A szarvasmarhák valódi szerepe a biodinamikus szemlélet szerint
Mezei Mihály riportja a Nemzetközi Tejnapon
A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén tartja a Nemzetközi Tejnapot. Idén a Nemzetközi Tejnap alkalmából Mezei Mihály, a Magyar Biodinamikus Egyesület elnöke volt a Jazzy Rádió vendége, ahol a tej és a szarvasmarhák kiemelkedő szerepéről, valamint a biodinamikus gazdálkodás értékeiről beszélt.
Mezei Mihály kiemelte, hogy bár a biodinamikus gazdálkodás területileg a Földön a bioművelésű területekhez képest viszonylag csekély mértékű, mégis százéves múltra tekint vissza a minden kontinensen jelenlévő nemzetközi mozgalom, stabil és állandóan fejlődő szakmai, közösségi hátteret adva a biodinamikus gazdáknak. A biodinamikus termékeket világszerte Demeter védjeggyel látják el, ez garancia a fogyasztónak, hogy a legmagasabb minőségű és legtisztább módszerekkel előállított élelmiszert fogyaszthatja.
Ez a gazdálkodási mód több mint mezőgazdasági praktikum, tájba illeszkedő, egyéni adottságokat, környezeti lehetőségeket, ember, állat, növény számára élhető élettereket és közösségeket létrehozó gazdasági és kultúrtevékenység, ami az élet minden területén megjelenik. Meghatározó alapja az állattartás – az állatságos állattartás – melynek főszereplője a szarvasmarha, a szarvalt szarvasmarha.
Magyar Biodinamikus Egyesület
A biodinamikus gazdálkodás 100 éves évfordulójához kapcsolódóan néhány gondolat a hazai biodinamikus mozgalom történetéből, amely az 1930-as évek közepén egy nyugat-magyarországi gazdaságban indult útjára. A történelmi helyzet azonban hosszú és mély álomra ítélte ennek a szellemi és gyakorlati útnak a folytatását.
Egészen az 1980-as évekig kellett várnunk ahhoz, hogy Mezei Klára kis körökben, még szinte titokban elkezdje oktatói és gyakorlati munkáját.
A Biodinamikus Közhasznú Egyesület (mai nevén Magyar Biodinamikus Egyesület) 2000-ben alakult meg Gödöllőn, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartott téli intenzív biodinamikus tanfolyamon.
Feladatának tekinti az elméleti és gyakorlati oktatást, a biodinamikus alapelveket követő gazdálkodók támogatását. Szakirodalmat, könyveket, kiadványokat jelentet meg.
1984 óta minden évben kiadja a Maria Thun féle Vetési Naptárt, tanfolyamokat szervez, tagja a BFDI-nek (Biodynamic Federation-Demeter International, Nemzetközi Biodinamikus-Demeter Szövetség).
Hagyományosan minden év januárjában intenzív Biodinamikus Téli Tanfolyamot tart Gödöllőn, néhány éve a Gödöllői Waldorf Iskolában.
Tavasszal és ősszel biodinamikus preparátum készítési napot, a nyár folyamán komposzt-készítési és trágyakovász készítési tanfolyamot tart Legénden a Biodinamikus Mezőgazdálkodásért Alapítvány Pedagógiai-gazdaságával együttműködve.Az elmúlt évek során Demeter gazdálkodók munkáját segítve külföldi előadók meghívásával a biodinamikus mezőgazdálkodás témáiban szervezett több napos továbbképzéseket, melyek az ország különböző Demeter gazdaságaiban kaptak helyet.
Magyarországon mára közel 7 000 hektáron működik Demeter minősítéssel rendelkező mezőgazdasági üzem, gyümölcstermesztő gazdaság, kertészet, szőlészet, kozmetikai üzem, egyre több méhész, gyógynövénytermesztő és családi kiskert tulajdonosa kapcsolódik a Magyar Biodinamikus Egyesülethez.
A szarvnak az állat életében különös jelentősége és több funkciója is van. Többek közt befolyásolja a szarvasmarha által adott tej minőségét is. Azokban az országokban, ahol komoly és régebbi időkre visszanyúló hagyományai vannak a biodinamikus gazdálkodásnak, tudományos kutatásokat végeznek az így előállított élelmiszerek minőségi jellemzőit illetően, képalkotó eljárásokat is tartalmazó tanulmányok állnak rendelkezésre.
Hazánkban a Magyar Biodinamikus Egyesület képviseli a biodinamikus mozgalmat, lehetőségeihez mérten igyekszik tagjainak és az érdeklődőknek színvonalas szakmai támogatást, tájékoztatást és ismeretanyagot adni erről a jövőbe mutató gazdálkodási módról.
A riportban elhangzott kérdésre válaszolva Mezei Mihály elmondta, hogy a jelen és a jövő élelmezési kihívásainak megoldási módja lehet a biodinamikus gazdálkodás, amennyiben képesek vagyunk fogyasztási szokásainkon és igényeinken – a ma jóléti társadalmaiban jelenlévő túlfogyasztáson – észszerűen és méltányosan, egymást figyelembe véve változtatni.
Magyar Biodinamikus Egyesület
(Biokultúra 2026/3-4)
