A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. kidolgozta saját előírásrendszerét egyes olyan tevékenységekre is, melyek még nem tartoznak az EU rendeletek hatálya alá. Ezekre a területekre a Biokontroll Alap-feltételrendszere szolgál iránymutatóként.
Biokontroll privát előírásai szerint ellenőrzött és tanúsított tevékenységek:
-
vendéglátó-, illetve közétkeztetési tevékenység;
-
kozmetikai termékek előállítása.
Gyakori kérdések a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Alap-feltételrendszeréről
Az alábbi kérdésekre az Alap-feltételrendszerből idézünk válasz gyanánt.
Mire szolgál az Alap-feltételrendszer?
„Mindenki, aki ökológiai jelöléssel kíván mezőgazdasági alapanyagokat, élelmiszereket, takarmányokat és vetőmagot előállítani és forgalmazni, az köteles a rá vonatkozó ökológiai jogszabályokat betartani és tevékenységét ellenőrzési rendszerbe kapcsolódva folytatni. Akik ezt a Biokontroll ellenőrzött partnereiként teszik, azokra az Alap-feltételrendszer betartása a kötelező, és azok részére is, akik tömegétkeztetést folytatnak és biokozmetikumot kívánnak előállítani a Biokontroll ellenőrzésére hivatkozva. Valamennyi egyéb hatályos (nem bio) EU és hazai rendelet az ökológiai tevékenységekre is vonatkozik.”
Melyek az ökológiai mezőgazdaság általános előírásai?
„Az ökológiai mezőgazdaságban előállított termékekkel szemben alapkövetelmény, hogy a rájuk vonatkozó EU bio rendeletek és ezen Alap-feltételrendszer előírásai szerint állítsák elő, ennek része a GMO mentesség és alapesetként, hogy ökológiai gazdálkodásból származó mezőgazdasági és/vagy a pozitív listák valamelyikén szereplő anyagot alkalmazzanak. Az ökológiai szaporítóanyagokat ugyanígy kell előállítani, azzal a különbséggel, hogy itt szokványos alapanyagokból indulhat a termesztés. Egy gazdaságon belül jól elkülönítetten lehet bio és szokványos egység is, de az állattartásban nem lehet azonos a faj (leszámítva a halakat), növénytermesztésben pedig legyen könnyen megkülönböztethető a fajta. A bio gazdaságban, illetve egységben tilos ott nem alkalmazható anyagokat, eszközöket tárolni. Fontos minden eljárás, anyag és árumozgás hiteles dokumentálása.”
Milyen alapvető előírások vonatkoznak az ökológiai növénytermesztésre és növénygyűjtésre?
„A bio növénytermesztésnek a talajt gazdagítónak kell lennie. Ennek részeként a szántóföldön többéves pillangósokat, pillangós- és más zöldtrágyanövényeket tartalmazó vetésforgót kell kialakítani, fel kell használni a biogazdaságban képződött trágyát, ennek hiányában nem iparszerű állattartásból származó trágya is alkalmazható. Az istállótrágyával kijuttatott N összes mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg N/ha/év mennyiséget a teljes mezőgazdasági területre vetítve. A gazdaságban képződött növénytermesztési és állattenyésztési melléktermékek is felhasználandók. A GM szervezeteket nem tartalmazó mikrobiológiai trágyázószerek felhasználhatók.
A növényvédelemben a megelőzés a meghatározó, ebben a hasznos szervezetek kímélete és támogatása, ellenálló (nem GM) fajták alkalmazása kiemelt fontosságú. Csak az EU biorendeletek pozitív listáin felsorolt anyagok használhatók tápanyagpótlásra (pl. ásványi anyagok, benne nyersfoszfátok és kálisók stb.) és növényvédő szerként (pl. réz, kén, Bt. készítmények, olajok stb.). Alapesetben a szaporítóanyagoknak biogazdaságból kell származniuk.
Az ökológiai szaporítóanyagokat ugyanígy kell előállítani, mint az egyéb növényi termékeket, azzal a különbséggel, hogy szokványos alapanyagokból indulhat a termesztés, és az egy éves növényeknél egy generáción, évelőknél két vegetáción keresztül kell biztosítani az ökológiai termesztés feltételeit. A biogazdálkodást 2-3 éves átállási szakasz választja el a szokványostól, amely alatt az előírásokat már maradéktalanul be kell tartani. A legalább három éve tiltott anyaggal nem kezelt területekről kíméletesen gyűjtött növények bioterméknek tekinthetők.”
Milyen alapvető előírások vonatkoznak az ökológiai állattartásra?
„Az állatok származása: az állatoknak biogazdaságból kell származniuk, de a gazdaságban meglévő szokványos állatok bevonhatók az ökológiai gazdaságba. Amennyiben bio állatok nem kaphatók, akkor tenyésztési céllal nem ökológiai állatok is beszerezhetők új állomány kialakítása céljából (borjak hat, bárányok, gidák két hónapos korukig, sertés 35 kg-os súlyig), állományfrissítés céljából (kifejlett hím és még nem ellett nőivarúak a nőivarú állomány 10%-áig szarvasmarhánál, sertésnél, juhnál és kecskénél 20%-ig; ha a nőivarú állomány szarvasmarhánál 10-nél, sertésnél, juhnál és kecskénél 5-nél kisebb, akkor évenként egyet lehet bevonni). Ezeken túl bevonhatók a 3 naposnál fiatalabb baromfik.
Az állatok tartáskörülményei: A bio állatokat megfelelő szellőzési és fény viszonyokat biztosító épületekben, épületen belül és kívül szabályozott térigény biztosítása mellett, emlősöknél csúszásmentes, legfeljebb részben rácsos padozaton, bő és száraz almon, kötetlenül kell tartani. A baromfikat részben tömör padozaton (ez a rész fűrészporral, homokkal, tőzeggel stb. almozott), megfelelő mennyiségű ülőrúddal, a szabadba és az épületbe jutást biztosító búvónyílással, épületenként korlátozott nagyságú állományban kell tartani. Világítási program alkalmazása esetén éjszakára eső 8 órás megvilágítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani; húshasznú baromfik esetén lassú növekedésű fajtákat kell tartani, vagy a fajra meghatározott minimális élettartam (pl. brojlernél 81 nap) után szabad vágni az állatot. A növényevők részére legelőn, a többiek számára (itt beleértve az 1 évesnél idősebb bikákat) a szabadban tartózkodás lehetőségét kell biztosítani, amikor csak lehet. A húshasznú marhák a véghizlalásban (élettartamuk ötöde, de legfeljebb 3 hónap), a baromfik élettartamuk ⅔ részében csak épületben is tarthatók. A baromfik kifutójának növényzettel borítottnak kell lennie.
Az állatokkal való bánás: Szigorú szabályok mellett esetenként a nem bio legelőn szokványos, a szokványos legelőn bio állat is tartható. Az állatok csonkítása (farkalás, szarvtalanítás stb.) kivételesen, engedélyezés után lehetséges, a herélés tradicionális termékek nyerése érdekében vagy szakmai indok esetében engedélyezett, ha az állatok szenvedését minimalizálják. A szállításnak és a vágásnak kíméletesen kell megtörténnie. A termékenyítés lehetőleg természetes legyen, de az inszeminálás engedélyezett. A klónozás és embrióval végzett manipuláció (transzfer, szétosztás stb.) tiltott.
Takarmányozás: az ökológiai állattartásban ökológiai takarmányt kell etetni, és annak lehetőség szerint minél nagyobb arányban a saját gazdaságból kell származnia. A takarmány éves átlagban és szárazanyagra számítva 30%, ha saját gazdaságból származik 100% átállási takarmányt (a betakarítás előtt az átállás kezdete óta 1 év eltelt) tartalmazhat, ebből az átállás első évéből legfeljebb 20% származhat saját legelőről és/vagy évelőtakarmány-termő területről. Szokványos fehérjetakarmány a sertés és a baromfi esetében az éves szárazanyagban kifejezve 2018-ig évi 5% lehet, napi 25% korlát mellett.
A szopós állatok természetes tejet kapjanak a szarvasmarhánál 3 hónapos, a juhnál, kecskénél 45, a sertésnél 40 napos korig.
A növényevő állatok takarmányozását legeltetésre kell alapozni, és azt is biztosítani kell, hogy szárazanyagban számítva a tömegtakarmány aránya legalább 60% legyen, a tejelő állatoknál ez az arány 50% is lehet a laktáció első három hónapjában. A sertés és a baromfi részére minden nap kell tömegtakarmányt is biztosítani. Növekedésserkentők, termelésfokozók és szintetikus aminosavak alkalmazása tilos! Természeti csapás esetén engedélyezhető az indokoltságnak megfelelő mértékű szokványos takarmány etetése minden állatfajnál.
Állategészségügy: az ökológiai gazdálkodás állat-egészségügyében a legfontosabb a megelőzés. Ennek érdekében jól kell az állatokat tartani (kifogástalan elhelyezés, legeltetés, takarmányozás stb.), jó ellenálló képességű, betegségekre kevésbé érzékeny fajtákat kell választani és biztosítani kell biogazdálkodásban engedélyezett anyagok alkalmazásával a megfelelő higiéniás feltételeket. Az állatok szenvedése vagy leromlása megakadályozására a beteg állat kezelését azonnal meg kell kezdeni, arról naplót kell vezetni. Amennyiben a gyógynövények, a belőlük készült termékek, engedélyezett takarmány-kiegészítők, adalékok nem hatékonyak, vagy várhatóan nem lesznek hatékonyak, akkor az egyéb állatgyógyszerek is alkalmazhatók az állatorvos utasítására. Ebben az esetben kétszeres, de legalább 48 órás várakozás után lehet a terméket biotermékként értékesíteni. Amennyiben az ilyen kezelést évenként háromnál többször (évesnél rövidebb életciklusú állatoknál egynél többször) végezték, akkor az állatokat újra át kell állítani. A szükséges külső és belső élősködők elleni védekezések, immunizálások valamint a mentesítési tervekben előírt és megvalósított kezelések pluszban elvégezhetők.
Átállás: a bio állattartás átállással kezdődik, amelyben először a használt mezőgazdasági területeket kell átállítani. A sertés, baromfi legelők és kifutók átállása egy év, amely fél évre rövidülhet, ha nem használtak bioban nem engedélyezett anyagokat a kezelésére az előző évben.
A szokványos gazdaságból származó állatok és termékeik csak a következő átállási idő után amely során már minden előírás betartandó – tekinthetők bioterméknek: nagytestű állatok (marha, bivaly, bölény, lófélék) húsként hasznosítva 12 hónap (de legalább élettartamuk háromnegyed része); sertés, juh, kecske húsként hasznosítva fél év; tej esetében valamennyi állatnál fél év; baromfik húsként hasznosítva (de csak akkor tudnak átállni, ha három napos koruk óta biogazdaságban vannak) 10 hét; tojás esetében 6 hét. Ha a takarmánytermelés és az állat átállása egy időben történik, akkor a takarmánytermő területek és az állatállomány két év alatt átállhatnak.
Állatsűrűség a gazdaságban: a gazdaságban annyi állatot szabad tartani, hogy az általuk termelt trágyában levő N mennyisége ne haladja meg a 170 kg/ha/év értéket.”
Milyen alapvető előírások vonatkoznak az ökológiai méhészetre?
„A méhek eredete: a Pannon méh tartható a bio méhészetekben. A bioméhészetből származó méhek korlátozás nélkül bevonhatók az ökológiai méhészetekbe. Szokványos méhészetből évenként az anyák és a méhcsaládok 10%-a (söpört raj) hozható be, ha a lépek vagy műlép ökológiai méhészetből származnak, továbbá a méhész induláskor meglévő családjai átállíthatók. Katasztrófa esetén más esetekben és arányokkal is engedélyezhető szokványos méhek bevonása.
A méhészet elhelyezése és a méhek tartása: a hordás idejében 3 km-es körön belül a virágzó növényállományok ökológiaiak vagy természetesek legyenek. A kaptárok főként természetes anyagokból álljanak, az új műlépek bioviaszból, ennek hiányában igazoltan szermaradványokat nem tartalmazó, fedelezésből származó viaszból készüljenek. A kaptárokban csak természetes anyagok lehetnek, tilos szintetikus méhleűzőket alkalmazni, nyitott fiasítást tartalmazó lépből pörgetni, anyák szárnyát kurtítani és a méhek elpusztításával együtt járó módon nyerni ki a termékeket.
A méhek etetése: betelelésre elég mézkészletet kell hagyni a kaptárokban. Rendkívüli esetekben a méhek etethetők, de csak ökológiai mézzel, öko cukorsziruppal vagy öko cukorral.
A méhegészségügy: a károsítás megelőzésére kell a hangsúlyt fektetni, a kaptárok és tartozékaik fertőtlenítésére a bio növényvédelemben engedélyezett anyagok (lásd ott), gőz és láng alkalmazható. Varroa elleni védekezés részeként a herefiasítás elpusztítható. Ha kártétel jelentkezik, akkor a fertőzött kaptárokat el kell különíteni és a kezelést azonnal el kell kezdeni. Varroa ellen hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható. Ha állatorvosi előírásra a biogazdálkodásban nem, de a szokványos méhészetben használható anyagokat kell alkalmazni, akkor a kezelés ideje alatt a kezelteket el kell különíteni és az összes viaszt ökológiaira kell cserélni. Ezt követően az ilyen méhcsaládokat egy éves átállással újra át kell állítani.
Átállás: egy éven keresztül már bio módon kell tartani a méheket mielőtt bioként forgalmazzák a méhészeti terméket, valamint az átállási időszak alatt a viaszt ökológiai viaszra kell cserélni.
Párhuzamos méhészet: nem tarthatók bio és szokványos méhek egy gazdaságban, azonban beporzás céljából tartózkodhatnak ugyanazon a területen bio és szokványos méhészetek akkor, ha a méheket bio módon tartják (a méhlegelőt leszámítva). Az ebben az időszakban gyűjtött méhészeti termékek bioként nem forgalmazhatók.”
Milyen alapvető előírások vonatkoznak a feldolgozott ökológiai élelmiszerekre?
„A bioélelmiszereket készítésük, tárolásuk során térben vagy időben el kell különíteni a szokványostól. A bioélelmiszerek ökológiai összetevőkből állnak, azonban piaci hiány esetén a mezőgazdasági összetevők legfeljebb 5%-a lehet szokványos, feltéve, hogy szerepel az EU biorendeletek erről szóló pozitív listáján, vagy ideiglenes hatósági engedély van rá. Az élelmiszeriparban általánosan alkalmazható mikroorganizmusok, enzimek, természetes ízesítők, ivóvíz, só alkalmazható, és csak külön jogszabály előírására (pl. bébiételnél) adhatók a bioélelmiszerekhez ásványi anyagok, vitaminok, aminosavak és egyéb mikrotápanyagok. Azok az adalék- és segédanyagok (kb. 50-50 db) használhatók, amelyek szerepelnek az EU bio rendeletek róluk szóló pozitív listáin. Ionizáló sugárzás, génmódosított élőlények és származékaik, valamint tartósítószerek, ízfokozók, szintetikus színezékek, állományjavítók stb. és bármelyikük közreműködésével készült összetevők, segédanyagok stb. alkalmazása tilos!”
Milyen alapvető szabályok vonatkoznak az ökológiai gazdálkodásból származó termékek jelölésére?
„Ökológiai jelöléssel és az „Ellenőrizte: HU ÖKO-01 (Biokontroll)” jelzéssel (címkén, bizonylaton stb.) csak azok a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmányok láthatók el, amelyeket az Alap-feltételrendszer betartásával és a Biokontroll ellenőrzése mellett állítottak elő és forgalmaztak. A termékek jellegük, státuszuk és a mezőgazdasági eredetű ökológiai alkotók aránya szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:
- Átállási termék: egyetlen olyan mezőgazdasági eredetű, növényi összetevőből álló termék, amelynél a betakarításig az átállásból legalább egy év letelt. Az alkalmazható jelölési szöveg: „az ökológiai termelésre való átállásból származó termék”.
- Ökológiai élelmiszer: a mezőgazdasági összetevőkből az ökológiai összetevők aránya 95-100%. A legfeljebb 5%-nyi összetevő szerepel az engedélyező pozitív listán vagy alkalmazását a hatóság ideiglenesen engedélyezte.
- Halászott halat, vadászott vadat tartalmazó feldolgozott élelmiszerek nevében az öko jelölés (az egyéb összetevők jelölésével összefüggésben) akkor szerepelhet, ha minden további mezőgazdasági összetevőjük ökológiai és egyebekben megfelelnek az ökoélelmiszerekre vonatkozó előírásoknak.
- Ökológiai összetevőt tartalmazó élelmiszer: csak az összetevők felsorolásánál jelölhetők az ökológiaiak, de csak akkor, ha előállításuk egyebekben megfelel az ökológiai élelmiszerekre vonatkozó előírásoknak (pl. GMO-mentesek, adalék- és segédanyagaik megfelelőek stb.).
- Feldolgozott ökológiai takarmányok: minden növényi és állati eredetű összetevő ökológiai gazdálkodásból származik és a teljes szárazanyag tartalomra vetítve legalább 95%-a mezőgazdasági összetevő.
- Ökológiai gazdálkodásban felhasználható feldolgozott takarmányok: az ökológiai és átállási alkotók szárazanyag aránya jelölt, az egyéb összetevők pedig alkalmazhatók az ökológiai állattartásban. Az alkalmazható jelölési szöveg: „ökológiai termelésben használható a 834/2007/EK Rendeletnek és a 889/2008/EK Rendeletnek megfelelően”.
Az ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszere
Fenti kérdésekre az Alap-feltételrendszerben is megtalálja a válaszokat, amelyet minden ellenőrzött Partnerünknek ingyen adunk.
Az Alap-feltételrendszer kiadványt bárki megvásárolhatja a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-től 4.800 Ft + ÁFA + postaköltség áron, előre fizetéssel.
Ha a vevő később Partnerünkké válik, az Alap-feltételrendszer árát az ellenőrzési és nyilvántartási díjból levonjuk.
Elérhetőségeink:
Tel: +36-1/336-1166
E-mail: info@biokontroll.hu
Levélcím: 1535 Budapest Pf. 800
