiotikumok túlzott használata vezetett a következőkhöz:

  • a gazdasági állatokban antibiotikum rezisztens Salmonella, Campylobacter és E. Coli törzsek egyaránt előfordulnak;
  • a gazdasági állatok menedéket nyújtanak az antibiotikum rezisztens MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium) törzseknek, melyek virulenssé válnak;
  • továbbá hozzájárult ahhoz, hogy csökken az emberek gyógyításában létfontosságú antibiotikumok, mint pl. a cephalosprorinok hatékonysága.

Amikor az iparszerű állattenyésztést folytató gazdaságokban az antibiotikumokat alacsony dózisban adják sok állatnak ahelyett, hogy célzottan kezelnék a beteg állatokat, azzal egyértelműen a betegségeket előidéző környezetet és körülményeket próbálják ellensúlyozni. Az antibiotikumok efféle helytelen használata szükségtelen, tisztességtelen és felelőtlen.

Számos tanulmány alátámasztja, hogy az antibiotikum rezisztens baktériumok:

  • átterjedhetnek az állatokkal, vagy nyers hússal dolgozó emberekre;
  • eljuthatnak a táplálékláncon keresztül a gazdaságtól az asztalig, amennyiben a tojást, vagy a húst nem főzték meg teljesen;
  • megjelenhetnek a környezetben, pl. a levegőben, vízben vagy a talajban.

Az ipari állattartó ágazatban az említett gyakorlat megváltoztatása és a közös fellépés érdekében három szervezet (Compassion in World Farming, Soil Association, Sustain) egyesítette erőit. Céljuk, hogy a figyelmet a fogyasztók, az egészségügyi, a gyógyszeripari, az állatorvosi és az állattenyésztési ágazatok növekvő aggályaira irányítsák, továbbá meghatározzák a fenntartható változtatás módját.

Az EU-ban éves szinten az iparszerű állattartásból származik az állatok 80%-a, legalább 5 milliárd állat (főként sertés és baromfi). A kezelést nem igénylő állatok is kapnak antibiotikumot, meggyengült immunrendszerük támogatása érdekében, amit a zsúfolt tartás, a korai elválasztás, a nagyfokú stressz és a többi, a természetellenes tartásból eredő tényező okoz.

A három együttműködő szervezet nem az antibiotikumok alkalmazásának megszüntetésére szólít fel. Éppen ellenkezőleg, arra hívják fel a figyelmet, hogy elengedhetetlenül fontos, hogy fenntartsuk az antibiotikumok hatékonyságát annak érdekében, hogy kezelhessük a ténylegesen beteg egyedeket, illetve megvédjük az állatokat a betegségek kitörésétől, így csökkentve szenvedésüket és biztosítva jóllétüket.

A szervezetek a következő javaslatokat teszik:

  1. Egy EU-ban általánosan elfogadott csökkentési stratégia. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen ki kell alakítaniuk egy határozott stratégiát a mezőgazdasági ágazatban az antibiotikum-használat minimalizálására. Szabályozással rögzíteni kellene a rutinszerű antibiotikum-használat megszüntetésének szakaszait meghatározó időpontokat. Ez a következőket foglalná magában:
    – 2015-ig elérendő cél az EU-ban az antibiotikumok alkalmazásának 50%-kal való csökkentése;
    – az emberek számára kritikus fontosságú antibiotikumok állatokon való alkalmazásának szigorú szabályozása;
    – a joghézag megszüntetése az EU-ban, amely lehetővé teszi, hogy az antibiotikumokat növekedésserkentőként alkalmazzák.
  2. Nyomon követés és dokumentálás. A legsürgősebb teendő az EU tagállamokban jelenleg alkalmazott nyomon-követési és dokumentációs rendszerek összehangolása, és a részletes adatgyűjtés az antibiotikum-használat mértékére vonatkozóan, melyek biztosíthatják, hogy az EU gyors lépéseket tegyen az antibiotikumok gazdaságokban való alkalmazásának csökkentése érdekében.
  3. Állatorvosok – támogatás és végrehajtás. Az állatorvosok felelőssége óriási a stratégia végrehajtásában. Képzésekre van szükség, hogy a gazdák az antibiotikumok helyett milyen módon tudják megvédeni állataikat a betegségektől (pl. a jó tartási gyakorlattal). Példaként szolgálhat Hollandia, ahol az állatorvost megbüntethetik, ha helytelenül írja elő az antibiotikum alkalmazását.
  4. Gazdák – támogatás és ösztönzés. Az EU agrárpolitikájának elő kell segítenie az elmozdulást az iparszerű állattenyésztési rendszerektől az olyan rendszerek felé, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az állatok egészségére és jóllétére, mint pl. az extenzív legeltetéses tartás, vagy az ökológiai rendszerek. Anyagi támogatásban kell részesíteni az ilyen rendszerekre való átállást.
  5. Árképzés. A kereskedőknek támogatniuk kellene az átállást az élelmiszerek árának meghatározásakor, hogy az tükrözze az állatok magasabb szintű jóllétét, a termék jobb minőségét és ezt a felárat közvetlenül a gazdákhoz kellene juttatniuk.

Mivel az antibiotikum rezisztencia kialakulásának alapvető oka az iparszerű állattartásban keresendő, olyan változásokra van szükség, melyek eredményeként az alacsony intenzitású, az állatok számára magas szintű jóllétet biztosító állattenyésztési rendszerek terjednek el Európában. Ezek a rendszerek ma is léteznek és gazdasági szempontból is életképesek.

Az EU már eddig is számos erőfeszítést tett annak érdekében, hogy az iparszerű állattartás gyakorlatából száműzze a legrosszabb megoldásokat, pl. a ketreces tartást. Ezek a reformok világszerte elősegítették a gyakorlat megváltoztatását. Most ismét az EU-n a sor, hogy elsőként vessen véget az antibiotikumok helytelen használatának, továbbá olyan körülményeket biztosítsanak az állatok számára, melyek elősegítik egészségük fenntartását saját immunrendszerük segítségével, nem a rutinszerűen adagolt antibiotikumokkal.

Ez az európai gazdák közös érdeke: a magas szintű minőségi előírások világszerte megalapozhatják hírnevüket, miközben megfelelnek a fogyasztók elvárásainak, akik magasabb szintű állat jólléti előírásokat, átláthatóságot és jobb minőségű élelmiszert várnak a termelőtől.

Forrás: www.soilassociation.org, Compassion in World Farming, Soil Association, Sustain (2011): Case study of a health crisis, How human health is under threat from over-use of antibiotics in intensive livestock farming, A report for the Alliance to Save Our Antibiotics.

Fordította: Nagy Judit
(Biokultúra 2012/1)

 

[felül]