UV-C fény a szőlészetben: permetezés helyett besugárzás?
Az Agrolight fórumon mindenki érdeklődését felkeltette a kiskunhalasi Szerencsés Borház szőlőbirtokán 2024 óta működtetett UV-C besugárzást alkalmazó technológia, amellyel sikerült elérniük a növényvédelmi permetezések minimalizálását.
A mezőgazdaságban egyre jelentősebb szerepet játszik a mesterséges megvilágítás. Az idei, immár harmadik Agrolight fórumon hazai és nemzetközi LED-es innovációkkal, a hatékony beltéri növénytermesztés új dimenziójával, illetve egy hazánkban még újdonságnak számító technológiával, az UV-C fény mezőgazdasági alkalmazásával ismerkedhettek meg a résztvevők.
Mindenki érdeklődését felkeltette a kiskunhalasi Szerencsés Borház szőlőbirtokán 2024 óta működtetett UV-C besugárzást alkalmazó technológia, amellyel sikerült elérniük a növényvédelmi permetezések minimalizálását.
Mi a sötét oldalon állunk, a fényt nem növekedésre, hanem a mikroorganizmusok elpusztítására használjuk – kezdte előadását Szabó József, a GeoNet 2000 Kft. szakértője.
Szerencsés-Fekete Ildikó, Szabó József – Szerencsés Borház–előadás közben (III. AgroLight Fórum)
UV-C sugárzás a mezőgazdaságban
Az UV-C fény fertőtlenítő hatását már az 1870-as években felfedezték. Míg a Napból érkező UV-A sugárzás 95 százaléka és az UV-B sugárzás 5 százaléka eléri a földfelszínt, az UV-C (ibolyántúli, kis hullámhosszú 180-280 nm közötti tartomány) teljesen visszaverődik az ózonrétegről. Természetes körülmények között nem fordul elő a bolygónkon, így az élő szervezetek sincsenek felkészülve erre a típusú sugárzásra.
Ezzel magyarázható az UV-C fény germicid hatása, amely a mikroorganizmusok DNS-ének károsításán alapul. A nagy energiájú UV-C sugárzás fotokémiai reakciót indít be a sejtmagban, amely átalakítja az élő szervezetek DNS-ében lévő fehérjemolekulákat. Génhibát generál, megakadályozva ezzel a DNS-másolását, azaz a szaporodást.
A fejlettebb szervezetek sejtjei azonban a nappali fény hatására képesek kijavítani a hibás kötéseket, ezért az UV-C sugárzás fertőtlenítő hatása csak sötétben működőképes. Napjainkban az UV-C sugárzást széles körben alkalmazzák víz- és légtisztításra egészségügyi intézményekben és az élelmiszeriparban, viszont mezőgazdasági hasznosítására egészen a 2010-es évekig várni kellett. Ekkor derült arra fény, hogy kis dózisban a növényekben nem okoz károsodást a kezelés.
Tudományos kísérletek és a bizonyítás az USA egyik legnagyobb kutatóintézetében, a Cornell Egyetemen történt, ahol dokumentálták, mekkora dózisban, milyen időtartamú kezelés lehet hatásos a patogén gombák ellen, miközben nem károsítja a termesztett növény beltartalmi értékeit. A kutatás melléktermékeként bebizonyosodott, hogy a kártevő atkák szaporodására is negatívan hatott a kezelés. Az UV-C fény hatására az atkapetékből nem fejlődtek szaporodóképes egyedek, illetve a sugárzás megváltoztatta a kifejlett rovarok viselkedését, csökkentette tojásrakási képességüket.
Az UV-C sugárzás természetes körülmények között nem éri el a földfelszínt
Kínai robot magyar innovációval
A kínai fejlesztésű és gyártású mezőgazdasági robot (XAG R1 50 2022) UV-C sugárzást adó fénycsövekkel való felszerelése magyar innováció. A robot portfóliójának bővítése céljából különböző mezőgazdasági berendezések fejlesztése volt a cél, miközben a robot többi funkcióját is megtartotta (füvet nyír, permetez, műtrágyát szór stb.). A megfelelő kezelés érdekében 4 irányban állíthatók a robotra szerelt panelek, amely kifejezetten szőlő és egyéb kordonos művelésű gyümölcsösben alkalmazható.
A fényforráshoz szükséges energiát a robotra szerelt generátor termeli. Az XAG robot meghatározott útvonalon, állítható és állandó sebességgel önjáróan, távirányítva végzi a kezelést. A fényforrások célzott expozíciót és egyenletes besugárzási teljesítményt biztosítanak, amelyek növénykultúránként optimalizálhatók.
Szabó József szerint számos előnye van e technológiának: minden időjárási körülmény között és mindegyik fenológiai fázisban bevethető, nem alakul ki rezisztencia a növényvédő szerekkel szemben, a kezelések után nincs élelmezés-egészségügyi várakozási idő sem és mindezek mellett költséghatékony.
A hazánkban használatban lévő berendezéseket nem XAG robot szállítja, a Szerencsés Borház kiskunhalasi birtokán a fénypanelt traktorra ültették, míg az egerszalóki Helli Pincészet egy duplasoros berendezést üzemeltet, amely már két sort tud kezelni egyszerre.
UV-C fényterápia a szőlőtermesztésben
A kiskunhalasi szőlészetben már második éve alkalmazzák a traktorra szerelt UV-C gépet és az első tapasztalataik rendkívül meggyőzőek – számolt be Szerencsés-Fekete Ildikó, a Borház szőlész-borásza.
Tíz hektáron gazdálkodnak és 600 hektoliter bort dolgoznak fel évente. A szőlőbirtok egyharmadnyi területén alkalmazzák kísérleti jelleggel az UV-C kezelést és hasonlítják össze az eredményeket a hagyományos művelésmóddal kezelt területekkel.
A fénnyel kezelt szőlőknél szembetűnő vitalitást, erőteljesebb zöld színt tapasztaltak (különösen a Cserszegi fűszeres fajtánál) és jelentősen csökkentette a fagykár mértékét. A lisztharmat és szürkepenész elleni növényvédelmi kezelések száma is drasztikusan változott.
Míg az első évben 4 alkalommal permeteztek, idén már csak két vegyszeres védekezést iktattak be a hetenkénti UV-C „fényterápia” közé. Szerencsés-Fekete Ildikó szerint a külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy 3-4 éven keresztül adagolt UV-C kezelés annyira felerősíti a szőlő immunrendszerét, hogy a növényvédő szeres kezelések teljesen elhagyhatók lesznek.
Az egyik állományban elindult lisztharmat-fertőzést növényvédő szeres kezelés helyett sikerült megállítani heti dupla UV-C kezeléssel – emlékezett vissza a borász.
A kiskunhalasi szőlészetben már második éve alkalmazzák a traktorra szerelt UV-C gépet
Eszköz lehet a szőlőkabóca nyomonkövetésére
A traktort egy integrált rovarcsapdával is felszerelték, ami a szőlőkabóca megfigyelésében nagy segítséget nyújtott. Az egész területről begyűjtötte a rovarokat, így könnyen ellenőrizhetővé vált a kártevő esetleges jelenléte, amely az őszi szezonban a kiskunhalasi területen negatív eredményt mutatott. Szabó József tapasztalata szerint a traktorokra szerelt plusz rovarcsapdából „söpörni lehetett a rovarokat, minden fajt, ami létezik a szőlőben”.
Mivel az UV fény vonzza a rovarokat, az éjszakai kezelések összegyűjtötték a káros és hasznos fajokat egyaránt, így a környezetre gyakorolt esetleges káros hatások vizsgálata még a jövő feladata. Áttörést hozhat viszont az új technológia a szőlőkabóca elleni integrált védekezésben és a fitoplazma terjedésének megállításában. A borászat a következő években is folytatni szeretné az UV-C kezeléseket.
Véleményük szerint e technológia kulcsfontosságú eleme lehet a vegyszermentes, vagy minimalizált vegyszerhasználatú szőlőtermesztésnek, ami nemcsak a környezet, hanem a fogyasztók egészsége és a bor minősége szempontjából is kiemelkedő fontosságú. A kísérletek pontosítása érdekében a Borház együttműködésre, közös munkára várja a laboratóriumi és kutatói háttérrel rendelkező intézményeket (MATE, Nébih).
Ez a gép a jövő szőlőültetvényeinek védelmezője.
A fénnyel kezelt tőkék vitalitása szembetűnően jobb, levélzetük zöldebb
Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu/
(Biokultúra 2025/5-6)
