24 éve biodinamikus naptár

Kedves Olvasóink huszonnegyedszer vehetik kezükbe Maria Thun magyar nyelven is évente megjelenő Vetési Naptárát – az utóbbi években a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában. Bár a Vetési Naptárban a naptár használatához szükséges minden fontos tudnivaló és információ benne van, mégis az a tapasztalat, hogy több évnek kell eltelnie, míg a gazdák azt biztonságosan, a gazdaságuk eredményeiben is megjelenő módon tudják használni. Különösen érvényes ez azokra, akik először fordulnak a bio- és a biodinamikus gazdálkodás felé.

Valóban, egyszerre túl sok az információ, összetett, bonyolult folyamatokra kell figyelni. Nem elég a gazdának a napi gyakorlati teendőkkel megküzdeni, mindezt még egy eddig figyelmen kívül hagyott kozmikus rendbe is be kell illeszteni, ráadásul a naptár jelzései is újdonságok, hiszen sokan nem találkoztak eddig az asztronómiai jelzésekkel, fogalmakkal.

Mindezen tudás felelevenítéséhez hasznos, ha belehelyezkedünk nagyapáink szemléletmódjába, és sötétedés után kimegyünk a kertbe-birtokra – feltekintünk az égre. ők sem csinálták másként, őseink a csillagos eget mindig is tájékozódásra használták, a térben, a napi élet és a lélek dolgaiban is. Napi teendőik tekintetében igen nagy figyelmet fordítottak a Hold járásának, tudták, mennyire befolyásolja a biológiai életet. A Vetési Naptár útmutatásai alapján nekünk sem kell mást tennünk, csak gazdaságunk, kertünk művelése során kihasználni azokat a serkentő hatásokat, melyeket a csillagképek felől a Hold közvetít felénk. Ez a városi élethez szokott, természettől elszakadt ember számára eleinte idegen, de egy kis odafigyeléssel újra át lehet élni, meg lehet tapasztalni a természeti ritmusokat.

A Nap látszólagos útja során (geocentrikus, azaz földközéppontú szemléletből kiindulva, például ha a kertben állok, s az égre nézve látom felkelni a Holdat egy szép májusi estén, vagy lemenni, ha hajnalban keltem), a Hold is, a Nap is elvonul a 12 állatövi csillagkép előtt a maga ritmusában. A Nap átlagosan egy hónap alatt halad végig egy csillagkép előtt. A Hold is ugyanezt teszi, csak keringési ideje Földünk körül 27,3 nap, míg az állatöv ugyanazon csillaga elé ér vissza. Így átlagosan 2,3 napot tartózkodik egy csillagkép előtt.(Ezt hívjuk sziderikus keringésnek. Ne tévesszük össze a Nap körüli, szinódikus keringési idővel, míg ugyanabba a fényfázisba – teliholdtól teliholdig – kerül a Hold, ez egy kissé tovább, 29,5 napig tart.)

A minket érintő Hold-mozgások megfigyeléséhez ismernünk kell az állatövet. I.e. 2500 körülre tehetően Babilonban alakultak ki a ma is használatos csillagkép-elnevezések. Az ekliptikát 12 egyenlő részre osztották, és mindegyik részhez más-más csillagkép tartozik. A keleti horizonton felkelő csillagképek kb. 2 óránként váltják egymást. A valóságban ezek a csillagképek nem pont 30 fokos cikkelyét fedik az állatövnek, némelyik – mint például a Kos vagy a Rák – ettől kevesebbet, mások pedig (Szűz, Halak) kicsit többet. Ez a magyarázata annak, hogy a Vetési Naptár szerint a Hold némely csillagkép előtt rövidebb, míg más csillagkép előtt hosszabb ideig tartózkodik. Mindezt az állatöv képén jól nyomon követhetjük.

Maria Thun nagy felfedezése éppen abban áll, hogy észrevette: a vetési kísérletekben a növények ezt az utóbbi ritmust mutatják. A csillagképek a négy klasszikus elem erejével hatnak (Kos, Oroszlán, Nyilas a tűz elemmel, Bika, Szűz, Bak a föld elemmel, Ikrek, Mérleg, Vízöntő a fény vagy levegő elemmel, Rák, Skorpió, Halak pedig a víz elemmel). Ahogy a Hold áthalad az állatöv 12 régióján a maga 27,3 napos Föld körüli útján, ezeket az elemeket érvényesíti, ha akkor műveljük, nyitjuk meg a talajt. Az őselemek a növény különböző szervrendszereire hatnak serkentőleg. Ha ezeket az impulzusokat figyelembe vesszük a növényekkel végzett munkánk során (vetés, ápolás, betakarítás, tartósítás stb.), sokat tehetünk egészséges fejlődésükért, jó terméseredményekért, és ami a biodinamikus termesztés során az egyik igen fontos szempont, a beltartalom, a kiváló belső minőség eléréséért.

A Vetési Naptár 14. oldalán részletező táblázatot találunk az elemek és a növényi szervrendszerek kapcsolatáról. Természetesen a Hold közvetítő impulzusát nem csak a csillagképek befolyásolják, hanem a különböző bolygóhatások is, melyek szintén feltüntetésre kerültek a Vetési Naptárban. A jelentősebb eseményekről és azok várható hatásáról a havi áttekintések közt találunk tájékoztatást.

Ajánlatos törekednünk arra, hogy ez a tudás ne csupán elméleti, a gyakorlatban szolgaian követett előírásrendszer legyen növényeink, állataink, gazdaságunk és saját magunk számára. Ehhez tiszta szívből ajánlom, hogy tekintsünk fel az égre, hamarosan kikeleti időket élhetünk meg, a kedvünk is nagyobb lesz a szabadban tartózkodáshoz és napról napra próbáljuk megfigyelni a Hold járását. Április utolsó napjaiban (25-26.-án) az Újhold az esti égbolton a nyugati horizonton a Bika csillagkép előtt lesz látható jó idő esetén. Ne pusztán csak a fizikai jelenségre koncentráljunk. Próbáljunk ráhangolódni kicsit arra, a Hold milyen impulzust közvetít az adott csillagképből az élővilág felé. Például a Bika csillagképből közvetített földelem ereje hogyan serkenti gyökérnövényeink fejlődését, általában hogyan hat a gyökérrendszerekre, de akár saját vonatkozásunkban hogyan állunk a dolgokat megvalósító erőnkkel, kitartásunkkal.

Segítségképpen pillantsunk az áprilisi majd a májusi esti égboltot ábrázoló képekre. A nyugati horizonton láthatjuk a Bika (Tau), délnyugati irányban a semmivel sem összetéveszthető Ikrek (Gem) csillagképet, déli irányban pedig az Oroszlánt (Leo). A májusi esti égbolt nyugati csillagképe már az Ikrek, délnyugaton pedig az Oroszlán, majd a Szűz (Virgo) látható. A kelő Hold május 2.-tól az Oroszlán, majd 4-.től 7.-ig a Szűz csillagkép előtt tartózkodik. (Mivel a telihold ideje májusban 9.-re esik, fényével kissé elnyomhatja a Szűz csillagkép halovány csillagait.)

Ha rendszeresen szentelünk egy kis időt a Hold járásának tanulmányozására, beleérezhetünk ennek a csodálatos kozmikus rendnek a minket segítő hatásaiba. Érthetőbb, testre szabottabb lesz a Vetési Naptár használata is.

Bognár Éva
Biodinamikus Közhasznú Egyesület
(Biokultúra 2009/2)