Átalakuló Közös Agrárpolitika

Az ökológiai gazdálkodás sorsa a tét

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) átfogó reform előtt áll: cél a támogatási rendszer egyszerűsítése, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság előtérbe helyezése. A jelenleg formálódó intézkedések azonban vegyes képet mutatnak az ökológiai gazdálkodás jövőjét illetően. 2025 nyarára kulcsfontosságú változások várhatók az EU agrárpolitikájában. De vajon mit jelent mindez az ökológiai gazdálkodás jövője szempontjából?

 A KAP „zöld” célkitűzéseire szánt költségvetés jelentős ré-szét – 32%-ot – önkéntesen vállalt zöld intézkedésekre fordítják, ilyen például az Agro-ökológiai Program (AÖP), vagy az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) Program. Ezek elvileg ösztönöznék a gazdálkodókat a fenntarthatóbb működésre, de a valóságban az ökológiai gazdák gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek a támogatási rendszer bonyolultsága miatt.

Az IFOAM Organics Europe (az európai bioágazatot képviselő ernyőszervezet) is aktívan részt vesz az EU stratégiai dialógusában, melynek célja egy konszenzusos jövőkép kialakítása. A szervezet szerint a jelenlegi átalakítási irány aggasztó, különösen az egyszerűsítés lehetséges következményei miatt. Egyes tagállamok ugyanis már most csökkentették az öko kifizetéseket, míg másokban az ökológiai gazdálkodók kevésbé tudják igénybe venni a támogatásokat a „kettős finanszírozás” egyébként valós tilalmának téves értelmezésébe ütközve.

Az IFOAM Organics Europe különösen azt hangsúlyozza, hogy az ökológiai termelés nem veszíthet prioritásából, mivel ez az egyik legígéretesebb eszköz a hosszú távú környezeti fenntarthatóság eléréséhez. Ugyanakkor Franciaországban végzett kutatások is rávilágítanak arra, hogy az öko támogatások gyakran csak alig haladják meg a konvencionális rendszerekben elérhető összegeket – ez pedig visszafogja a gazdák átállási hajlandóságát.

A 2025 májusában kiadott második egyszerűsítési csomag előrelépésként ismerte el az ökológiai termelést, mint „zöld” gyakorlatot, de az uniós cél – miszerint 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-át bio módszerekkel műveljék – így is nehezen lesz elérhető.

Az ökológiai gazdálkodás helye az új KAP-ban – Az IFOAM javaslata szerint

Az agrár-környezetvédelmi támogatásokat három szintre kellene bontani (1. ábra), ahol az ökológiai gazdálkodás képezné a legmagasabb szintet:

• 1. szint: alap környezetvédelmi gyakorlatok (pl: GAECs – helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) – kötelezően betartandó a gazdálkodók számára;
• 2. szint: agroökológiai és környezeti programok – önkéntesen választható a gazdálkodók számára;
• 3. szint: ökológiai gazdálkodás – önkéntesen választható a gazdálkodók számára.

Ez a modell biztosítaná, hogy a gazdálkodók által vállalt környezetvédelmi intézkedések arányosan tükröződjenek a támogatások összegében.

Az értékelés négy fő mutató alapján történne:

• talajvédelem;
• vízminőségre gyakorolt hatás;
• klímavédelem;
• biodiverzitás.

A cél egy olyan új támogatási rendszer kialakítása, amely nemcsak a mezőgazdaság teljesítményét méri, hanem a társadalmi és környezeti felelősségvállalást is díjazza.

A KAP jövőjéről szóló döntések a következő hónapokban születnek meg: a Bizottság víziója már ismert, a Tanács konklúzióját 2024 decemberében a magyar elnökség alatt adta ki, az Európai Parlament pedig 2025 szeptemberéig tervezi saját állásfoglalását közzétenni. Az ökoágazat reméli, hogy nem csupán retorikában, hanem a konkrét intézkedések szintjén is megmarad a fenntarthatóság központi szerepe.

Fordította: Dr. Hibbey Marót, Megyery Szandra
Forrás: IFOAM Organics Europe
a KAP jövője 2027 után
(Biokultúra 2025/3-4)

---